Ünnepi megemlékezéssel tisztelegtek a Semmelweis Egyetem vezetői és munkatársai az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulója alkalmából a Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET) dísztermében március 9-én, hétfőn. Az eseményen több száz Semmelweis-polgár vehetett át kitüntetést.
Jeles évfordulóink országunk és nemzetünk egységének szimbólumai, melyek épp attól váltak ünneppé, hogy összekovácsolják nemzetünket. A mai eseményünkön nem pusztán a modern parlamentáris Magyarország megszületésére, a sajtó szabadságára és a polgári átalakulás kezdetére emlékezünk, hanem azokra a nagyjainkra és hősi halottainkra is, akiknek áldozata nélkül nem állhatnánk itt – fogalmazott ünnepi köszöntőjében Merkely Béla.
A Semmelweis Egyetem rektora felidézte, a több mint 250 éves egyetem a történelem valamennyi sorsfordító eseményében, így 1848. március 15-én is tevékeny szerepet játszott, hiszen a pesti orvostanhallgatók az elsők között csatlakoztak a forradalmárokhoz. A rektor kitért rá, hogy a pesti egyetem orvosi karán rendezték be a honvédkórházat, a sebesültek ellátásban pedig részt vettek az intézmény tanárai, iskolaalapító nagyságai, többek között Korányi Frigyest, Markusovszky Lajost, Balassa Jánost és az egyetem névadóját, Semmelweis Ignácot is megemlítette, aki miközben több társával együtt tagja lett a bécsi forradalmi Nemzeti Gárdának, hivatását is folyamatosan gyakorolta.
Önök, kedves kollégák, nap mint nap az ő lábnyomaikon lépkednek. A betegek gyógyításával, az egészség védelmével, vagy az ezt segítő háttérfeladatok ellátásával nemcsak a legszentebb hivatást szolgálják, de a magyar nemzet egységét testesítik meg – hangsúlyozta a rektor kiemelve, hogy ezt fejezik ki a megemlékezésen átadandó egyetemi díjak, elismerések és kinevezések is.
Legyenek büszkék magukra, a munkájukra, és legyenek büszkék a Semmelweis Egyetemre is, amely éppúgy hozzátartozik az 1848-49-es eseményekhez, mint a Nemzeti dal vagy a kokárda. Önök hazánk és a régió legjobb egyetemén és legnagyobb betegellátó intézményében dolgoznak, egy olyan helyen, ami származástól, lakóhelytől, nemtől és pártállástól függetlenül minden magyar ember szemében egyet jelent a kiválósággal. Semmelweis-polgárként önök is ezt a kiválóságot testesítik meg honfitársaik szemében – fogalmazott Merkely Béla, majd beszéde végén gratulált a díjazottaknak.
Fenyves Bánk, a Sürgősségi Orvostani Klinika igazgatója köszöntőjében kiemelte, a forradalom nem csupán politikai esemény volt, hanem orvosi katasztrófa is, ilyen körülmények között pedig az orvostudomány nem tudott a tankönyvei mögött maradni, hiszen azonnal cselekedni kellett.
A szabadságharcok, háborúk tapasztalatai szolgáltak alapul annak az orvostudományi forradalomnak, amelyet a 19. század orvosai elindítottak – magyarázta. Szavai szerint az alapkérdések, amelyekkel szembesültek, ma is érvényesek és aktuálisak a sürgősségi ellátásban, azaz kit kell először ellátni, mikor kell beavatkozni, hogyan osszunk el véges időt, véges eszközt, véges erőforrást végtelen szükséglet között, illetve ki menthető meg az adott körülmények között, és ki az, akin már nem lehet segíteni.
1848-49-ben a magyar szabadságharc orvosai – Markusovszky, Lumniczer, Orzovenszky a triázs elvét, ha nem is nevén nevezve, de szintén alkalmazták – jelentette ki Fenyves Bánk, megemlítve a tábori kórházakat rendszerbe szervező Kossuth Zsuzsannát is, aki akkor a tábori kórházak főápolónője volt.
A mai sürgősségi ellátás ugyanerre épül: a megfelelő betegutak meghatározására az erőforrások észszerű elosztására – fejtette ki az igazgató, hozzátéve, hogy Kossuth Zsuzsanna mindezt ösztönösen és szükségből csinálta. – Ami akkor intuíció volt, ma kurrikulum. Aki a krízisben is lát jövőt, az nem csupán életeket ment, hanem rendszert teremt – fogalmazott a Sürgősségi Orvostani Klinika igazgatója.
Mi, a Semmelweis Egyetem polgárai, örökösei vagyunk ennek a szellemnek. Követhetjük elődeink példáját, hogy a betegágy melletti munkán túl is azt keressük, hogyan tehetjük jobbá a rendszert, amelyben dolgozunk – hangsúlyozta. – Tisztelegjünk elődeink előtt – és folytassuk munkánkban, amit elkezdtek – zárta gondolatait Fenyves Bánk.
A továbbiakban az egyetem vezetése kinevezéseket, megbízásokat és elismeréseket adott át az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulója alkalmából.
A Semmelweis Egyetem egyik legmagasabb elismerésében, a Pro Universitate Érdemrendben részesült Rembeczki László Tamás, a Rehabilitációs Klinika szakorvosa.
Merkely Béla rektor ezt követően a Semmelweis Egyetem Kiváló Dolgozója kitüntetéseket, valamint Rektori Dicséreteket adott át.