Ráverünk a közép-európai országokra a mellrákgyógyítás eredményességében, az adatok szerint a nyugat-európai sorba tartozunk – derült ki a mellrák elleni küzdelem világnapja (október 1.) alkalmából tartott háttérbeszélgetésen, ahol azonban az is elhangzott, hogy növekszik a fiatalabb nők körében a rosszabb prignózisú HER2+/HR- és a tripla negatív (TNBC) daganatok előfordulási gyakorisága.
Nőtt az emlőtumoros esetek incidenciája, de csökkent a halálozás – foglalta össze egy mondatban a lényeget Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója az MSD Pharma Hungary legújabb HUN-CANCER EPI kutatását bemutató eseményen. Az elemzésben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2011–2019-es időszakra vonatkozó adatait dolgozták fel.
A korai emlőrák gyógyítható, de az előrehaladott betegséget is krónikussá tudjuk szelídíteni, ha a nők időben elmennek szűrésre – fogalmazott az onkológus professzor, hozzátéve, hogy a korai, magas rizikójú eseteknél meghatározó a kombinált terápia, előkezeléssel pedig jobb prognózis érhető el. Ugyanakkor egyre fiatalabb korosztályok fordulnak meg az onkológiákon, több a 45 év alatti beteg, és akár a terhesség alatt is kialakulhat az emlőtumor – hívta fel a figyelmet.
Bár a BRCA1 és BRCA2 gének kulcsszerepet játszanak az öröklődő mellrák kialakulásában, de mindössze az esetek 3,4 százalékában felelősek azért. Ugyanakkor nemcsak emlőtumor esetén determinálhatnak genetikusan családi halmozódást, hanem prosztatadaganat és hasnyálmirigyrák esetén is.
A korai menarche vagy késői menopausa, a késői gyermekvállalás, a hormonpótló kezelések, az alkoholfogyasztás és a dohányzás rizikófaktorai a mellráknak, de mára első helyre került a kockázati tényezők sorában az obezitás, különösen a hasi zsír felhalmozódása, amely 13 daganatos megbetegedés kialakulásában játszik szerepet – sorolta Dank Magdolna. A megelőzés eszközei közül kiemelte a mell önvizsgálatát, amelyet mind szélesebb körben, a közösségi média erejét is bevetve kellene népszerűsíteni. Megemlítette a 45-65 éves kor között kétévente igénybe vehető szervezett szűrést is, jelezve ugyanakkor, hogy szakmai és szakpolitikai konszenzus született arról, hogy 40 éves kortól tegyék elérhetővé a mammográfiát, mint népegészségügyi célú szűrést.
A minél korábbi szekunder szűrés jelentőségére mutattak rá az MSD kutatási eredményei is, amelyekből kiderült, hogy míg az 50 év feletti nők körében számottevően csökkent az emlőrák előfordulási gyakorisága Magyarországon 2011 és 2019 között, az 50 év alattiak esetében 30 százalékkal emelkedett. Különösen jellemző ez a 30-39 év közötti korosztályban, ahol a növekedés meghaladta a 32 százalékot – ismertette az eredményeket Kiss Zoltán. Az MSD adatkutatási divízióvezetője, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense elmondta azt is, hogy a 40 év alatti korosztályban minden negyedik beteget a meglehetősen rossz prognózisú, tripla negatív emlőrákkal (TNBC) diagnosztizálnak.