Ellentmondásokkal közelít Budapesten az új ügyeleti rendszer, az OMSZ és a MOK még a számokban sem ért egyet
Hat nap múlva jön a nagy váltás a fővárosban, de a mentőszolgálat és az orvosi kamara álláspontja közötti eltérések azt jelzik, még mindig vannak tisztázatlan kérdések.
Jövő kedden indul Budapesten az új, már az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által irányított alapellátási ügyeleti rendszer. Ugyanakkor az OMSZ és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közlései közötti differenciák arra engednek következtetni, hogy az új modell működtetésének továbbra is vannak még nem kellően tisztázott pontjai.
Mint arról többször írtunk, az egészségügyi kormányzat szerint szervezettebb és magasabb színvonalú, a korábbiaknál jóval biztonságosabb szolgáltatást kapnak a budapestiek október 1-től. Attól kezdve az alapellátási ügyeletet 15 helyszínen 28 felnőtt- és 3 gyermekellátó helyen, továbbá 14 mobil ügyeleti egységgel biztosítják. Az új rendszert és az abban hangsúlyos feladatot kapó háziorvosok alkalmazásának módját kritikával illette a MOK.
Az orvosi kamara titkára, Keczéry Attila – aki maga is háziorvosként dolgozik – legutóbb, múlt vasárnap lapunknak nyilatkozva azt tette szóvá: több kerület háziorvosa a mai napig nem kapott „behívót", szerződéstervezetet a mentőszolgálattól. Azaz, ha akarnának sem tudnának szerződni az orvosok, hiszen meg sem kereste őket az OMSZ.
Keczéry Attila állítását a mentőszolgálat visszautasította a lapunknak küldött hétfői közleményében. „A valóság ezzel szemben az, hogy valamennyi háziorvos kapott megkeresést, továbbá részletes tájékoztatást a teendőiről" – állította az OMSZ.
A mentőszolgálat jelzése miatt megkerestük Keczéry Attilát, fenntartja-e állítását. Kedd reggel azt közölte lapunkkal: „Zuglóban egyetlen felnőtteket ellátó háziorvos sem kapott a mostani percig, az OMSZ ügyeletszervezőjétől sem behívót, sem szerződéstervezetet. A házi gyermekorvosok, szombaton megkapták azt, azonban a felnőtteket ellátók nem. Én sem kaptam megkeresést a területet szervező OMSZ ügyeletszervezőtől". Később viszont jelezte lapunknak: Zuglóba kedd délután érkeztek meg a „behívók.” Vagyis egy nappal azután, hogy az OMSZ azt állította, már mindenki megkapta azt.
Az OMSZ és a MOK a már munkára jelentkezett orvosok számát is másként látja.
Keczéry Attila a múlt hétvégén lapunknak nyilatkozva felelevenítette: az új ügyeletet bemutató szeptember 13-ai kormányzat sajtótájékoztatón elhangzott, hogy addig 261 háziorvos jelentkezett. Holott a MOK titkára szerint az új rendszer zavartalan működtetéséhez minimálisan 675 felnőttet ellátó és 135 gyermekorvosra volna szükség. (A főváros 906 felnőtt praxisából 100, a gyermekeket ellátó 297 körzet közül 28 betöltetlen.)
Az Országos Mentőszolgálat közleményében azt írta, hogy az ügyeleti rendszerhez csatlakozó orvosok száma napról napra nő, szeptember 20-án már 339-en jelentkeztek be. Az OMSZ állítja: így „az ügyeleti sorok kiállíthatóak." Noha az OMSZ azt nem közölte, mennyi orvosra lenne szükség ideális esetben, azt nem vitatta, hogy a jelenleginél többre. Mert úgy fogalmaztak: „Azért van szükség valamennyi háziorvos szerepvállalására, hogy így az egy főre jutó 'terhelés' a lehető legkisebb legyen, vagyis a feladat igazságosan és egyenlően kerüljön elosztásra az orvosok, de legfőképpen a betegek érdekében."
Vitás pont a háziorvosok munkarendje is. A MOK titkára szerint lehet olyan eset, amikor napi 14 órát kellene dolgoznia egy-egy ügyeletet is vállaló orvosnak. Ez következhet Takács Péter egészségügyi államtitkár egyik kijelentéséből, miszerint az új rendszerben minden háziorvos a saját területéért lesz felelős. Keczéry Attila szerint ez azt jelenti: aki megtartja az eddigi esti rendeléseit is, azokon a napokon 12 órán át az ő feladata az alapellátás biztosítása. Azaz, ha például valaki délután 4-től este 8-ig rendel, akkor reggel 8 és 16 óra között is övé az ellátási kötelezettség, hiszen az egységes ügyeleti rendszer csak délután 16 órától indul. Ez önmagában nehézséget okozna, de további gond az, hogy a fővárosban sok orvos este nyolcig rendel.
Az OMSZ szerint azonban nem kell aggódniuk a doktoroknak. Azt írták: „Az új ügyeleti rendszer egyáltalán nem változtatja meg a háziorvos felelősségi körét és munkaidejét. A háziorvos eddig is felelős volt a körzetének betegeiért, munkaideje pedig eddig is és ezután is munkanapi 8 óra, ami rendelési és gondozási időszakra oszlik. A háziorvos a havonta egy vagy két alkalommal teljesítendő ügyeletének napját az egyéb elfoglaltságaira figyelemmel maga választhatja meg úgy, hogy az a délutáni rendelési idejét sem befolyásolja. Az ország más területein már másfél éve működik az egységes ügyeleti rendszer, így biztosan állítható, hogy a háziorvosok alapfeladatának megfelelő ellátását az ügyeleti szerepvállalás semmiben sem nehezíti, hátráltatja.”