Az egészségügyre 2025-ben a költségvetés tervezete szerint 330 milliárd forinttal több forrást biztosítanak, hogy ez mire lesz elég, ennek jártunk utána.
Megkérdeztünk néhány szakembert, hogy mit szólnak a jövő évi költségvetési tervezet sarokszámaihoz. A gyógyszerszektor kifejezetten boldog az alapján, amit látnak a tervezetben, az alapellátó fogorvosoknál szűkítették a keretösszeget 1,5 milliárd forinttal, az alapellátásra 25 milliárd forinttal több jut. A gyógyászati segédeszköz kassza is szűkült, amit megért Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, hiszen idén is több mint 17 milliárd forint ragadt benn.
A jövő évi költségvetés tervezetében egészségügyre 3717 milliárd forint jut, 330 milliárd forinttal több mint idén, erről Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt, amikor benyújtotta a 2025-ös költségvetési javaslatot.
Háziorvosi és háziorvosi ügyeleti ellátásra idén 271,2 milliárd forint, jövőre pedig 296,5 milliárd forint jut. Vagyis is 25 milliárd forintot beletettek az alapellátásba.
Az alapellátó fogászatoknál viszont forráselvonás történt, az idei évi 88,1 milliárd forint után 2025-ben 86,6 milliárd forintot szánnak a fogorvosoknak. Vagyis 1,5 milliárd forinttal kevesebbet kapnak a fogorvosok, a betegek száma viszont egyre több, vélik a szakorvosok.
Az otthoni szakápolásra 8,9 milliárd forint után 12,9 milliárdot, a szakellátásra 903 milliárd forint után 909 milliárdot költenének a büdzséből. Nagy értékű gyógyszerfinanszírozásra pedig 129,6 milliárd forint után 180 milliárd forint jut.
A gyógyszeripar számára jó irány, ami a jövő évi költségvetés tervezetében látunk – mondta az Economxnak Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke.
Összességében mindenképp jó, hogy az E-alap 330 milliárd forinttal nőtt korábbi 4,424 milliárdról 4,752 milliárd forintra. Ez fontos, mert az AIPM szerint az egészségbe fektetett pénz befektetés az országba, a társadalomba, nem költség, így minden növekmény segít abban, hogy egészségesebb társadalom több GDP-t termeljen.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyártói és forgalmazói befizetések sora csökken, így az látszik, hogy a kormány betartja az ígéretét, miszerint a 40 százalékos különadó az eredeti 20 százalékos különadó mértékére megy vissza. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy kicsit levegőt kapjanak a cégek és remény legyen arra, hogy befektetésre érdemesebbnek tartsák a cégek Magyarországot – fogalmazott az AIPM elnöke.
Az is látszik a büdzsé tervezetében, hogy növekszik a gyógyszertámogatás összege is, ez is mindenképp pozitív, tette hozzá Szalóki Katalin. Emellett - mivel az iparág megítélésére hatással van - nagyon üdvözöljük azt is, hogy a gyártói különadó is valóban kivezetésre kerül, ami nagy segítség a magyarországi gyártóknak.
A gyógyszerszektort terhelő különadók eltörlésének egyébként a Richter vezérigazgatója Orbán Gábor is őrül, erről itt olvashat bővebben.
A gyógyászati segédeszközök (gyse) támogatásra összesen 79,2 milliárd forint jut a jövő évi büdzsében az idei évi 89,5 milliárd forint után, ezt Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára is megerősítette lapunknak. Az OSZ számításai szerint idén várhatóan a gyse-kasszában 17 milliárd forint ragadt benn.
Az egyik szemünk sír, a másik pedig nevet, mert a jelenlegi szabályozási környezetben a közel 90 milliárd forintos összeget képtelenség elkölteni – fogalmazott a főtitkár.
