Ez a harc megnyerhető – Sorsfordító terápiák menthetik meg a betegek életét
Magyarországon a daganatos betegségek előfordulása és halálozási aránya az uniós átlagot messze meghaladja. Az MSD rengeteg klinikai vizsgálatot végez főleg az onkológia területén, mondta Kovács Krisztina, a gyógyszercég orvosigazgatója. Szakemberek szerint a korai diagnosztika nagyon fontos, mert komoly esély van már a teljes gyógyulásra.
Magyarországon a daganatos betegségek előfordulása gyakori, és még mindig sokan halnak meg azért, mert későn diagnosztizálják a betegeknél a rosszindulatú elváltozást. Az OECD idén év elején publikált adatai szerint Magyarországon mind a férfiak, mind a nők esetében uniós átlag felett van a rákos megbetegedések becsült incidenciája és a daganatos halálozás is. Magyarországon a daganatos halálozás 32 százalékkal haladta meg az uniós átlagot.
A legtöbb beteg tüdő-és vastagbélrák, valamint mellrák miatt hal meg, ez derül ki a világszervezet rákügyi országprofiljából.
Közel 200 évre vezethető vissza a rákgyógyítás története, több mérföldkő is volt az egyre hatékonyabb daganatkezelések terápiás fejlődése során.
És ma még mindig nem tartunk ott, hogy minden a legoptimálisabb legyen, de látjuk a jövőt, hogy merre kell tovább haladni
– mondta Kovács Krisztina, az MSD Pharma Hungary Kft., orvosigazgatója egy háttérbeszélgetésen, ahol a daganatok korai felismerésének fontosságáról volt szó.
A cél az, hogy a beteg meggyógyuljon, illetve az, hogy a daganatos megbetegedést egy krónikus, jól kezelhető betegséggé szelídítsék.
Mára már a diagnosztikai eljárások olyan magas szintre fejlődtek, hogy a mesterséges intelligencia (AI) és a számítógépes patológia javítja a detektálást és a prognózist. A sebészet és a sugárterápia fejlődése a lokális megoldásokat biztosította. Manapság, ha diagnosztizálnak egy rosszindulatú elváltozást, akkor már nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, hogy a daganatot minél hamarabb vegyék ki a betegből, sokszor a daganat zsugorítása már elsőbbséget élvez, mint a műtéti beavatkozás – sorolta a változásokat Kovács Krisztina.
Minél hamarabb, annál eredményesebb
A betegnek időben kellene eljutni az orvoshoz, a korai diagnosztika fontos, hiszen enélkül kicsi az esély a teljes gyógyulásra – mondta Mühl Dorottya, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának klinikai onkológusa.
Ma a betegek 40 százaléka saját magán fedezi fel az elváltozást, körülbelül 30-40 százalékuk egy szűrővizsgálat után kerül onkológushoz. A covid során például több beteg akkor szembesült egy mellrák diagnózissal, amikor egy mellkas CT után jelezték, hogy valami nem stimmel az emlőjében.
A szakemberek azt tapasztalják, hogy a fiatalabbak egészségtudatosabbak, és a nők is gyakrabban járnak szűrésre, mint a férfiak.
Magyarországon a mammográfiás szűrővizsgálat estén 45-65 éves kor között van népegészségügyi szűrőprogram. A gondot az okozza, ha valakinél későn fedezik fel az elváltozást és sokan még ekkor is elodázzák, hogy onkológust keressenek fel, mert arra számítanak, hogy a daganat magától elmúlik, vagy valamivel elkezdik kenegetni, házi gyógymódokat alkalmaznak – mondta az onkológus.
Amikor valaki a testén csomót, nem gyógyuló sebet, lázat, komoly izzadást, jelentős testsúly vesztést tapasztal, mindenképpen menjen szakemberhez, mondta Rozványi Balázs, a Magyar Rákellenes Liga elnöke.
A három népegészségügyi szűrővizsgálattal kapcsolatban - az emlőrák, a vastagbélrák és a méhnyakrák - megjegyezte, hogy nagyon alacsony a lakosság részvételi aránya. Például a mammográfiás népegészségügyi szűréseken legutóbbi adatok szerint a behívott nők 34 százaléka vett csak részt, míg 2010 környékén még 50 százalékos volt a részvételi arány. Így pedig nagyon nehéz korai stádiumban diagnosztizálni a rosszindulatú elváltozást – tette hozzá a betegszervezeti képviselő.
Példaként említette Rozványi Balázs a Limfóma Koalíció nevű nemzetközi szervezet kutatását, amiből az derült ki, hogy a limfómával diagnosztizált betegek 40 százalékának a betegség megjelenése előtt volt nyirokcsomó duzzanata, 36 százalékuk tartós fáradtságot tapasztalt magán, a betegek 26 százalékának volt erős éjszakai izzadása, és 18 százalék tapasztalt bőrviszketést is.
Vagyis a betegek nagy százalékának voltak olyan tünetei, amelyekre ha jobban figyelt volna, akkor még korábban elkezdődhetett volna a terápiája.
Egyre több a beteg
A hazai onkológiai ellátásra a területi ellátási kötelezettség jellemző. Abban a háziorvosok tudnak segíteni, hogy a beteg kihez fordulhat, mondta Mühl Dorottya onkológus.
Amikor bekerült a beteg a megfelelő ellátó helyre, az első a jó kommunikáció kialakítása az orvos és a beteg, és a beteg és a szakszemélyzet között. Hiszen minden onkológiai kezelés egy hosszú távú folyamat, a bizalom elengedhetetlen a sikerhez – fogalmazott az onkológus.
Erre reagálva Rozványi Balázs betegszervezeti képviselő hangsúlyozta, hogy direkt tanácsokat nem szabad adni a betegek számára fontos, hogy a beteg meg tudja hozni a saját döntését. Jellemzően egyébként a Rákligát vagy bármelyik másik betegszervezetet a panaszos betegek keresik fel.
Sajnos egyre több és egyre fiatalabbak a daganatos beteg
– emelte ki Mühl Dorottya.
A Globocan adatai szerint Magyarország 40 ország között a 21-dik helyen van az emlődaganatos betegek számában, viszont az emlőrák miatt halálozási mutatónk sokkal rosszabb, a tizedik helyen állunk – mondta Rozványi Balázs. Ebből az látszik, hogy több olyan emlőrákos beteg van, akik nem korai szakaszban került be az ellátórendszerbe.
A modern terápiák segítségével komoly esély van a teljes gyógyulásra – erősítette meg az onkológus, Mühl Dorottya. De a későbbi stádiumban felfedezett mellrákos beteg számára is vannak eredményes terápiák.
Beszélt arról is, hogy tízből egy beteg abbahagyja a kezelést. Sokan nem értik meg, hogy ha már túl vannak egy műtéti beavatkozáson, akkor miért van szükség utána egy kemoterápiára is, mondta Mühl Dorottya. Fontos a bizalom, mert a teljes gyógyulás kulcsa az lehet, ha a beteg megfogadja az orvosa ajánlását.
Nemzetközileg is kihívás
Szó volt arról is, hogy február óta a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért (BSLAGY) szervezet is felel az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálásáért. Rozványi Balázs szerint a Magyar Rákellenes Ligát sokszor csak nehéz helyzetben keresik meg, főleg a negatívumokat hallják. Érkeztek már olyan panaszok is a betegszervezethez, hogy a páciensek az egyedi méltányossági kérelmeikre nem kaptak választ.
Az onkológus kiemelte, hogy nem minden egyedi méltányossági kérelem jut el az alapítványhoz, van, amiről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) dönt. Úgy véli Mühl Dorottya, hogy az alapítványhoz beérkezett kérelmek száma azért nő, mert rengeteg innovatív terápia jelenik meg a gyógyszerpiacon. Úgy fogalmazott, hogy nemzetközi szinten is legény legyen a talpán az az egészségbiztosító, amelyik minden új terápiát finanszírozni tud.