Elsősorban a betegek érdekét kell nézni

Robbanásszerűen nő a magánellátó intézmények száma, senki nem látja, hol van ennek a mennyiségi gyarapodásnak a vége. Kétségtelen, hogy ezt a folyamatot elsősorban az állami ellátásból kiszoruló, egyre nagyobb kereslet generálja. De vajon van-e akkora fizetőképes kereslet, hogy az egyre dráguló valamennyi magánklinikát eltartsa? A szaporodó magánintézmények milyen módszerekkel versengenek egymással a piacért? Hogyan befolyásolják a privát kórházak működését a legújabb egészségpolitikai döntések? A jelenlegi egészségügyben mi a szerepe az állami-, és mi a magánellátásnak? Miben tud egy magánklinika többet, mást nyújtani, mint egy nagy állami intézmény? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ dr. Papik Kornéllal, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatójával.

Naponta jelennek meg hírek arról, hogy újabb magánklinika nyitott meg. Ön szerint van annyi fizetni képes páciens, amennyi el tudja tartani ezt a rengeteg privát intézményt?

Szerintem a fizetőképes kereslet két dologtól függ: mennyivel jobb a szolgáltatás, mint a közfinanszírozott ellátásban, és attól is, hogy mennyi ember szorul ki az állami kórházakból. Mindenki meg akar gyógyulni, tehát, ha nem kapja meg a kezelést a közellátásban, szükség esetén akár elkezd spórolni, hogy megkaphassa a privát szolgáltatónál. Ma már Magyarországon is egyre több magánintézmény nyújt fekvőbeteg-ellátást. Azt tapasztalom, hogy míg korábban főleg szakrendelésre jártak a páciensek, ma egyre többen a műtétekre is magánkórházat választanak. A fizetőképes kereslet növekedése egészségpolitikai döntésektől is függ, azonban a fontosabb stratégiai irányokról nem sok minden tudható. Például nehezen megítélhető, hogy az állami egészségügy kapacitásait szeretnék-e a korábbi szinten megtartani a covid-járvány utáni időszakban. Ugyanúgy nem tudjuk, hogy az intézményesített finanszírozásban megteremtik-e, és ha igen, akkor mikor a kötelező egészségbiztosításon felüli valódi kiegészítő biztosítás lehetőségét. Sokkal tervezhetőbb lenne a magánegészségügy működése, ha ezeket a kérdéseket tisztáznák.

Ha jól értem, akkor Ön szerint még tovább növekedhet a magánellátás iránti kereslet?

Igen, jelenleg is nő. Elsősorban a fekvőbeteg-ellátás iránti igény bővül. Viszont, mint említettem, kiszámíthatatlan a jövő. A magánellátók ezért vannak gondban, hiszen a fekvőbeteg-ellátás kiépítése nagyon sokba, milliárdokba kerül, a megtérülés viszont bizonytalan.

Ha a kereslet nagy is, gondolom még nem olyan éles a verseny a magánellátók között?

Jelenleg több izgalmas folyamat is zajlik a területen. A piac tényleg telítődött és jelenleg újrarendeződik. Nagyon sok befektető lát ugyanis lehetőséget a magánegészségügyben és az új szereplők piacot is vesznek maguknak. Ehhez sok pénzt fordítanak például olyan magas orvosi bérekre, amelyek hosszú távon nem biztos, hogy tarthatóak. Az állam is vesz vissza területeket, hiszen a mesterséges megtermékenyítés visszakerült állami kézbe és szóba került a képalkotó diagnosztika vagy a labordiagnosztika valamilyen központosítása is. Közben zajlik egy centralizáció is a piacon: a nagyobb privát szereplők, mint például a TritonLife, Doktor24, Affidea, felvásárolják a kisebbeket, és nagyobb hálózatokat próbálnak létrehozni.

Ezen az állandóan változó, bővülő piacon mi az, amiben Önök ki tudnak tűnni, mást, többet tudnak nyújtani?

Sok privát intézménynél azt látjuk, hogy elsősorban a mennyiségre, a méretre fókuszálnak. Az egyre nagyobb volument azonban nem biztos, hogy tudja követni a magas, standard minőség. Ráadásul a felvásárlásokat követően a sok kicsi cégből nem könnyű egy egységes minőségű, azonos protokollrendszer alapján működő szolgáltató hálózatot építeni. Olyat, ahol az ügyfelek egy márkanév alatt a különböző egységeknél ugyanazt kapják. A Dr. Rose Magánkórház célja már 15 éve, a nyitáskor is az volt, hogy egyedien magas minőségű szolgáltatásokat nyújtson a pácienseknek. A három éve lezajlott tulajdonosváltás után ez a cél csak erősödött. Magánkórházunkba belépve nem az jut eszünkbe, hogy egy kórházban vagyunk. Az ügyféltereink kialakítása inkább egy szálloda halljára emlékeztet. Igyekszünk megnyugtató hangulatot teremteni és ezzel is oldani a feszültséget. A kellemes légkör nemcsak a pácienseinkre, hanem az orvosokra is jó hatással van, olyan körülmények között dolgozhatnak, hogy csak a páciensekre kelljen koncentrálniuk. Rászánjuk a szükséges időt a vizsgálatokra és a kommunikációra. A pácienseinknek azt kell érezniük, hogy mindenki csak rájuk koncentrál és a gyógyulásukért dolgozik. Ráadásul a szolgáltatásaink ma már egyáltalán nem drágábbak, mint a konkurenciáé.

