Megdöbbentő képet mutatnak az uniós mellrákszűrési adatok: Magyarországon a szűrésre jogosult nők mindössze 27,2 százaléka vett részt mammográfiás vizsgálaton az előző két évben. Ez azt jelenti, hogy tíz érintett magyar nőből kevesebb mint három jutott el a szervezett szűrésre, miközben Dániában és Svédországban tízből több mint nyolcan éltek a lehetőséggel – derül ki az Eurostat friss adataiból.
Magyarországon mindössze a szűrésre jogosult 50–69 éves nők 27,2 százaléka vett részt az elmúlt két évben mammográfiás emlőrákszűrésen. Ezzel hazánk az Európai Unió sereghajtói között van – derül ki az Eurostat friss adataiból. Miközben Dániában és Svédországban tízből több mint nyolc nő részt vett a vizsgálaton, Magyarországon még minden harmadik nő sem ment el a szervezett szűrésre.
Az emlőrák az egyik leggyakoribb daganatos betegség az Európai Unióban, ezért a korai felismerésnek különösen nagy szerepe van a betegség következményeinek mérséklésében. Az Eurostat október elején, a mellrák-tudatosság hónapjának kezdetén közölt friss összesítést a tagállamok szűrési adatairól.
A 2024-es adatok alapján a vizsgált korosztályban Magyarországon 27,2 százalékos volt a mellrákszűrési arány. Ennél csak néhány országban mértek valamivel magasabb értéket: Cipruson 29,2, Lengyelországban 33,8, Lettországban 38,2, Ausztriában pedig 41,3 százalékot.
A különbség az uniós éllovasokhoz képest különösen szembetűnő. Dániában a 50–69 éves nők 82,1 százaléka, Svédországban 82 százaléka, Finnországban pedig 81,6 százaléka vett részt az előző két évben mammográfiás szűrésen. Szlovéniában 77,8, Írországban 71,2 százalékos volt az arány.
Vagyis miközben az északi országokban nagyjából tízből nyolc érintett nő eljutott a szervezett szűrésre, Magyarországon kevesebb mint három.
Az Eurostat a korábbi, 2019-es adatokhoz képest is összehasonlította a 2024-es számokat azokban az országokban, amelyeknél rendelkezésre álltak megfelelő adatok. Kilenc uniós országban emelkedett a szűrési arány, a legnagyobb növekedést Szlovákiában, Horvátországban és Észtországban mérték.
Szlovákiában 12,5 százalékponttal nőtt az arány, Horvátországban 10, Észtországban pedig 9,9 százalékponttal. Ezzel szemben több országban romlott a mutató: Máltán például 21,8 százalékponttal csökkent, míg Írországban 0,4 százalékpontos visszaesést mértek.
Magyarországon is csökkenést mért az Eurostat, 2024-ben 2019-hez képest a mammográfiás vizsgálaton részvevő nők aránya 1,1 százalékponttal csökkent.
Az Eurostat a mammográfiás egységek 100 ezer lakosra jutó számát is vizsgálta, azonban Magyarországra 2019-re és 2024-re sem állt rendelkezésre adat. Ugyanez igaz Németországra, Írországra, Franciaországra, Hollandiára és Portugáliára is.
A rendelkezésre álló országok között Görögország állt az élen 7,6 mammográfiás egységgel 100 ezer lakosra vetítve, Cipruson 6,9, Olaszországban pedig 3,7 ilyen egység jutott 100 ezer lakosra. A legalacsonyabb értéket Lengyelországban, Csehországban, Svédországban és Romániában mérték, egyaránt 1,1 egységet.
Az Eurostat arra is felhívja a figyelmet, hogy a mellrákszűrési adatok adminisztratív forrásból, a nemzeti szűrőprogramokból származnak. Emiatt az egyes országok adatai nem minden esetben hasonlíthatók össze teljesen azonos feltételek mellett. A mutató azoknak az 50–69 év közötti nőknek az arányát jelzi, akik az előző két évben – illetve az adott országban ajánlott szűrési gyakoriság szerint – részt vettek a szervezett szűrőprogramokban.
A magyar 27,2 százalékos adat ettől függetlenül figyelemre méltó: azt mutatja, hogy a szervezett emlőrákszűrésre jogosult magyar nők jelentős része nem jelenik meg, ha kap egy meghívást az ingyenes mammográfiás vizsgálatra. Az Eurostat adatai arra is felhívják a figyelmet, hogy a szűréshez való hozzáférés önmagában nem elég – az is kulcskérdés, hogy a nők ténylegesen elmennek-e a vizsgálatra.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza