A Stada Health Report 22 országban kérdezte meg a lakosság egészségüggyel kapcsolatos észrevételeit. Az összes megkérdezett közül minden második gondolja úgy, hogy az országában lévő egészségügyi rendszer méltányos és egyenlő hozzáférést biztosít, ez nálunk csak minden ötödik válaszadóra volt igaz – mondta Földesi Csenge, a META konferenciáján.
Nem fest rózsás képet a Stada Health Report Magyarországra vonatkozó adatsora, ugyanis egy év alatt tovább romlott a helyzet és már csak a magyar lakosság 23 százaléka elégedett a közegészségügyiellátással, miközben egy évvel ezelőtt még a magyarok 26 százaléka vélekedett pozitívan – mondta Földesi Csenge, a Stada Hungary Kft. igazgatója a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META)konferenciáján.
Magyarország 2025-ben az elégedetlen országok rangsorában a sereghajtó helyre került – emelte ki a szakértő. Európában a romló tendencia megállt, a válaszolók 58 százalék volt elégedett az egészségügyi ellátással a tavalyi 56 százalékhoz képest.
A Stada Health Report több mint 10 éve méri fel az európai lakosság egészséggel kapcsolatos véleményét, gondolkodását és viselkedését az aktuális trendek és társadalmi változások tükrében. A magyar lakosságot most másodszor vizsgálták, így a visszatérő kérdésekben első alkalommal volt lehetőség összehasonlításra.
Az összes megkérdezett közül minden második gondolja úgy, hogy az országában lévő egészségügyi rendszer méltányos és egyenlő hozzáférést biztosít, ezt nálunk csak minden ötödik válaszadóra volt igaz – sorolta az adatokat Földesi Csenge.
Súlyos betegség esetén az összes megkérdezett 56 százaléka bízik az egészségügyben, de a közép-kelet-európai országok ebben elmaradnak, és nálunk is csak 28 százalék válaszolt pozitívan.
A magyarok nagyon bíznak az egészségügyi személyzetben, ezen a téren közel vagyunk az európai átlaghoz. A tavalyi évhez képest ugyanakkor kissé csökkent 48 százalékról 44 százalékra esett azok aránya, akik a mentális egészségüket jónak ítélték meg, itt európai szinten nem történt jelentős változás 64 százalék körüli értéket mértek tavaly és idén is – derül ki a kutatás adataiból.
Európában 34 százalék mondta azt, hogy semmilyen szűrővizsgálaton nem vesz részt, minden ötödik európai pedig az összes szűrésre elmegy. A megelőző szűrővizsgálatokon a magyarok 35 százaléka vesz csak részt, ezen a területen ugyan csak minimálisan, de javultak az adatok – viszont bőven lenne még hova fejlődni.
Magyarország ezzel az adattal a középmezőny alsó részén helyezkedik el, az életkor előrehaladtával ugyanakkor szignifikánsan nő a szűrővizsgálatokon való részvételi arány aki viszont nem megy el szűréseken az az elérhetőség hiányát jelölte meg – mondta Földesi Csenge.
Ugyanezen a konferencián Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja is a szűrővizsgálatok fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy fogalmazott, hogy sokkal nagyobb hatást jelentene a lakosság egészségi állapotában, ha a szűrővizsgálatokra sokkal többen járnának. Példaként említette: hogy Magyarországon a mammográfiás szűréseken az 50–69 éves nők mindössze 30 százaléka vesz részt, míg az OECD-átlag 54 százalék, és egyes skandináv országokban ez az arány akár 80 százalék fölött is van.
Nem jobb a helyzet a méhnyakszűrésnél sem, itt 26 százalékos a részvétel Magyarországon, szemben a 79 százalékos skandináv átlaggal. A vastagbélszűrés esetében a részvételi arány Magyarországon mindössze 3 százalék, míg Svédországban 79 százalékon áll. Sürgős változtatásokra van szükség, a megelőzés és a szűrővizsgálatok hatékonysága a lakosság egészségére gyakorolt hatás tekintetében kulcsfontosságú, ha szükséges ösztönzőket kell beépíteni a rendszerbe – hangsúlyozta a kancellár.
Az egészséges életmód sokba kerül, ezt válaszolta a magyarok 54 százaléka a kutatásban. Az EU-ban átlagosan ezzel szemben csak 28 százaléknak túl drága, hogy odafigyeljen, hogy mit eszik és mennyit sportol.
Magyarországon a lakosság 37 százaléka rendszeresen dohányzik, szemben a többi ország 31 százalékos átlagával. Ráadásul a dohányosok jelentős része naponta többször is cigarettázik, pipázik.
A vizsgált országok közül a dohányzási adatainkkal a hatodik helyen állunk:
Az alkohol a boldogság illúzióját adja Magyarországon a felnőttek 5 százaléka minden nap fogyaszt alkoholt, éppen úgy, mint az európai átlag. A heti rendszerességű alkoholfogyasztás aránya Magyarországon (24 százalék) elmarad az európai átlagtól (34 százalék) és alacsonyabb, mint az Egyesült Királyságban (46 százalék), Írországban (45 százalék) vagy Hollandiában és Spanyolországban (42 százalék).
Ennek ellenére a rendszeres alkoholfogyasztás továbbra is jelentős társadalmi és egészségügyi kockázatot jelent hazánkban is. Figyelemfelkeltőek a magyar alkoholfogyasztók motivációi: többségük stresszoldásra használja az ivást, 25 százalék pedig hangulatjavító hatást, egészen konkrétan a boldogságot várja az alkoholtól.
Azt is kiemeli a kutatás, hogy magyarok 8 százaléka használ naponta valamilyen vény nélkül kapható gyógyszert – fájdalomcsillapítót vagy orrsprayt – amire szépen lassan rá is szoknak. Amíg Európában minden második válaszadó (49 százalék) nyitott arra, hogy változtasson az életmódján, addig Magyarországon ez az arány csak 41 százalék. A különböző függőségekért sokan a stresszt teszik felelőssé. Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik szerint a munkahelyi stressz tartja őket fogva az egészségtelen szokásokban. A magánéleti stresszt pedig a magyar válaszadók 37 százaléka okolja az egészségtelen életmódja miatt.