Ez a legrosszabb látlelet Európában: csak minden negyedik magyar elégedett az egészségüggyel

A magyarok alig több mint negyede elégedett az állami egészségüggyel, tízből nyolcan a szakemberhiányt és az emiatt kialakuló hosszú várakozási időket tartják a legnagyobb problémának, mégis éppen Magyarországon különösen nagy a nyitottság a mesterséges intelligencia (AI) egészségügyi alkalmazására – ez derül ki a STADA Health Report 2026 adataiból.

Az európai egészségügy két, egymással ellentétesnek tűnő irányba mozdult el. Az egyik oldalon egyre nagyobb a rendszerre nehezedő nyomás, a másikon pedig a betegek egyre önállóbbá válnak, digitális eszközöket használnak, maguk keresnek információt, és már a mesterséges intelligenciát is bevonják az egészségügyi döntéseik előkészítésébe. Magyarországon ez a kettő különösen látványosan találkozik.

Csak minden harmadik magyar elégedett az egészségügyi ellátással

A STADA 2026-os nemzetközi felmérésében az európaiak mindössze 56 százaléka mondta azt, hogy elégedett a közfinanszírozott egészségügyi rendszerrel. Egy évvel korábban ez az arány még 58 százalék volt.

Magyarországon ennél jóval rosszabb a kép: mindössze 27 százalék elégedett az állami egészségüggyel. Ez ugyan javulás a 2025-ös 23 százalékhoz képest, de továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb az elégedettség a vizsgált országok között. A magyar válaszadók 71 százaléka kifejezetten elégedetlen.

A magyarok 79 százaléka a szakemberhiányt és a hosszú várakozási időket nevezte meg az egészségügyi rendszer legnagyobb problémájának. Ez jóval magasabb az európai 67 százalékos átlagnál, és a vizsgált országok között is az egyik legmagasabb érték. Ugyanilyen beszédes, hogy a magyarok 61 százaléka az egészségügyi ellátás megfizethetőségét is komoly problémának tartja, miközben Európában ez az arány 43 százalék.

Hosszú a várólista, kevés a szakember

A magyar betegek számára egy másik fájó pont a mentális egészségügyi ellátás. A válaszadók 51 százaléka szerint nem megfelelő az ellátáshoz való hozzáférés. Európában összességében 36 százalék gondolja ezt.

Vagyis a magyarok körében nemcsak a várólisták és a szakemberhiány érzete erősebb, hanem a mentális egészségügyi rendszer hiányosságait is jóval többen érzékelik.

Az európai lakosság elsőként a várakozási idők csökkentését és az egészségügyi dolgozók számának növelését oldaná meg, ezt 58 százalék választotta. A második legfontosabb cél az alapellátáshoz, vagyis például a háziorvosokhoz és rendelőkhöz való hozzáférés javítása volt, 49 százalékkal. A magyar adatok is hasonlóak: elsősorban több szakembert és rövidebb várakozást, illetve jobb alapellátási hozzáférést szeretnének.

Európában a válaszadók 78 százaléka érzi úgy, hogy képes kézben tartani saját egészségét. A jelentés szerint ez az önállóság azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy az embereknek nincs szükségük szakemberre. Sok esetben éppen a rendszer nehéz elérhetősége kényszeríti őket arra, hogy maguk próbálják megoldani a problémáikat.

Az öngyógyítás szinte általánossá vált: az európai válaszadók 94 százaléka legalább bizonyos egészségügyi panaszait saját maga kezeli szakember felkeresése nélkül.

Leggyakrabban kisebb fájdalmak és megfázásos, influenzaszerű tünetek miatt tesznek így, mindkettőt 75 százalék említette, míg enyhe gyomor-bélrendszeri problémák miatt 49 százalék választja az önálló kezelést. A leggyakoribb indok az, hogy az illető már tudja, mi válik be neki, de 47 százalék azért is önállósodik, mert szeretné elkerülni a hosszú várakozási időt.

A technológia eközben egyre fontosabb szerepet kap. Az európaiak 85 százaléka használ legalább egy egészségmonitorozó eszközt. A legnépszerűbb a vérnyomásmérő, amelyet 58 százalék használ, 39 százalék egészségügyi alkalmazásokat, 32 százalék pedig fitneszkarkötőt vagy okosórát.

