Életveszélyes lehet: kidobja az ablakon a magyarok nagy része az ingyenes vizsgálatokat
Hiába ingyenesek, a magyarok többsége mégsem él a szervezett népegészségügyi szűrések lehetőségével, miközben a részvételi arányok több területen is elmaradnak az uniós átlagtól. A kormány most teljesen átvilágítja a rendszert, hogy kiderüljön, mi tartja távol az embereket a vizsgálatoktól, és hogyan lehetne több életet megmenteni a betegségek korai felismerésével.
A kormány utasította az egészségügyi minisztert egy sokkal hatékonyabb, szélesebb körű, mindenki számára elérhető szűrési rendszer kialakítására – mondta Köböl Anita kormányszóvivő még pénteken.
A legfrissebb adatok szerint azonban a magyar lakosság részvételi aránya a szervezett szűrőprogramokon nemcsak alacsony, hanem folyamatosan csökken.
A méhnyakrákszűrésen részt vevő nők uniós átlaga 56 százalék, ezzel szemben a magyar nők csupán 26 százaléka jár szűrésre. Mellrákszűrésre az unióban a nők 54 százaléka jár el, nálunk pedig csak a nők 30 százaléka él az ingyenes szűrés lehetőségével. Vastagbélszűrésen az unióban a lakosság 35 százaléka vesz részt, Magyarországon pedig az 50–70 év közöttiek, vagyis a célcsoport mindössze 8 százaléka.
A kormányszóvivő kifejtette: a daganatos halálesetek jelentős része megelőzhető lehetne, és egy jobban, pontosabban, kiszámíthatóbban működő szűrési rendszer magyarok ezreit mentheti meg évente. Kiemelte: a kormány ezért elfogadta a népegészségügyi célú szűrések rendszerének átvilágításáról és fejlesztésének előkészítéséről szóló előterjesztést. Az egészségügyi miniszter és a miniszterelnök pedig részt vesz majd a rendelkezésre álló szűréseken, hogy jó példát mutassanak – fogalmazott.
A kormányszóvivő szerint a jelenlegi szűrési rendszer messze van a tökéletestől. Hatékonyabb, szélesebb körű, mindenki számára elérhető szűrési rendszert kell kialakítani.
A péntek esti Magyar Közlönyben megjelent rendelkezések szerint teljesen átvilágítják a szervezett népegészségügyi szűrések rendszerét, a cél pedig az eredményesség, a hozzáférés és a költséghatékonyság javítása.
Felülvizsgálják az emlő-, a méhnyak- és a vastagbélszűrés rendszerét, de a szakemberek a teljes betegutat végignézik a meghívástól és a vizsgálattól egészen az utánkövetésig.
Azt is megvizsgálják, kik maradnak ki a szűrésekből, és milyen területi vagy társadalmi akadályok állnak a háttérben. Áttekintik a finanszírozást, a kapacitásokat, a humánerőforrást, a minőségbiztosítást, az adatkezelést és azt is, hogyan lehetne hatékonyabban bevonni a lakosságot a szűrővizsgálatokba. A digitális megoldások alkalmazhatóságát és a magán- és közellátásban végzett vizsgálatok kapcsolatát szintén elemzik.
Az egészségügyi miniszternek 2026. december 31-ig kell előterjesztést készítenie a 2027–2030 közötti intézkedési tervről, amelyben a szükséges jogszabályi, finanszírozási, informatikai és humánerőforrás-intézkedéseket is rögzíteni kell.
Az Orbán-kormány idején több koncepció is készült a szűrővizsgalati rendszerek fejlesztéséről, de ezek sorra elakadtak.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza