Hiába van klíma a magyar kórházak műtőinek túlnyomó többségében, ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a betegellátáshoz szükséges körülmények is biztosítottak. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) 2024-es felmérései szerint előfordult, hogy 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet egy műtőben, máshol 80–90 százalékos páratartalmat mértek, és olyan is volt, hogy a nem megfelelő klíma miatt műtétek maradtak el. A berendezések sok helyen elöregedtek, meghibásodnak, karbantartásuk pedig nem mindig megoldott – számol be a Lakmusz. Hírszemle.
Tavaly komoly vita alakult ki a kórházak klimatizáltságáról. Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár egy OKFŐ-felmérésre hivatkozva azt állította, hogy míg 2010 körül a műtők, intenzív osztályok és kiemelt kezelőhelyiségek 56 százaléka volt klimatizált, 2025-re ez az arány 96 százalékra nőtt. A hivatkozott felmérést azonban akkor nem sikerült megszerezni: az OKFŐ azt közölte, hogy nincs náluk ilyen dokumentum.
A Lakmusz ismét kikérte az OKFŐ légkondicionálókkal kapcsolatos dokumentumait, amelyre ezúttal kilenc, 2020 és 2026 között készült iratot küldött a főigazgatóság.
Ezekből nem derül ki, pontosan melyik felmérésre alapozhatta Takács a 96 százalékos adatot, az viszont igen, hogy az OKFŐ az elmúlt években rendszeresen vizsgálta a kórházak klímahelyzetét
– és a számok mellett komoly működési problémákat is rögzített. (Takács Péter korábbi állításait egyébként a mentők kiérkezési idejéről is cáfolták a kormányváltás után közölt adatok.)
Ez azért lényeges, mert egy műtőben nem pusztán a komfort miatt számít a hőmérséklet. Az országos tisztifőorvos módszertani útmutatója szerint nyáron sem lehet 25 foknál magasabb a műtőben, a relatív páratartalom pedig nem haladhatja meg a 60 százalékot. A műtőkben emellett szabályozott, megfelelően szűrt légcserét is biztosítani kell. A módszertani levél szerint a split- és mobilklímák erre nem alkalmasak, használatuk pedig növelheti a műtéti sebfertőzések kockázatát.
A 2024-es ellenőrzés során 478 műtőt és 69 intenzív osztályt vizsgáltak meg. Bár szinte mindenhol találtak valamilyen klímatechnológiát, az OKFŐ munkatársai számos problémát rögzítettek.
Több helyen régi, nehezen karbantartható berendezéseket használtak, a szűrők cseréje és a karbantartás sem történt meg mindenhol megfelelően, ráadásul sok műtőben még hőmérő sem volt.
A dokumentumokból egészen szélsőséges példák is kirajzolódnak.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházban több problémáról is beszámoltak: a Központi Műtőt ellátó hűtőkompresszorok egyikének 2024 februári meghibásodása után többször előfordult, hogy a magas hőmérséklet és páratartalom miatt betegek lettek rosszul, és átnedvesedtek a steril tálcák csomagolásai. A sebészeti tömb 13. számú műtőjében pedig a magas páratartalom miatt már többször elmaradt a műtét is – az ellenőrzéskor itt 27 fokot és 80 százalékos páratartalmat mértek.
A probléma az idei adatok szerint sem tűnt el. Az OKFŐ májusi felmérése alapján
több mint 50 ezer négyzetméternyi egészségügyi területet érint valamilyen hűtési probléma.
Ezek között 110 műtő, 33 intenzív osztály, 186 aktív kórterem, 16 sürgősségi osztály, 18 ultrahangos vizsgáló, és 9 szülőszoba található. Ezekben nem tudják az év minden napján biztosítani a 21–25 fokos hőmérsékletet.
Ráadásul az egészségügyi intézményekben működő klímaberendezések átlagéletkora meghaladja a 15 évet. Az OKFŐ szerint ez sok esetben már túlmutat a gyártók által javasolt üzemidőn, ezért a javításhoz szükséges alkatrészek beszerzése is egyre nehezebb.
Műtétek is elmaradtak a hőség miatt. A kórházak 2025 nyarán vezetett napi klímajelentései szerint 69 jelentési napon 24 műtét, 104 CT-, 379 MR- és 13 PET-üzemóra hiúsult meg a nem megfelelő hűtési kapacitás miatt. Bár az ellátást más intézmények bevonásával biztosították, a kórházak jelentősen csökkentették az aznapra tervezett beavatkozások számát. Az átütemezések pedig végső soron a várólistákra is hatással voltak.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza