Évek óta méltatlanul alulfinanszírozott a haldokló betegek ellátása

Nehézség nehézség hátán a magyar hospice ellátásban. Alacsonyak az ápolói bérek, alulfinanszírozott a rendszer és jelentős szakemberhiánytól szenvednek a hospice-ok is, többek között ezt is tartalmazza a 2023-as hospice ellátásról készült jelentés, ami a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és a
Magyar Hospice-Palliatív Egyesület adatait tartalmazza.

Tavaly több mint 12 ezer hospice ellátás történt az egészségbiztosító adatai alapján, az egy évvel korábbi 9876-hoz képest. Az intézményi ellátásban jelentősen, 3600-ról 5880-ra nőtt az esetszám, az otthoni ellátásban minimálisan csökkentek az előző évhez viszonyítva. Az átlagos ellátási napok száma az otthoni ellátásban 25 nap, az intézményi ellátásban 20 nap volt.

Az ágykihasználtság 75,5 százalékra nőtt az előző évi 60,9 százalékról.

Az életvégi ellátásban dolgozó szakemberek szerint az egyik legfőbb nehézséget az jelenti, hogy későn kerülnek be a betegek a hospice-ba. A családok és a kezelőorvosok szemlélete nem igazán fér össze a tabuk feszegetésével. Senki nem meri szembesíteni a beteget az állapota súlyosságával, illetve mindenbe kapaszkodnak, amivel elhalaszthatják ezt a döntést. 

Az életvégi ellátásban ápolt betegek között az otthon ápolt betegek 53,8 százaléka az otthonában hunyt el. Ez azért is fontos tényező, mert az emberek túlnyomó többsége az otthonában, a családja körében szeretne meghalni.

Iszonyúan alulfinanszírozott a hospice ellátás

Az ellátás finanszírozása sem éppen életszerű. A 2005 és 2023 közötti 18 év alatt egy ápolási nap átlagos költsége 3 812 forinttal, egy eset átlagos ápolási költsége 89 711 forinttal növekedett.

Míg 2005-ben egy nap átlagköltsége 3 630 forint volt, 2023-ra ez 7 442 forintra emelkedett. 

Felhívják a figyelmet arra is, hogy 90 százalékos ágyszámkihasználtság mellett az állami finanszírozás (átlagosan30-35 millió forint), ami az éves költségvetésük negyedét fedezi csupán. Ha az önkormányzatok (évi 60 millió forinttal) és a kistérségi önkormányzatok (évi tíz millió forinttal) nem támogatnák az intézményeket, akkor be is zárhatnának.

A fekvőbeteg ellátás állami feladat, nem pedig önkormányzati – fogalmaznak a tavalyi évről készült hospice jelentésben.

Az egészségügyi világszervezet (WHO) ajánlása és az új európai standardok alapján egymillió lakosra minimum 80-100 hospice és palliatív ágyat kell biztosítani, ami 10 millió lakos esetén 800-1000 ágyat jelent.

Magyarországon a WHO ajánlásai alapján a palliatív ágyak 50 százaléka érhető csak el, és még területi egyenlőtlenségekkel is szembesülhetnek a rászorulók.

A jelentésben véleményeket is megjelenítenek, az egyik szakdolgozó úgy fogalmaz, nagyon rossz érzést kelt az otthonápolásban és az otthoni hospice-ban dolgozó kollégák körében, hogy a bérük elmarad a kórházakban dolgozókétól, pedig munkakörülményeik jóval nehezebbek.

Magyarországon 1991 óta létezik a hospice ellátás és a társadalombiztosítás 2005 óta finanszírozza. A Covid-járvány időszaka jelentősen visszavetette a hospice osztályok és az otthoni ellátók tevékenységét, akik azóta is sok nehézséggel küzdenek. Példaként említik, hogy évről-évre csökken az otthoni hospice ellátók száma, pedig a súlyos betegséggel küzdő családok számára óriási segítség, ha otthon tarthatják a betegeket és ehhez megfelelő segítséget kapnak. 

2023-ban a hospice otthonápolásban részesült betegek csaknem 54 százaléka otthon halt meg.

Az intézményi ellátásban pedig jelentősen emelkedtek az esetszámok, az ágykihasználtság 15 százalékkal nőtt. A hospice dolgozók elhivatottságát jelzi, hogy a nehéz munkakörülmények ellenére 2023-ban összesen 1168-an vettek részt a különböző képzéseken.

2023 végén 92 betegellátó intézmény és otthoni szolgálat végzett hospice tevékenységet:

• 26 fekvőbeteg-ellátó intézmény (416 ágy, 411 felnőtt, 5 gyerek ágy);
• hatvan otthoni ellátást végző csoport (57 felnőtt, 1 vegyes és 2 gyerek szolgáltató);
• két hospice mobil team (kórházi támogató csoport);
• négy palliatív járóbeteg ellátás;

A hospice jelentés szerint az otthoni ellátók, a palliatív mobil teamek és az ambuláns ellátók száma az elmúlt 12 évben nem emelkedett, sőt, az otthoni ellátók száma folyamatosan csökkent 2020 óta 65-ről 60-ra.