A rák világnapja alkalmából szervezett figyelemfelhívó szakmai szimpóziumot a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Tüdőgyógyászati Tanszéke és az Összefogás a hörgőrák megelőzésért Alapítvány.
A tüdőrák hazánkban az egyik vezető daganatos halálok, pedig jelentős részben megelőzhető lenne. Évente körülbelül kilencezer új beteget diagnosztizálnak és ennél valamivel kevesebben halnak meg a tüdőrák miatt. Férfiaknál az esetek száma csökkenő tendenciát mutat, de a nők tekintetében is lelassult, kezd megállni a megbetegedések további emelkedése.
A tüdőrák elsősorban az idősebbeket érinti. A környezeti kockázatok és a kor előrehaladtával a csökkenő immunvédekezés együttesen felelős ezért. Így főként az 50 év felettiek és a jelentős környezeti kockázatokkal élők (dohányosok, dohányfüstnek kitettek) a legérintettebbek. Azt látjuk azonban, hogy a családi hajlam, bizonyos genetikai hibák esetén fiatalabb életkorban is előfordulhat – hangsúlyozta a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Tüdőgyógyászati Klinika igazgatója. Horváth Ildikó hozzátette: az általános egészségmegőrző javaslatok fő pillérei a rendszeres testmozgás, sok friss zöldség és gyümölcs fogyasztása, a nem dohányzó életmód, a dohányzásról való leszokás, a levegőszennyezés mérséklése, kerülése, továbbá a mérgező füsttel-gázzal járó munkavégzéskor egyéni védőeszközök használata, illetve a megfelelő levegőminőség biztosítása megfelelő eszközökkel, eljárási rendszerekkel.
Varga Imre főorvos a genetikai, környezeti kockázati tényezőkről, azok csökkentésének lehetőségeiről beszélt, Fodor Andrea mesteroktató a tüdőrák megjelenésének sokféle arcát, álruháját mutatta be, azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, melyek sokszor egészen más betegségekre utalnak. Lieber Attila szakorvos a tüdőrák kivizsgálásának, stádium-besorolásának és kezelésének menetrendjét összegezte, az onkoteam vezetője, Kardos Tamás pedig áttekintette a célzott és immunkezelések lehetőségeit, amikkel ma már többen krónikus betegségként élnek együtt a tüdőrákjukkal. A rendezvényt Furka Andrea zárta a mesterséges intelligencia és a tüdőrák témakör bemutatásával.
Dolgozunk azért, hogy a kockázati csoportok számára a tüdőrák korai felismerésére a nemzetközi ajánlásokban már több mint egy évtizede szereplő és számos európai országban is használt módszert, az alacsony dózisú CT-szűrést hazánkban is minél előbb bevezessék. Ennek segítségével ugyanis sokat lehet javítani a jelenlegi helyzeten, hiszen az eredményeink sokkal jobbak a korai tüdőrák ellátásában, mint az előrehaladott esetek tekintetében – összegezte az esemény kapcsán a legfontosabb célokat Horváth Ildikó.