A szakdolgozói kamara elnöke szerint, ha nem lesz béremelés és bérkorrekció, akkor még több ápoló fogja elhagyni a rendelőket és a kórházakat, a betegek ellátása kerülhet veszélybe.
Az egészségügyi szakdolgozók értetlenül olvasták és felháborodva fogadták, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár nyilatkozatát, miszerint „nincs beütemezve béremelés az ágazatban” sem idei és a következő évre sem – írta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke Pintér Sándor belügyminiszternek címzett levelében.
Az ápolók azt várták, hogy a 2024. március 1-től bevezetett sávos bérrendszert 2025-ben felülvizsgálják, hiszen korábban ezt ígérte az államtitkár.
A kamara már korábban felhívta a döntéshozók figyelmét arra, hogy a 2024-ben bevezetett előmeneteli rendszer nem tartalmaz garanciális elemeket a besorolások értékének megőrzésére, 16 munkaév után az adott szakterületen dolgozó kolléga a megszerezhető besorolás csúcsát éri el.
Már 2024-ben a Kórházszövetség konferenciáján Balogh Zoltán utalt arra, hogy az ápolói korfa szerint a szakdolgozók között a 35-45 éves korosztályban 20 ezren hiányoznak, a 45 év felettiek pedig körülbelül 30 ezren vannak, ami azt jelenti, hogy a 16 éve és annál régebben dolgozók száma elég magas. Az új bértábla szerint a felső határt hamar elérik. Balogh Zoltán szerint újabb lépcsőkre lenne szükség, hogy a szakdolgozók lássák milyen előmenetelre számíthatnak, de erre jelenleg egyetlen egy döntéshozó sem tud megnyugtató választ adni. Ha erre nem lesznek javaslatok, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek a dolgozók.
Balogh Zoltán szerint a köztestület – az ágazati béke megteremtése és a működőképes egészségügyi ellátás megtartása érdekében – számos javaslatot fogalmazott meg azért, hogy vonzóvá tegye a szakdolgozói hivatást.
Kiemelte, hogy teljesen elfogadhatatlan az a tény, hogy a következő két évben nem várható érdemi fizetésemelés, valamint elmarad a szakdolgozói bértábla felülvizsgálata. Ez veszélyezteti az egészségügyi ágazatban 2016-2024 között elért versenyképességet, valamint a szakemberek megtartását és a fiatalok motiválását.
A bérrendezés elmaradása különösen nehezen érinti a kezdő szakdolgozói bérkategóriába tartozó munkatársakat, akik azzal szembesülnek, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum folyamatos emelésével először csak vészesen közelíteni fog, majd „összecsúszik” a jelenlegi szakdolgozói kezdő illetmény.
A szakdolgozók az egészségügyi ágazat minden szintjén rengeteg túlórával tudják csak biztosítani a betegellátást a már most meglévő létszámhiány miatt. Az elmaradó béremelés tovább fogja növelni a szakképzett munkaerő elvándorlását az egészségügyből, rontja a pályán maradás esélyeit.
Azt kérik az ápolók, hogy a szakdolgozói béremelés és a bérrendszer felülvizsgálatát prioritásként kezelje a kormány, és legalább egy húsz százalékos illetményemelés valósuljon meg az ágazatban – írta a belügyminiszternek címzett levelében Balogh Zoltán.
A múlt héten a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) követelte az egészségügyi bérek azonnali korrekcióját. A szakszervezet elfogadhatatlannak és károsnak tartja, hogy az ágazat vezetésében nincs szándék az egészségügyi dolgozók bérének korrekciójára az idei és jövő évben sem.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az RTL-nek azt mondta: újabb válság jöhet az egészségügyben, ha nem lesz béremelés, és a betegek járnak majd a lehető legrosszabbul, erről itt olvashat bővebben.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza