Ma Magyarországon a szerencse a gyógyulás egyik döntő tényezője lett – írta a három köztestület a közös nyilatkozatukban. Őszre egyeztető fórumot hívtak össze, és előkészítenek egy nyomásgyakorlást is.
Hatalmas az elégedetlenség az egészségügyben, ezért 2025 szeptemberére Egészségügyi Egyeztető Fórumot hívott össze a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) és a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ). Valamint elkezdik a teljes ágazati nyomásgyakorláselőkészítését is – írta a három köztestület a közös nyilatkozatukban.
Felidézték, hogy március 8-án a Kossuth téren több ezer ember – civil, szakdolgozó és orvos – nyomatékosította, hogy a magyarok egészsége jóval több figyelmet és forrást érdemel annál, mint amit jelenleg szánnak rá a döntéshozók.
Tény, hogy Magyarország a felénél is kevesebbet költ állampolgárai egészségére, mint amennyit költenek az Európai Unió (EU) országaiban átlagosan.
Ma Magyarországon eltérő minőségű ellátást kapnak a betegek. A köztestületek úgy fogalmaznak, a szerencse a gyógyulás egyik döntő tényezője lett - és egyre kevesebbeknek van szerencséje.
Az egészségügyben dolgozók túlterheltek, rengeteget túlóráznak, a kiégés jellemző. Eszközhiány, a túlburjánzó adminisztráció és az elavult infrastruktúra hátráltatja a munkát.
Napról napra csökken az orvosok és a szakdolgozók száma, kiöregszenek, megbetegednek, utánpótlásuk pedig nincs megoldva.
Egész Európában verseny folyik az egészségügyi dolgozók megtartásáért és megszerzéséért, a magyar állami egészségügy pedig várhatóan alulmarad ebben a versengésben.
A kellő finanszírozás hiánya mellett az egészségügyi dolgozók polgári és személyiségi jogainak csorbítása, illetve a szakma hangjának szándékos figyelmen kívül hagyása is rombolóan hatott az ágazatra az elmúlt években.
Az egészségügy nem tud és nem akar többet hátralépni – írták az érdekvédők.
A szakma a következő években évente 500 milliárd forint többlet forrásbevonást vár el a mindenkori kormánytól annak érdekében, hogy az egészséges életévek, illetve a minőségi betegellátás terén legalább az uniós tagországok átlagához felzárkózhassunk. Ez az összeg figyelembe veszi a költségvetés nehéz helyzetét és számol azzal, hogy még így is minimum egy évtized, míg a lemaradásunkat ledolgozzuk.
Elfogadhatatlan, hogy a 2026-os költségvetés alapján az ágazat forráscsökkenéssel kell hogy számoljon. A köztestületek a közös nyilatkozatukban felszólítják a kormányt, hogy a jövő évi tervezett kiadásokat ne a magyar emberek egészségének rovására alakítsák.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza