A fővárosi kórházakban a szakdolgozók 10-30 százalékát kölcsönözték eddig munkaerő-közvetítőktől.
Néhány órán belül két közleményben is igyekezett a Belügyminisztérium azt sugallni, hogy csak a rosszindulatú források szerint okoz súlyos ellátási gondot a szakdolgozókat szolgáltató munka erőkölcsönzők kiűzése a kórházakból, írja a Népszava online.
A kialakult helyzetben nem akadt olyan kórházi vezető, aki névvel beszélt volna arról, hogy náluk mennyire súlyos problémát okoz a „bérnővérkedés” megszüntetése, de a lap úgy tudja, hogy például a fővárosi kórházakban a szakdolgozók 10-30 százalékát kölcsönözték eddig munkaerő-közvetítőktől. Vannak olyan osztályok, ahol nem is találtak mást csak bérnővért.
Jellemzően ez ott fordul elő, ahová a hálátlan körülmények miatt különösen nehéz volt munkatársakat találni, így például krónikus belosztályoknál, pszichiátriáknál. Egy intézményben, ahol az adott osztályon csak egyharmadnyi bérnővért alkalmaztak, most csak fele annyit beteget tudnak ellátni, amíg nem rendeződik a helyzet.
Arra a kérdésükre, tapasztalják-e, hogy a bérnővéri státuszból átlépnek-e az érintettek az egészségügyi szolgálati jogviszonyba, meglehetősen vegyes választ kaptak. Egy részük eleve az állami rendszerben dolgozik heti öt napot, és azért vállal mellé heti két nap „bérnővérkedést”, hogy meg tudjon élni. Vannak olyan egyedülálló ápolók, akik például a rugalmasabb foglalkoztatás mellett tudták csak összehangolni a gyerekük ellátását és a munkavállalásukat.
A lapnak az egyik kórházi vezető arról is beszélt az állami ellátórendszerben való munkavállalástól sokakat a vezénylésektől való félelem tart vissza, és az is lényeges szempont, hogy bérnővérként 25-30 százalékkal többet kereshettek, mint az állam által alkalmazott társaik.
A teljes cikk a nepszava.hu-n.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza