A gyógyszercégeket terhelő extraprofitadót eltörlik, de a gyógyszeripart terhelő egyéb különadó mérséklésében is reménykednek az innovatív gyógyszergyártók.
Magyarországon az innovatív gyógyszergyártókat sújtó különadó mértéke a jelenlegi 40 százalékról 2025. január 1-től valószínűleg 20 százalékra csökken, az extraprofit adót pedig a tervek szerint eltörlik – mondta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM), igazgatója egy háttérbeszélgetésen. A két adómérték közötti összeg körülbelül 50 milliárd forintot jelent majd. Erre az évre a gyártói befizetések összege 160 milliárd forintot tesz ki, tette hozzá az igazgató.
Az AIPM szerint nagyon fontos, hogy az adócsökkentés megtörténjen, mert számos gyógyszer ilyen költségek mellett nem fenntartható.
Ugyanakkor az AIPM igazgatója hangsúlyozta, mindannyiunkban van egy rossz érzés, egy gyomorgörcs, hogy ez a kieső összeg hol fog megjelenni, és kapnak-e a nyakukba valamilyen újabb adóterhet.
Abban is bíznak, hogy a kórházi gyógyszerbeszerzések központosítása, amit egyetlen cégre bízna a kormány, nem fog megvalósulni. Hogy Pintér Sándor, hogyan nyúlna bele egy jól működő rendszerbe, erről egyébként itt írtunk bővebben.
A gyógyszeripar fordulópont előtt van a világban, a generikus termékek árát olyan alacsonyan próbálják tartani, ami ellehetetleníti a gazdaságosságát a generikus forgalmazásnak és a gyártásnak. Az is tény, hogy az innovatív gyógyszereket pedig csak úgy lehet fejleszteni, ha erre megfelelő ösztönzők vannak, sorolta az igazgató.
A gyógyszerfejlesztésekkel kapcsolatban elmondta, amíg tíz évvel ezelőtt 1,3 milliárd dollárba került egy új készítmény fejlesztése, mára ez az összeg 2,3 milliárdra dollárra emelkedett. Átlagosan 10-15 évig tart mire egy gyógyszer piacra kerül. A tapasztalatok szerint öt gyógyszerből egy hozza vissza a fejlesztési költségét. Szalóki Katalin azt is kiemelte, hogy az innovatívoknak kell fizetniük azokat a gyógyszereket is, amelyek megbuknak fejlesztés közben.
Az antibiotikum rezisztenciával kapcsolatban kitért arra: nem valós az állítás, hogy az innovatív ipar nem érdekelt abban, hogy új antibiotikumok jelenjenek meg.
A 80-as évek óta nem sikerült új antibiotikum törzset fejleszteni, ha sikerülne, akkor az a cég a mennybe menne, amelyik új törzzsel rukkolna elő – jelentette ki az AIPM igazgatója.
A gyógyszerek árazása nem hasraütésszerű dolog, az árazás egy módszertan alapján történik – mondta Harsányi András, Magyar Egészséggazdasági Társaság (META) elnöke. Hangsúlyozta, hogy Magyarország lemaradásban van a gyógyszerbefogadások terén.
Példaként említette, hogy Németországban úgynevezett feltételes befogadást alkalmaznak, ami annyit jelent, hogy amikor az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyez egy gyógyszert, akkor az már másnap megkapja a német egészségbiztosító támogatását, de egy év után a gyógyszer hatásosságát megvizsgálják, mondta a META elnöke.
Éppen ezért a német betegeknek jobbak az életkilátásaik, mint a magyar betegeknek, akik az EMA engedélyezés után éveket várnak a terápiák egészségbiztosítási támogatására.
Úgy fogalmazott, politikai szinten van kódolva a tehetetlenség a gyógyszerbefogadási rendszerbe, ami miatt az egészségbiztosító és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban (NNGYK) dolgozó kollégák keze is meg van kötve. A transzparencia és a kiszámíthatóság sokat segítene. Jelenleg átlagosan 2-3 év telik el egy-egy gyógyszerbefogadás között, ez a hosszú várakozási idő pedig a betegek kárára válik.
A gyógyszerek késői befogadásával kapcsolatban Wintermantel Péter, a Novartis Hungária Kft., kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője elmondta, azt senki nem engedheti meg magának, hogy hatalmas késéssel biztosítja a betegei számára a terápiákat. A legnagyobb probléma, hogy nincs kiszámíthatóság a rendszerben és rendszertelenek a befogadások.
Ugyanakkor az egyedi méltányossági eljárások keretében bárki, bármely gyógyszerhez hozzájuthat, amire az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedély adott, emelte ki Szalóki Katalin. „Jelenleg kételyeink vannak, információnk pedig viszonylag kevés a Batthyány-Strattmann László Alapítvánnyal kapcsolatban" – mondta az AIPM igazgatója. Utóbbi alapítvány fogja az extra drága gyógyszereket engedélyezni 2025 januárjától, erősítette meg Szalóki Katalin.
Példaként említette, hogy tavaly az egyedi méltányossági eljárásra dedikált összeg kétszeresét, 47 milliárd forintot költöttek el, márpedig ha nincs gyógyszerbefogadás, akkor az egyedi kassza fog elszállni.
2025 januártól kezdi meg működését a kormány által létrehozott Batthyány-Strattmann László Alapítvány, ami a tb-támogatással nem rendelhető gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árához járul hozzá egyedi elbírálás után. Az új alapítvány csak a gyógyszereknél évi 18-20 ezer döntést is hozhat majd, akár 50 milliárd forint értékben.
A META elnöke azt mondta, egy pávatánc zajlik, hogy az amerikai és az európai gyógyszerhatóság által már engedélyeztetett gyógyszereket próbálják meg engedélyeztetni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK).
Ha egy ország versenyképes akar maradni, akkor évről évre több pénzt kell fektetnie az egészségbe, mondta Galambos Vanda, Roche Magyarország Kft., egészségpolitikai vezetője. Magyarországon a leghangsúlyosabb terápiás területek az onkológia, a kardiológia, a diabétesz, a mentális- és a ritka betegségek. Sajnos ezekben a kórképekben nagyon rosszul állunk, és a terápiák óriási egészségügyi kiadással járnak.
Példaként említette, hogy a daganatos betegségek esetében Magyarországon 100 ezer emberre 327 haláleset jut, míg az Európai Unióban (EU) 247, vagyis jelentősen túllépjük az uniós átlagot. Nem tiszták a betegutak, az országon belül egyenlőtlenségek vannak, digitálisan is szükség lenne fejlesztésre és ezzel mind radikálisan javulhatnának a betegek életkilátásai.
A regisztrált halálesetek több mint 40 százaléka köthető kardiovaszkuláris betegséghez. Ám jelenleg kevés az innovatív terápia ezen a területen, több készítmény vár befogadásra. Hangsúlyozta, az jó hír, hogy Magyarország uniós elnöksége kapcsán is komoly hangsúlyt kapnak a kardiovaszkuláris betegségek.
Diabéteszes betegek számában is rosszul állunk, 1999-hez képest háromszor annyi cukorbeteg van, manapság 1,2 millió embert érint a diabétesz, sorolta Galambos Vanda. Hozzátette, információi szerint a kormány készül egy diabétesz stratégiával, amit várhatóan jövőre publikálnak.
Beszélt arról is, hogy kicsit kilógnak a sorból a ritka betegségek, itt akár 1-2 milliárd forintba is kerülhet egy-egy terápia. Kétezerből egy embert érintenek a ritka betegségek az EU-ban. Az orvosok ritkán találkoznak a betegek tünetegyütteseivel, ugyanakkor a digitális adatbázisok megkönnyítik a betegek diagnosztizálását.
A gyógyszeripar azért foglalkozik a ritka betegek terápiáinak fejlesztésével, mert úgy vélik, az egészség érték. A ritka betegségek esetében olyan elesett embercsoportól van szó, akikről minden fejlett társadalomnak kötelessége gondoskodni, mondta Galambos Vanda.
Az egészségügyi kiadások 15-20 százaléka gyógyszerkiadás, ez az EU-ban is így van, de Magyarországon a torta nagyon kicsi, monda Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója. Jelenleg minden harmadik gyógyszert az ipar fizet, ami azt jelenti, hogy minden harmadik gyógyszert ingyen kapnak a betegek. Pár évvel ezelőtt még minden ötödik gyógyszert kaphatták ingyen a betegek. Kiemelte: Magyarországon sokszor nagyon olcsók a gyógyszerek. A gyógyszergyártók nem emelhetnek árat, így előfordul, hogy egy-egy vényköteles termék ára akár tíz évig is ugyanannyi.
Globális szinten is bajban a gyógyszeripar, aminek az lesz a vége, hogy az emberek egészsége kerül veszélybe, emelte ki az AIPM igazgatója. Ugyanis egyre nagyobb a kereslet a gyógyszerekre, a globális láncok pedig egyre törékenyebbek, az alapanyaggyártás Kínában és Indiában zajlik, és ebből az is következhet, hogy Európa egyre nehezebben tudja majd gyógyszerrel ellátni a betegeket.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza