Furcsa adatokat talált az ÁSZ: több mint 1200 ügyeleti eszköz porosodik a raktárakban

Megfelelően alakította ki és működtette az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) az új alapellátási ügyeleti rendszert, a reform bevezetése átláthatóan, szakmai koncepciók mentén zajlott, és a működtetéshez biztosított közpénzek felhasználása is célszerű és eredményes volt – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) frissen közzétett jelentése. Az ÁSZ ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az országos 1830-as ügyeleti telefonszámnál tapasztalható várakozási idők, valamint egyes gazdálkodási hiányosságok hosszabb távon kockázatot jelenthetnek.

Bár az ÁSZ sok mindenben üdvözölte az új ügyeleti rendszert az Alkotmánybíróság kimondta, hogy törvényellenes volt a kötelező ügyeleti rendszer több eleme. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter még június végén jelentette be, hogy a vitatott szabályokat átírják, az ügy a parlament elé kerül, erről itt írtunk bővebben.

Az ÁSZ szerint az alapellátási ügyeleti rendszer az elmúlt évek egyik legjelentősebb egészségügyi átalakítása volt. Korábban a háziorvosi ügyelet megszervezése az önkormányzatok feladata volt, ami az ország különböző részein eltérő működési modelleket eredményezett. A rendszer fokozatos átalakítása után 2024 októberétől az OMSZ vette át országosan az ügyeleti ellátás szervezését és irányítását.

Az ÁSZ szerint a változtatást alapos előkészítés előzte meg. A reform első lépése egy egyéves hajdú-bihari pilotprogram volt, amelynek tapasztalataira építve dolgozták ki az országos és a budapesti ügyeleti koncepciót. Az ellenőrök megállapították, hogy a Belügyminisztérium és az OMSZ vezetése egyértelmű célokat, feladatokat és ütemtervet határozott meg, a bevezetés pedig végig kontrollált körülmények között zajlott.

A jelentés szerint az OMSZ sikeresen biztosította az új rendszer működéséhez szükséges személyi feltételeket is. Bár az új modell egyik legnagyobb kockázatát az orvos- és szakdolgozóhiány jelentette, a mentőszolgálat a háziorvosok mellett más szakorvosokat is bevont az ügyeleti ellátásba, valamint szükség esetén vármegyék között mozgósította a rendelkezésre álló szakembereket. Különösen Budapest és Pest vármegye esetében volt szükség ilyen átcsoportosításokra.

Voltak kockázatok

Az új rendszer ma már 207 ügyeleti ellátóhelyen működik, egyik legfontosabb eleme pedig az országosan egységes 1830-as telefonszám. Az ÁSZ szerint a központosított hívásfogadás jelentős előrelépést hozott, ugyanakkor itt mutatkoznak a rendszer legfontosabb kockázatai is.

A jelentés ugyanakkor több olyan adatot is bemutat, amely a reform eredményességét támasztja alá. A 2023 februárja és 2024 decembere közötti időszakban az ügyeleti ellátások 93,1 százaléka helyben, ambuláns ellátással lezárult, és csak az esetek 6,9 százalékában volt szükség további egészségügyi ellátásra. Az ÁSZ szerint ez azt jelzi, hogy az új rendszer érdemben hozzájárulhat a sürgősségi osztályok tehermentesítéséhez.

Ugyanakkor a betegek azt érezték, hogy számos kisebb városban és községben bezártak az ügyeleti pontok, az ellátás néhány nagyobb központba koncentrálódott. Ez elsősorban a vidéki lakosság számára jelentett változást: sok esetben már nem néhány kilométert, hanem 20–30 kilométert kell utazni egy ügyeleti rendelőig, ami autó nélkül vagy rossz közlekedési kapcsolatok mellett komoly nehézséget okozott.

A finanszírozás nagyságrendje is jelentős volt az ÁSZ szerint. A pilotprogramra 1,1 milliárd forint európai uniós és 600 millió forint hazai forrás jutott, míg az országos rendszer kialakítására és működtetésére 2023-ban több mint 19,5 milliárd forint költségvetési támogatást biztosított a kormány. Az ÁSZ megállapítása szerint ezeknek a forrásoknak a felhasználása az ellenőrzött tételeknél szabályszerű és indokolt volt.

Az ellenőrök ugyanakkor találtak hiányosságokat is. Egyes esetekben a gazdálkodási jogkörök gyakorlása, illetve a számviteli elszámolások nem feleltek meg teljes mértékben az előírásoknak. Emellett több olyan eszközt is találtak, amelyeket ugyan az ügyeleti rendszer számára szereztek be, de nem állították használatba, hanem raktárakban tárolták. Az ÁSZ szerint ez növeli az eszközök elavulásának és a garanciák elvesztésének kockázatát.

A számvevőszék összességében sikeresnek értékelte az új alapellátási ügyeleti rendszer kialakítását, ugyanakkor öt javaslatot is megfogalmazott az OMSZ számára. Ezek elsősorban a pénzügyi és számviteli kontrollok erősítésére, a hívásfogadó központok közötti területi különbségek csökkentésére, valamint az informatikai rendszerek fejlesztésére irányulnak. Az OMSZ főigazgatója a jelentés szerint több intézkedést már az ellenőrzés ideje alatt megkezdett, így a feltárt hiányosságok egy részének kezelése már folyamatban van.

Rengeteg eszközt a raktárakban tároltak

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint az Országos Mentőszolgálat az új ügyeleti rendszer működtetéséhez nagy mennyiségben szerzett be különböző orvostechnikai eszközöket, ezek jelentős része azonban a vizsgálat időpontjában – 2024. október 1. és 2025. március 31. között – nem a betegellátást szolgálta, hanem raktárakban állt.

• A beszerzett 700 érszorítóból például mindössze 158 került ki az ügyeleti pontokra, míg 542 darab továbbra is raktárban maradt.
• Hasonló arányok figyelhetők meg más eszközöknél is. A 90 darab karbon lábhúzó sínből 33-at helyeztek ki ügyeleti pontokra, 11-et egyéb helyszínekre, míg 46 darabot nem használtak fel.
• A 123 beszerzett defibrillátor és EKG-monitor közül 53 került az ügyeleti rendszerbe, kettő más helyszínre, 68 készülék pedig raktárban maradt.
• A jelentés szerint a 249 beépített AED defibrillátorból mindössze 51-et telepítettek ügyeleti pontokra, 59-et más helyszínekre, miközben 139 készülék továbbra is kihasználatlanul állt.
• Még kedvezőtlenebb képet mutatnak a betegfigyelő monitorok: a 115 eszközből csupán 21 szolgálta közvetlenül a betegellátást, a többi 94 raktárban volt.
• Különösen alacsony volt a kihasználtsága a motoros váladékszívóknak. A 240 beszerzett készülékből mindössze négy jutott ügyeleti pontra, 15 egyéb helyszínre került, míg 221 darabot tároltak raktárban.
• A 200 Samsung Galaxy A34 mobiltelefon esetében is hasonló helyzetet találtak a számvevők: négy készülék volt ügyeleti tárolóhelyen, 57 mentőállomásokon, 25 egyéb helyszínen, míg 114 továbbra is raktárban várta a felhasználást.

A jelentésben nevesített hét eszköztípusból összesen:

• 1 917 darabot szereztek be,
• 324 darabot helyeztek ki ügyeleti pontokra,
• 169 darabot más helyszínekre (mentőállomásokra vagy egyéb felhasználási helyekre),
• 1 224 darab pedig továbbra is raktárban maradt.

Fotó: ÁSZ

Ez azt jelenti, hogy a beszerzett eszközök közel 64 százaléka az ellenőrzés időpontjában még nem szolgálta közvetlenül az ügyeleti ellátást, hanem raktárakban volt tárolva.

Az ÁSZ szerint a raktárban tárolt eszközöknél fennáll az elavulás és a garanciavesztés kockázata, ráadásul több esetben olyan eszközökre is elszámoltak értékcsökkenést, amelyeket még nem helyeztek üzembe. Ezért a számvevőszék javasolta a készletezési és raktározási szabályok pontosítását.