Az életmódorvoslás az evidence based orvostudomány egyik legfiatalabb, az életmóddal összefüggő krónikus betegségek gyógyításával, megelőzésével és kutatásával foglalkozó, rendkívül holisztikus szemléletű területe, amely azonban nagymértékben támaszkodik a beteg aktivitására és együttműködésére – derült ki a IV. Életmódorvosi Konferencián.
Egyszerre tudunk gyógyítani és élményt nyújtani betegeinknek, hiszen nemcsak az egészség, hanem a mozgás, a jóllét örömét is nyújtjuk számukra – ezzel a mondattal nyitotta meg a csütörtöktől három napon át tartó rendezvényt Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke Hévízen. Mint mondta, ma már bizonyítékokkal állnak a társadalom előtt: csupán a megfelelő életmóddal 40 százalékkal mérsékelhető a leggyakoribb krónikus betegségek, a diabétesz, a magas vérnyomás és a daganatos betegségek halálozási rizikója. Ugyanakkor – hangsúlyozta – a terápiát a páciens maga kell, hogy végigvigye.
Az ÉMOT az Aktív Magyarország Program részévé váló Mozgás receptre program kezdeményezőjeként arra vállalkozott, hogy kijelölve a szakmai irányokat, összefogja az egyetemek, az egészségügyi szakmai kollégiumok, egyesületek és kamarák, valamint a sportorvostan területén dolgozó szakembereket. Koordinálva a munkát egy olyan széles, az élet minden színterét lefedő hálózat kiépítésére törekszenek, amelynek alappillérei, a mozgás, az egészséges táplálkozás az év minden napján, az élet minden színterén megjelenik az iskoláktól az éttermeken át a munkahelyekig. A megvalósításban az önkormányzatok mellett a sportegyesületekre, a betegegyesületekre és civil szervezetekre támaszkodnak. Idén kidolgozták az életmódorvosi licenceképzés alaptételeit, amely hamarosan az egészségügyi államtitkár asztalára kerül – ígérte Babai László, megemlítve azt is, szorgalmazzák egy olyan pilot vizsgálat elindítását a praxisközösségekben, amely megmutatná, milyen egészségnyereséget jelent prediabétesz esetén a rekreációs szakemberekkel való együttműködés.
Az életmódorvostan a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik ága, amely az életmóddal összefüggő betegségek kiváltó okait megcélozva átfogó életmódváltást használ – szükség esetén gyógyszeres vagy más terápiákkal kombinálva – ezen problémák megelőzésében, gyógyításában, progressziójuk lassításában – foglalta össze az ÉMOT elnöke. – Az életmódorvos rendkívül széles körű teamben dolgozik, messze túllépve az egészségügy határain. A dietetikus, gyógytornász, az ápoló, a védőnő a pszichoterapeuta és a pszichológus mellett partnerei a pedagógusok, a sport- HR- és rekreációs szakemberek, az egészségcoachok, a turisztika és akár munkavédelem területén dolgozók.
Halálra eszik magukat a magyarok
A globálisan vezető halálokok 2021-ben a nem fertőző krónikus betegségekre vezethetőek vissza, ahogyan ugyanezen betegségek okozzák a károsodott egészségi állapotban leélt évek számának növekedését és a korai halálozást. Erről már Paulik Edit, az ÉMOT elnökségi tagja, a Szegedi Tudományegyetem Népegészségtani Intézetének professzora beszélt, kiemelve, hogy az ezredforduló óta 50 százalékkal nőtt az anyagcserével összefüggő kockázati tényezők miatt kedvezőtlen egészségi állapotúak és a korai halálozásban elhunytak száma. A 15-49 éves korosztályban az egészségromlás a magas BMI-re és vércukorszintre volt visszavezethető, de környezeti ártalmak mellett más metabolikus kockázati tényezők – magas SBP és LDL-koleszterin – is bekerültek a tíz legfontosabb rizikófaktor közé.