Arra a kérdésre, hogy mi az alapvető oka annak, hogy nem fogy el a gyse-kasszából a pénz, azt válaszolta, az egyik ok, hogy nehezebben jutnak el a betegek a szakorvoshoz, mert sokat kell várni. A másik ok, hogy a gyse-recepteket felíró szakorvosok tarnak attól, hogy ha bármilyen adminisztratív hibát vét a recept felírásakor, akkor majd ugyanazon a szinten kezelik őket, mint azokat az orvosokat, akiket bilincsben vittek el.
Példaként említette, hogy 2022-ben a büdzséből 11,5 milliárd forintot költöttek ortopéd cipő támogatásra, ami az idén már nem fogja elérni a 4 milliárd forintot sem. Ez a csökkenés már egyértelműen nem csak az indokolatlan felírások visszaszorulása miatt következett be, hanem annak oka az ellátatlanság is.
Rásky László szerint sok orvosnak a gyse-recept felírás nem mindennapos rutin, ezért inkább nem írnak fel gyógyászati segédeszközöket. Beszélt arról is, hogy le kell fotózni a sebeket, és a képet csatolni kell betegdokumentációhoz. A szakellátásban nem minden szakorvos fotózza le a sebet, van olyan orvos, akinek nincs okostelefonja, ráadásul a képet az EESZT-be sem lehet feltölteni, és ezt még tovább akarják szigorítani.
Az állam olyan adminisztratív feltételeket szabott az orvosok számára, ami miatt rettegnek a gyse-recept felírásától – hangsúlyozta Rásky László.
A forint euró árfolyam ingadozása sem könnyíti meg a gyse-boltosok dolgát. Most 408-409 forint egy euró, ezért a külföldről behozott termékek árazása problémás, fogalmazott Rásky László. A gyse-boltnak nem éri meg egy járókeretet vagy mobil wc-t forgalmazni, mert alacsony a terméken az árrés, ne adj’Isten veszteséget termel.
Arról az Economxon is írtunk, hogy a kórházak adóssága szeptember végén már elérte a 103 milliárd forintot. Ennek ellentételezéseként az idei költségvetésben 150 milliárd plusz kiegészítő finanszírozás van a tavalyi 31 milliárd helyett, így a 200 milliárdos többlet fele már el is tűnt – írta Kunetz Zsombor, egészségügyi elemző a közösségi oldalán közzétett posztjában.
Ami valóban pozitív, az a kórházi finanszírozás kiegészítése, hiszen így nem fog akkora adósságállomány keletkezni, mint az elmúlt években és a beszállítók is nyugodtabbak lehetnek. Pozitívum az is, hogy megemelték a nagy értékű gyógyszer-finanszírozások összegét. Kérdés azonban mindkét esetben az, hogy milyen forint/euró árfolyamon számoltak, hiszen mind a gyógyszer-finanszírozást, mind a kórházi beszállítókat ez jelentős mértékben érinti, és gyenge forint esetében ezen többlet egy része átváltáskor el is fog égni. Úgy véli Kunetz Zsombor, hogy a 2025-ös büdzsébe teljesen feleslegesen pakoltak bele a háziorvosi ügyeleti rendszerbe 38 milliárd forintot.
Ehelyett ezt az összeget sokkal inkább arra kellett volna használni, hogy megteremtődjön annak a feltétele, hogy a háziorvosok rendelési ideje a készenléti idejük rovására növekedjen, és minden praxis rendelése hetente egy alkalommal munkaidő után is elérhető legyen.
Ez érdemben tudná csökkenteni az akut ellátás terhelését. Sajnálatos módon azonban ez a költségvetés-tervezet sem ismerte fel azt a tényt, hogy egy körülbelül 8 százalékos korrekció egy 4,5-5 százalékos inflációs környezetben alig jelent valamiféle előrelépést, pláne nem akkor ha a forint árfolyama megborul, írta Kunetz Zsombor. Úgy véli, ez a toldozgatás annyit jelent, mint halottnak a csók, mivel az egészségügy finanszírozásából a jelenlegi többletnél nagyságrendileg magasabb összeg hiányzik.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza