Olyan alacsony az ágyszámkihasználtság, ami történelmi csúcsnak számít, mondta Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója a 47. Medicina Fórumon. Jelenleg 27 ezer beteg vár műtétre, de ezek megvalósulásának nincs finanszírozási akadálya.
Ilyen alacsony ágykihasználtságot még soha nem tapasztaltak az egészségügyben, ezek az adatok mélységesen alacsonyak, fogalmazott Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója a 47. Medicina Fórumon, a Magyar Kórházszövetség konferenciáján.
Az aktív fekvőbeteg szakellátásban 94 százalékos kihasználtsággal működnek a kórházak 2019-hez képest, mondta. A krónikus betegellátás területén pedig 75 százalékos szinten állnak az intézmények, a járóbeteg-ellátás teljesítménye 92 százalékon áll, sorolta az adatokat a főigazgató. Járóbeteg szakellátásban jelentős esetszám elmaradás van, ezt a csökkenést meg kell állítani, emelte ki Kiss Zsolt.
Havi szinten 200 ezer betegellátási esemény nem történik meg a hazai egészségügyben – mondta a NEAK főigazgatója.
Jelenleg 42 561 betegágyból 3764 ágy szünetel, ami nagyon magas arány, ez történelmi csúcs, tette hozzá az egészségbiztosító főigazgatója. Van olyan intézmény, ahol a fél kórház le van zárva, mert óriási nagy átalakítás zajlik. De nem jó hír, hogy a krónikus betegellátásban 26 700 ágyból szintén közel 3700 ágy üresen áll.
2024-ben 1100 milliárd forintot fizetnek ki bértámogatásként az egészségügyi dolgozók számára. Havi szinten jellemzően 74-75 milliárd forintot utaltak, de ez az összeg decemberre 77 milliárd forint felett lesz a kimutatások szerint, itt a mozgóbérek aránya emeli meg a költségeket. Ezt a fajta finanszírozást a biztosító szempontjából nem tartják megfelelő folyamatnak, az egyetlen cél, hogy ez egyszer valamikor beépüljön a teljesítményelvű finanszírozási rendszerbe.
Beszélt a NEAK főigazgatója a kórházi adósságokról is, ami október végére a biztosító adatai szerint 117,6 milliárd forint lesz.
Idén már csak 42,7 milliárd forintot kapnak a kórházak adósságaik rendezésére, erről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár beszélt a Medicina Fórumon a Magyar Kórházszövetség konferenciáján még hétfőn. 2024-ben eddig két adósságrendezés volt, összesen 104,5 milliárd forintot már megkaptak az intézmények beszállítói. Korábbi szakmai konferenciákon 2024-re még további 100 milliárd forintot meghaladó adósságrendezést ígértek az ágazat vezetői, így meglehetős csalódást keltettek Takács Péter szavai, írta meg a Népszava.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak a konferencia második napján azt mondta, nem erről volt szó, nem ebben állapodtak meg a Pénzügyminisztériummal, de a tárca nem tartotta a szavát. November végére a kórházi adósságok összege eléri a 130 milliárd forintot. Vagyis a jövő év már rögtön akár egy 100 milliárd forintos hiánnyal indulhat. Így jövőre is folytatódik ugyanaz, ami az elmúlt több mint tíz évben is jellemző volt, hogy az eszközbeszállítók számlái továbbra is kórházak gazdasági igazgatóságainak asztalán fognak halmozódni.
Úgy tudni, hogy 2025-ben január és december között havonta 12,5 milliárd forint többletforrást kapnak majd az intézmények, ez évi 150 milliárd forintot jelent, de azt még nem lehet tudni, ezt a pénzt miként kapják meg a kórházak, mondta Rásky László. Az egészségügy számára a 12,5 milliárd forintos többlet biztosításáról Gulyás Gergely kancellária miniszter beszélt egy korábbi kormányinfón, erről itt írtunk bővebben.
Egészségügyi szakemberek szerint évente 200 milliárd forint tartozás termelődik a jelenlegi struktúrában az intézményekben és ezt már az egészségügyi irányítás is elismeri.
Nincs finanszírozási akadálya annak, hogy több műtétet végezzenek a kórházak – mondta Pálosi Mihály, a NEAK főosztályvezetője a várólistákkal kapcsolatban.
Magyarországon évente 60 millió orvos-beteg találkozás történik, évi 240 ezer műtét esetében vezetnek kötelező várólistát, 2010 óta 70 milliárd forintot fordítottak ezek csökkentésére.
Novemberben a NEAK adatai szerint 60 napon túl 27 ezer beteg vár valamilyen műtéti beavatkozásra. Szürkehályog-műtétre négyezren várnak, térdprotézisre 13 ezren, csípőprotézisre pedig 6900-an állnak sorban.
A térd- és csípőprotézis-műtétek esetben meghatároztak egy keretet, ami kétezer műtétre volt elegendő, és ennek kevesebb, mint a felét használták fel az intézmények.
Az orvosok 20 százaléka csinálja a műtétek 80 százalékát, jelenleg azt látják, hogy 57 orvos végzi a műtétek többségét.
A NEAK azért, hogy felpörgesse a várólistákat úgynevezett várólista protokollokat fejleszt, főleg a térdprotézis-műtétek esetében, ezen már dolgoznak, tette hozzá a főigazgató.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza