Bejelentkezés
 
 
Ma 10:41MedicalOnline

Fizetős részlegeket nyitott volna az állami kórházakban a BCG

Kiegészítő biztosítással és állami VIP-részlegekkel alakította volna át a magyar egészségügyet a BCG, derül ki a Telex összeállításából.

A Boston Consulting Group (BCG) által az előző kormány megbízásából készített, nemrég nyilvánosságra hozott 2021-es magánegészségügyi stratégia átfogó reformjavaslatokat tartalmazott a finanszírozás és az ellátásszervezés területén. A dokumentum a lakossági terhek csökkentését munkáltatói kiegészítő biztosítással, az állami és egyetemi kórházak bevételnövelését pedig fizetős részlegek kialakításával oldotta volna meg, miközben szigorúan fellépett volna a magánszolgáltatók adóelkerülése és a szövődmények közellátásba terelése ellen.

A november elején publikált tanulmánycsomag részeként megismert 2021-es stratégia szerint a magánegészségügyi piac növekedését elsősorban az állami ellátórendszer hiányosságai hajtják: a páciensek döntő többsége az alaposabb vizsgálat, a barátságosabb bánásmód és a rövidebb várakozási idő miatt fordul a magánszektorhoz. A tanácsadók úgy látták, hogy állami beavatkozás nélkül a lakosság közvetlen zsebből történő kiadásai évente 5-10 százalékkal emelkednének, ami súlyos társadalmi terhet jelent. Ennek kiváltására a foglalkozás-egészségügyre épülő, automatikus beléptetésen alapuló, 5 százalékos adóteherrel ösztönzött munkáltatói kiegészítő egészségbiztosítás bevezetését javasolták.Ezzel a rendszerrel az aktív munkavállalók felének elérését célozták meg, míg a nyugdíjasok számára az egyéni, önkéntes biztosításkötést ajánlották.

A stratégia egyik legfontosabb eleme az állami és az egyetemi intézmények versenybe állítása volt a biztosítói és lakossági forrásokért. Az alapítványi modellváltáson átesett egyetemi klinikákon nonprofit kft.-k keretében a kapacitások 15-30 százalékát különítették volna el fizetős részlegek számára, amelyeket később más kórházakban is megnyitottak volna. Bár a tervezet hangsúlyozta az azonos szakmai minőség fenntartását, a külön fizető páciensek nemcsak egy- vagy kétágyas szobákat, hanem dedikált ápolói figyelmet és rövidebb várakozási időt is vásárolhattak volna. A társadalmi ellenérzések tompítása érdekében a dokumentum a „VIP” helyett a semlegesebb „PLUS” megjelölés használatát javasolta. A közpénz és a magánforrások összefolyását szigorúan korlátozták volna: a magánklinikák csak a hiányterületeken, éves versenyeztetés útján juthattak volna NEAK-finanszírozáshoz.

A BCG emellett felszámolta volna azt a gyakorlatot, amelyben a magánellátásban fellépő komplikációk költséges ellátását az állami kórházakra hárítják, miközben a nyereség a magánszolgáltatóknál marad. A javaslat kötelező háttérintézményi megállapodásokat és kompenzációs fizetést írt volna elő ezekre az esetekre. Végül a tanulmány a szektor fehéredését is szorgalmazta, mivel a magánszolgáltatók rejtett, be nem vallott bevételét 125 milliárd forintra becsülték. A visszaélések feltárására az EESZT-adatok és a pénzügyi bevallások összevetését, próbavásárlásokat, valamint a betegek közvetlen megkeresését ajánlották.

További részletek a Telexen.

(forrás: Telex)

Vissza
Kapcsolat Adatvédelem Számlaszámunk: 11100104-18180169-36000001 Látogatók: 34122008 Cikket olvasták: 2 Layout & Coding: Dexef Kft.