A fiatalok között egyre népszerűbb az AI

Az európaiak 55 százaléka már használ mesterséges intelligenciát (AI) valamilyen formában az egészségével kapcsolatban. Leggyakrabban egy diagnózis jobb megértésére használják, ezt 29 százalék említette, 23 százalék életmóddal kapcsolatos segítséget kér a mesterséges intelligenciától, 17 százalék pedig orvosi vizitre készülve veszi igénybe. A fiataloknál különösen gyors az AI használata: a 35 év alattiak 74 százaléka már segítségül hívja az AI-t az egészségével kapcsolatban, szemben az 55 év felettiek 38 százalékával.

A magyarok nagyjából az európai átlaghoz hasonló arányban használják már az AI-t egészségügyi célokra, ugyanakkor az alkalmazásával kapcsolatos nyitottságunk az élmezőnybe tartozik: a magyarok 87 százaléka nyitott arra, hogy a mesterséges intelligencia szerepet kapjon az egészségügyi ellátásban, szemben az európai 82 százalékos átlaggal.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyarok lecserélnék az orvosokat egy algoritmusra.

A jelentés egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy az AI iránti nyitottság nem jár együtt az orvosokba vetett bizalom eltűnésével. Európában 77 százalék továbbra is a háziorvosokra és más egészségügyi szakemberekre támaszkodik, amikor egészségügyi döntéseket hoz, a gyógyszerészek pedig a megkérdezettek 57 százalékánál számítanak fontos támasznak.

Az emberek elsősorban azt szeretnék, hogy az AI a háttérben dolgozzon. A válaszadók fele például elfogadná, hogy a mesterséges intelligencia intézze az időpontokat és a kontrollvizsgálatokat. 36 százalék támogatná a krónikus betegségek monitorozását, ugyanennyien pedig azt, hogy az AI jegyzeteljen az orvosi konzultációkon. A diagnózisnál és a kezelési döntéseknél már jóval óvatosabbak.

A félelemnek is megvan a maga oka: az európaiak 54 százaléka attól tart, hogy egy hibás AI-rendszer téves diagnózist adhat. 41 százalék pedig attól fél, hogy az egészségügyi adatait a tudta nélkül használják fel. A teljes egészségügyi dokumentációjukat mindössze 11 százalék adná át fenntartás nélkül egy AI-rendszernek.

Az európai válaszadók 43 százaléka reméli, hogy a mesterséges intelligencia gyorsabb diagnózishoz vezethet. Magyarországon ez az arány 48 százalék, vagyis a magyarok között az egyik legmagasabb.

A magyarok ugyanakkor továbbra is ragaszkodnak a személyes kapcsolathoz. Európában tízből csaknem nyolcan, 79 százalék szeretne személyesen találkozni a háziorvosával, és mindössze 11 százalék választaná inkább az online konzultációt. A gyógyszerek és étrend-kiegészítők vásárlásánál még erősebb a személyes preferencia: Magyarországon 60 százalék inkább személyesen vásárolna.

A jövő tehát nem egyszerűen digitális egészségügyet jelenthet. Sokkal inkább egy olyan hibrid rendszert, amelyben az AI gyorsítja és támogatja az ellátást, az orvos pedig továbbra is az a szereplő marad, akinek a szavára a beteg végül hallgat.

Erre utal az is, hogy a magyarok 49 százaléka azt várja, hogy az egészségügyi szakemberek a jövőben több digitális és távoli konzultációt kínálnak majd. Európában ez az arány 41 százalék.

A jelentés egy másik magyar adata pedig még súlyosabb képet fest: a magyarok 85 százaléka úgy gondolja, hogy a hazai egészségügyi rendszer más országokéhoz képest alulteljesít. Európában 41 százalék látja úgy, hogy saját rendszere átlag alatti vagy a legrosszabbak közé tartozik.

Az idősellátás miatt sokan aggódnak

Az idősödő társadalom újabb próba elé állítja a rendszert. Európában csak 32 százalék érzi úgy, hogy saját egészségügyi rendszere megfelelően támogatja az idősek ellátását. Magyarországon mindössze 20 százalék gondolja ezt. Ugyanez a jelentés szerint Portugáliában is 20 százalék, Bulgáriában pedig csak 14 százalék.

A számok alapján így egy meglehetősen különös magyar kép rajzolódik ki. A lakosság nem azért fordul a technológia felé, mert már mindennel elégedett az egészségügyben, hanem részben éppen azért, mert sokan érzik úgy, hogy a hagyományos rendszer nem elég gyorsan és nem elég könnyen elérhető.