Hogyan lehet fenntartani a magas színvonalat?

Mi folyamatosan, de nem ugrásszerűen növekszünk, így az új munkatársaknak van ideje integrálódni a rendszerünkbe. Ráadásul nem veszünk fel bárkit, a jelentkező orvosokat és a szakdolgozókat is megszűrjük, csak azokat alkalmazzuk, akiket szakmai vezetésünk mind szakmailag, mind emberileg is alkalmasnak tart a magas színvonalú ellátásra. Nem véletlen, hogy nálunk állandó a szakembergárda, alig van fluktuáció, közel 50 munkatársunk több mint 10 éve itt dolgozik. Különbözünk a többiektől abban is, hogy nálunk elsősorban nem az orvos hozza hozzánk a saját betegét, és mi csak helyszínt biztosítunk a gyógyításhoz, hanem a pácienseink többsége a Dr. Rose Magánkórház márkanév miatt jön be.

Tudható, hogy főleg az orvosok, önöknél is másodállásban dolgoznak. Nem okozott problémát, hogy az új jogállásról szóló törvény engedélyhez köti az állami ellátásban dolgozó orvosoknak, hogy másodállást vállaljanak?

Akik korábban már itt dolgoztak, azok könnyen megkapták az engedélyt, az újaknál azonban ez kezdetben nagy nehézségbe ütközött. Egyébként nem is annyira az új törvény, inkább az a kötelezettség tette feszesebbé a működést, hogy a magánszolgáltatóknak is mindent fel kell tölteniük az EESZT-be (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér). Ma már nem lehet azt megtenni, hogy a közintézménynél dolgozó orvos a munkaideje alatt rendel a magánkórházban, mert az EESZT-ből ez is kiderül.

Az állami ellátásban a szakdolgozóhiány az egyik legnagyobb probléma. Még a magánklinikáknál is az a szóbeszéd járja, hogy egymástól csábítják el a nővéreket. Önöknél nincs ilyen gond?

Amióta érvényben van a jogállási törvény, és amikor éppen nincs felmondási tilalom, a korábbinál sokkal többen jelentkeznek. Most leginkább a jó szakemberek megtalálása a nehézség. De az is etikai dilemmát okoz, ha találunk, mondjuk egy kiváló, magasan képzett intenzíves szakápolót, aki el is szegődne hozzánk, hogy alkalmazzuk-e. Nekünk hihetetlenül jó lenne, ha nálunk dolgozna, de a tudását az állami ellátásban sokkal jobban tudná kamatoztatni.

Ritkán hallani magánellátás képviselőjétől olyat, hogy egy kérdésben inkább az állami ellátást preferálja…

Orvosként és felelős egészségügyi vezetőként elsősorban a betegek érdekét kell nézni. Mondok más, talán meglepő példát is. Ha valakinek valamilyen speciális ellátásra van szüksége, olyanra, amilyet csak egy új technológiájú, drága műszerrel lehet megoldani, sokszor a közellátásban hamarabb megtalálja. Ezek az új innovációk ugyanis a beruházás mérete miatt sokszor nem a magánellátásban jelennek meg először. És lehet, most magam ellen beszélek, véleményem szerint a várólistákat is elsősorban az állami ellátásban kellene ledolgozni, és nem, ahogy sokan szeretnék, a magánellátásban. Nem lett kevesebb műtő sem ágy, az infrastruktúra tehát adott Budapesten és vidéken is a közellátásban, csak a humánerőforrás hiányzik. De természetesen, ha a döntéshozók bevonják a magánszolgáltatókat a várólista ledolgozásába, örömmel bekapcsolódunk és a legjobb szolgáltatást fogjuk nyújtani a pácienseknek.

Az utóbbi évek egészségpolitikai döntéseinek egyik alapköve volt, hogy szét kell választani a magán- és állami ellátást. Ön mennyire ért ezzel egyet?

Ez egy nagyon összetett kérdés. Például miért ne tudná egy magánorvos a panaszaival hozzáforduló betegről megmondani, hogy milyen vizsgálatokra, kezelésre van szüksége, legyen az a vizsgálat állami- vagy magánellátó intézményben. Mégsem adhat beutalót állami kórházba, mert azt feltételezik róla, hogy döntését nem szakmai, hanem üzleti alapon hozza. Pedig pontos szabályozással és egy erős ellenőrzési rendszerrel ezt a problémát ki lehetne iktatni. Tehát ezek a mesterséges határok valójában nem a beteg érdekeit szolgálják, hanem rámutatnak a megfelelően szabályozás és a beutalási rend ellenőrzésének hiányosságaira.

Ön szerint tehát egy együttműködési rendszerben meglenne mind az állami- mind a magánellátás szerepe. Mi lenne a magánklinikáké?

Szerintem a magánklinikák és így magánkórházunk elsődleges feladata jelenleg is az, hogy a lehető legrövidebb időn belül, nagyon magas minőségben, nagyon biztonságos környezetben lássa el a betegeket. Legyen a legjobb minőségű a protézis, a műtőben olyan felszereltség legyen, hogy operáció közben fel se merüljön, valami hiányzik, mindig tökéletes legyen a sterilitás. Teremtsünk olyan nyugodt környezetet a válogatott orvosoknak, kitűnő ápolóknak, hogy érezzék, mindenre van idő, nem kell kapkodni. Legyen elég idő az ápolásra, rehabilitációra, és utána is álljunk rendelkezésre addig, amíg a betegnek szüksége van ránk. Adjunk olyan szolgáltatásokat, amelyek megkönnyítik a betegek tájékozódását. Nálunk például nagyon sok ellátásszervező, call centeres, recepciós dolgozik, olyan alkalmazottak, akiknek az a dolga, hogy menedzseljék a páciensek kezelését, segítsék, útbaigazítsák őket, válaszoljanak bármilyen kérdésükre. Igyekszünk a legkorszerűbb technikákkal megkönnyíteni, gyorsítani a kezelési folyamatot. Így például már nem CD-n adjuk oda a pácienseknek a röntgen, CT vagy MRI felvételeket, hanem küldünk emailben egy linket, amit megnyithat, letöltheti, elküldheti az orvosának.

Minden bizonnyal, a páciensek el is ismerik ezt, hiszen most is teljes teltház van a fekvőbeteg részlegnél. Melyik vizsgálat vagy kezelés a legnépszerűbb magánkórházukban?

Nagy örömünkre szolgál, hogy ügyfeleink egyre nagyobb része vásárol éves kártyát. Ez jelzi leginkább, hogy minden betegségüket nálunk szeretnék gyógyíttatni, mert bíznak a szolgáltatásainkban. Nagyon sikeresek a komplex szűrővizsgálati programjaink, amelyek a betegségek megelőzését, korai felismerését szolgálják. Fekvőbetegosztályunkon egyre bonyolultabb ortopédiai és sebészeti műtéteket is biztonsággal tudunk végezni. Plasztikai sebészeti részlegünkön évente több mint ezer műtétet végzünk, köszönhetően többek közt a négy kiváló, már régóta nálunk dolgozó plasztikai sebésznek. Büszkék vagyunk a családbarát, meghitt szülészeti részlegünkre is.

A járóbeteg-ellátásban minden szakmában kiváló szakemberekkel dolgozunk és igyekszünk a legmodernebb eszközöket is beszerezni. Erre jó példa a videodermatoszkópos anyajegyszűrés. Ez nagyon pontos képet ad az anyajegyekről, ráadásul évekre visszamenőleg el lehet tárolni a képét, és így nyomon lehet követni egy bőrfolt változásait. Sokan jönnek hozzánk azért is, mert nálunk, legalábbis a cégcsoportunkon belül minden képalkotó diagnosztikai módszer a röntgentől az MRI-n át a PET/CT-ig elérhető. Többen azért keresnek fel bennünket, mert tudják, hogy nálunk található az egyik legkorszerűbb mammográfiai berendezés, amely segítségével 3 dimenziós, sztereotaxiás biopsziát is tudunk végezni.

Mérik valamilyen módszerrel a betegelégedettséget?

Természetesen. Távozása után minden páciensünk, kap egy online kérdőívet, ahol különböző paraméterek alapján értékelheti a nálunk kapott ellátást. Általában nagyon magas értékelést kapunk, de nem soha nem lehetünk elégedettek. Amiből valójában tanulni tudunk az a kevésbé elégedettek szöveges értékelései. Az ilyen észrevételeket mindig alaposan kivizsgáljuk és folyamatosan javítjuk a működésünket.

Milyen terveik vannak a jövőre?

Mi is lépést tartunk az egyre növekvő kereslettel. Jelenleg vizsgáljuk, hogy egy nagyobb beruházással, vagy kisebb lépésekben tudjuk-e növelni a kapacitásainkat. Számunkra a legfontosabb, hogy a fejlesztések után a szolgáltatásaink minősége még jobb legyen.