Elkészült Magyarország legfrissebb boldogságtérképe

A tavalyi és a tavalyelőtt évhez hasonlóan a Pénzcentrum idén is elkészítette Nagy Boldogságfelmérését, melyből kiderült, hogy érezzük magunkat a bőrünkben mi, magyarok, mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel. A cikksorozat első részében az általános elégedettségi szint mellett a szubjektív egészségi helyzet, valamint a pénzügyi biztonság került terítékre.

Ahogy öregszik a kontinens, egyre több az ellátásra váró beteg, az orvosok és az ápolók száma pedig folyamatosan csökken. Mostanra időzített bombaként ketyeg az egészségügyi ellátás válsága a legtöbb országban, Magyarországon pedig az egyik legrosszabb a helyzet az uniós jelentések szerint. Kevés az orvos, sokszor nehéz hozzáférni az ingyenes orvosi vizsgálatokhoz, rengeteg beavatkozásra kell várni hónapokat, éveket – mindez nyilván kihat az elégedettségi szintre is. Tavaly a 10-es skálán 5,8-as lett az átlag, ahogy idén is.

Négy vármegye is van, ahol 6-os átlagot adott a lakosság saját egészségügyi helyzetére, nem meglepő módon azon a részein az országnak, ahol az általános boldogságérzet magasabb, ahogy az átlagkereset is: Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér vármegyék, valamint a főváros. Somogy, Bács-Kiskun és Nógrád vármegyékben a legrosszabb a helyzet, bőven az országos átlag alatt értékelik saját helyzetüket itt az emberek.

Az, hogy minél idősebb valaki, annál betegebbnek érzi magát, annál elégedetlenebb saját egészségügyi állapotával, talán nem meglepő, az azonban sokkal inkább, hogy az iskolai végzettség is befolyásolja ezt. Minél iskolázottabb valaki, annál magasabb értéket jelölt meg ennél a kérdésnél: míg a legfeljebb általános iskolát végzettek 4,8, addig a Phd-val rendelkezők átlagosan 6,5 pontot adtak maguknak. De a foglalkozás is befolyásolja ezt a kérdést: jól látszik, hogy a munkanélküliek a legpesszimistábbak, míg a vállalkozók a legoptimistábbak ebben a kérdésben.