Magyarországon 2021-ben 125137 haláleset (az összhalálozás 155 ezer fő volt) hat vezető rizikófaktorral volt összefüggésben a leggyakoribb kilenc tényezőből, amelyek:
Mindezek hátterében a kevés zöldség- gyömölcs- és rostfogyasztás, a só túlzott használata áll, ami összesen 20 ezer halált és 380 ezer életévveszteséget okozott Magyarországon 2021-ben.
Régóta tudjuk – és a szakpolitikai ajánlások is ezt hangsúlyozzák –, hogy az életmódunk okozza a legtöbb egészségügyi problémát, ezen pedig – a WHO ajánlása szerint is – promócióval, a betegségokok menedzseléséval, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával lehet változtatni – hangsúlyozta a professzor. Elmondta azt is, a primer, szekunder és tercier prevenciót célzó életmódorvoslás hosszú távú kezelést jelent, amelyben a beteg aktív szereplő, akinek gyakran gyökeres változtatásokat kell végrehajtania. Bár a kezelés során szükség lehet gyógyszerekre, da a hangsúly az életmódi és környezeti változásokon van.
A szakmai ajánlások mellett figyelembe kell venni az egyén preferenciáit
Jól mozgósíthatók a háziorvosok az egészségmegőrzéssel, életmóddal, prevencióval kapcsolatban – osztotta meg a programjaival évente 9-10 ezer főt elérő kecskeméti egészségfejlesztési iroda (efi) tapasztalatait Pataki Mariann, az Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága vezetője. Kiemelte a csapatmunka fontosságát, úgy vélte, a jó eredmények elérése érdekében minél több szakmának kell egyszerre mozdulnia. A „hírös városban” 7. éve működő efi-ben védőnő, diplomás ápoló, pszichológus, mentálhigiénés szakember, dietetikus, gyógytornász és szociális munkás is segíti a feladatellátást. A kliensek 80 százaléka a közösségi egészségszolgáltatásokat veszi igénybe, amelyek az egészségtudatos magatartás kialakítását, a prevenciót, a táplálkozást, a mozgást és a mentális jóllétet célozzák.
Az étkezésben rendszerint megjelenő divatirányzatokkal és tévhitekkel gyakorta találkoznak a tanácsadások során a dietetikusok, és nem könnyű ezeket felülírni – hangsúlyozta előadásában Czakó Bettina dietetikus. – Az egészségveszteségek jelentős része az életmóddal összefüggő kockázatokból ered, amelyekben döntő szerepet játszik a táplálkozás, ezért az orvos által elrendelt táplálkozásterápia hatékony módszer az életmóddal összefüggő betegségek gyógyításában – mondta. Kiemelte azt is, hogy bár szakmai irányelvek adják a terápia kereteit, a páciens ismeretei, egyéni tényezői határozzák meg annak irányát, így könnyebb betartani az ajánlásokat is.
A páciens készségeinek, preferenciáinak figyelembevételét hangsúlyozta előadásában Margitai Barnabás szülész-nőgyógyász is, aki szerint „a változókort csak változtatással lehet ellensúlyozni”. A menopauza a nők 75 százalékánál okoz akár 10-15 évig is elhúzódó panaszokat, amelyekkel – az érintettek mindössze 5 százaléka – általában 52-53 éves korban jelennek meg a rendelőben. Bár hormonpótló kezelésekkel a tünetek jelentős része megszüntethető, de a tanácsadói-kliensi kapcsolat kialakítására a szakrendelői találkozás alkalmával nincs lehetőség – mondta a nőgyógyász, aki a European Lifestyle Medicine Organization (ELMO) kurzusán licencvizsgát szerzett életmódorvoslásból is.
Az életmódi változások reális és specifikus célok kitűzésével és fenntartható motivációval a változó korban is elérhetők. Rendezhetők a vérnyomás és alvásproblémák, elérhető a testsúlycsökkenés. Ennek nyomán a kliensek egészségtudatossága is fokozatosan javul, és mintegy 12 hét alatt elérhető egy kedvezőbb állapotot. – A célok elérése érdekében a pácienseket követni és támogatni kell – zárta előadását Margitai Barnabás.