Ez egy 40 milliárdos döntés volt, de jövő tavaszig biztosan torlódás lesz a várólistákon

Ahol nincs ránk szükség, azt el kell fogadni – mondta az Affidea Magyarország operatív igazgatója, a Nagy Magánpraxisnapon egy kerekasztal beszélgetésében, ami a képalkotó diagnosztikai ellátás államosítását járta körül. Garamvölgyi-Veréb Emese hozzátette: mindannyian ugyanazért dolgozunk, csak a hó elején mástól jön az sms. Több ezer oldalt tudnék írni az elmúlt néhány hónap tapasztalatairól, bizonytalanságban éltünk. Jelentős humánerőforrás-hiány jellemzi az egészségügyet, ez nem titok, sorolta a gondokat az Affidea igazgatója.

Az Affidea 16 országban van jelen a tulajdonos az átállással kapcsolatban elfogadta a helyzetet és együttműködést mutatott – árulta el Garamvölgyi-Veréb Emese.

Az Affidea egyébként több mint 30 éve indult Magyarországról, Európa piacvezető magánegészségügyi szolgáltatója. Közel négyszáz egészségközpontban évente 20 millió vizsgálatot végeznek, 14 millió pácienst ellátva. 

A legfontosabb az az volt, hogy november 1-től minden olyan munkatársunknak, aki az egészségügyben szeretne tovább dolgozni legyen munkahelye. Az Affidea hat intézményben volt jelen, ebből három intézményben fővárosi ügyeleti ellátási kötelezettsége is volt, az átállás hivatalos napján működtek a gépek, minden gördülékenyen zajlott – mondta Garamvölgyi-Veréb Emese. 

A daganatos betegek ellátása nem sérülhet

A Pozitron maradt az egyik olyan szolgáltató, amelyik maradhatott az állami ellátásban, a képalkotó gépeikkel főleg daganatos betegeket vizsgálnak. Kókay András, a Pozitron Diagnosztika Kft. ügyvezető igazgatója, amikor szembesült azzal a rendelettel, ami kategorikus szétválasztja az állami és a magánellátást a képalkotó diagnosztika területén, akkor készített egy tanulmányt a belügyminiszternek arról, hogy az onkológiai betegek ellátása, jelentősen sérülni fog, ha a Pozitron nem maradhat az állami ellátásban. Az hatalmas aggodalomra adott okot, hogy október közepéig nem kaptak információt, arról, hogy maradhatnak-e az állami ellátásban vagy sem.  De végül az egészség politikusok úgy döntöttek, hogy folytathatják tovább a tevékenységüket az állami intézményekben.

Kókay András hozzátette: a beteget nem érdekli, hogy kié a gép, őt az érdekli, hogy az ellátása megtörténjen. A jelenlegi centralizáció a várólistákon torlódást fog okozni, és ez akár márciusig is tarthat. 

Sokszor a stílussal van bajom, szerintem nincs mesterterv, a döntéshozók nem látják, hogy mit kockáztatnak azzal, hogy a labordiagnosztikát államosítják, mondta Mári Róbert, Synlab Hungary Kft. operatív igazgatója. Egyelőre jövő május végéig még maradhatnak az állami ellátásban, de hogy utána mi lesz, azt nem lehet tudni. Úgy fogalmazott, az állam célja az, hogy a laborköltségek csökkenjenek. 

Még a placentáról való leválás folyamata van, a gépek átírása rengeteg papírmunkával járt. A páciensek a legfontosabbak, de az elején nem lesz egyszerű – válaszolta arra a kérdésre Garamvölgyi-Veréb Emese, hogy milyen hatással lesz a páciensekre az átállás. Hatékonyságban egy privát céggel nehéz lesz felvenni a versenyt. Abban bízunk, hogy az átállás nem okoz majd katasztrofális helyzetet, hiszen kritikus emberéleteket érintő vizsgálatokról van szó. 

Kókay András kiemelte, az államosítás a központi költségvetésnek 40 milliárd forintba került. Úgy véli, hogy az állami ellátásba nem tudják a magánból visszacsábítani az orvosokat, a várólisták emelkedni fognak, reformokra van szükség az egészségügyben, példaként említette, hogy hozzá kell nyúlni a kórházszerkezethez is.

Valamint hangsúlyozta, hogy a magánellátásnak és az állami ellátásnak együttműködésre van szüksége, nem szétválásra.

Mári Róbert azzal kapcsolatban, hogy mit hoz a jövő kiemelte, hogy nem félnek attól, ha megszűnne az állami lábuk, nem gondolja, hogy ez tragédia lesz a Synlab számára.