Ebben a kérdésben nem lehet hibázni: készen áll-e Magyarország az életvégi döntésekre?

A héten először hajtottak végre eutanáziát egy halálos beteg gyermeknél Hollandiában a 2024-ben bevezetett szabályozás alapján. Franciaország a napokban a 27 tagú Európai Unió nyolcadik országává vált, ahol bizonyos feltételek mellett lehetőség nyílik az életvégi segítség igénybevételére. És a héten a magyar parlamentben is téma volt az életvégi döntés joga.

A legérzékenyebb társadalmi ügy

Az élet végéről szóló döntések mindig a legnehezebb társadalmi és etikai kérdések közé tartoztak. Magyarországon az eutanázia témája időről időre felbukkan a közbeszédben, mégis kevés olyan ügy van, amely ennyire megosztaná a társadalmat, az orvosi szakmát és a jogalkotókat.

A magyar jog jelenleg nem teszi lehetővé az aktív eutanáziát, vagyis azt, hogy egy orvos közvetlenül segítsen egy beteg életének befejezésében. Ugyanakkor létezik az úgynevezett passzív eutanázia intézménye: bizonyos feltételek mellett a beteg visszautasíthatja az életfenntartó vagy életmentő kezeléseket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyógyíthatatlan, súlyos állapotú pácienseknek van lehetőségük saját sorsukról dönteni, bár ennek szigorú jogi és orvosi feltételei vannak.

A héten a magyar parlamentben Máthé Zsuzsa KDNP-s képviselő azt mondta: az élethez való jog, az élet feltétlen tisztelete a legősibb elidegeníthetetlen jogunk, amely a modernitásban mégis egyre inkább viszonylagossá válik. Felszólalásában felidézte, hogy a francia parlament a napokban elfogadta a halálba segítésről szóló törvényt, így Franciaország a nyolcadik európai ország lesz, amely legalizálja az eutanáziát. Hozzátette, hogy Magyar Péter miniszterelnök is szólt az eutanáziáról, amikor a gyógyíthatatlan ALS-betegséggel hősiesen küzdő alkotmányjogász, Karsai Dániel ügyéről beszélt. A kereszténydemokrata politikus szerint az eutanázia bevezetése olyan csúszós lejtőn való elindulást jelent, amelynek következményei beláthatatlanok.

A magyar emberek egy szakmai, társadalmi egyeztetést követően, egymással vitatkozva, egymást meggyőzve, az etikai és szakmai kérdéseket megvitatva, szakembereket is meghallgatva fogják meghozni a döntéseiket – tette hozzá a miniszterelnök.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter pedig a Partizánnak azt mondta az aktív eutanázia bevezetését jelenleg nem tudja elképzelni.

A miniszter szerint Magyarországon jelenleg elsősorban az életvégi döntésekhez kapcsolódó irányelvek és a döntéshozatali folyamatok pontos, átlátható szabályozása hiányzik. Az egészségügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy erre nem az első 100 napban kerülhet sor, de a ciklus során céljuk a terület finom szabályozásának megvalósítása.

A hazai szabályozásnak a magyar társadalomból kell kiindulnia

Karsai Péter, Karsai Dániel testvére a Szinten túl podcastban azt mondta, hogy ma már kisebb a félelem az életvégi döntésekkel kapcsolatban Magyarországon, mint amekkora korábban volt.

Nő a társadalom érettsége, de még nincs azon a szinten, hogy tudatos legyen az erről való gondolkodás. Az mindannyiunk ügye, hogy valaki miként fejezi be az életét. Karsai Péter azt mondta, hogy testvére esetében nem volt félelmük a halállal kapcsolatban, sajnos tudták, hogy meg fog halni. Az ALS diagnózisa és a halála között 25 hónap telt el.

A Karsai Dániel Alapítvánnyal az életvégi döntésekről szóló társadalmi párbeszédet tovább folytatják. A magyar szabályozásnak a magyar társadalomból kell kiindulnia, és a magyarok igényeit és szükségleteit kell leképeznie. A külföldi példákat is érdemes monitorozni, de a magyar törvényeket a magyar parlamentben fogják elfogadni – mondta Karsai Péter.

Még nagyon sok mindent kell a társadalmi párbeszéd során átgondolni. Nem siettetnek senkit, ez egy nagyon érzékeny dolog. Ha valamiben, akkor ebben a kérdésben tényleg nem lehet hibázni.

Felidézte, hogy Magyar Péter miniszterelnök még a Tisza Párt megalakítása előtt járt Daninál, de a testvére beszélgetett Kósa Lajossal, Sulyok Tamással és Gulyás Gergellyel is. Dani diplomatikus volt, ezeknek a találkozóknak a tartalmáról soha semmit nem osztott meg, és ez így van jól – mondta Karsai Péter.

Az eutanáziáról szóló társadalmi vita közepette nehéz megkerülni a kérdést: ha a magyar hospice-ellátásmég ma sem képes megfelelően lefedni a szükségleteket, vajon készen áll-e az ország az életvégi döntések ennél is érzékenyebb szabályozására.

Lesújtó képet fest egy új kutatás a magyar hospice-ellátásról

Magyarország az OECD 2025-ös rangsorában a kórházi halálozások arányát tekintve az utolsó helyen áll, ami az életvégi ellátás súlyos problémáira utal – erre hívja fel a figyelmet Szöllősi Melinda friss kutatása.

Az adminisztratív adatokon alapuló elemzés szerint naponta átlagosan 140 olyan haláleset történik Magyarországon, ahol hospice-ellátásra lett volna szükség.

Ehhez képest mindössze 11 beteg részesül naponta otthoni hospice-szolgáltatásban, és közülük is csak öt fő kap ellátást olyan szolgáltatótól, amely rendelkezik a jogszabályban előírt teljes, multidiszciplináris szakmai csapattal.

A kutatás szerint a szolgáltatók mindössze 21 százalékánál áll rendelkezésre a teljes hospice-team, ami országos szinten az ellátások 42 százalékát érinti. A szerző ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ez nem feltétlenül jelent ténylegesen hozzáférhető, komplex ellátást minden beteg számára.

A tanulmány szerint a helyzet javításához nem feltétlenül lenne szükség új jogszabályokra vagy többletforrásokra. A szerző gyors benchmarkingrendszer bevezetését, valamint az egyedi ellátási naplók kötelező feltöltését javasolja az EESZT-be, a háziorvosok bevonásával. Megítélése szerint ezek az alacsony költségű, úgynevezett „soft” kormányzási eszközök rövid idő alatt javíthatnák az ellátás minőségét és hozzáférhetőségét.

Hollandia volt az első

Hollandia volt az első európai ország, amely törvényben legalizálta az aktív eutanáziát, a jogszabály 2002-ben lépett életbe. Tavaly 10 341 ember halt meg eutanázia következtében Hollandiában, ami 3,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – írta az NL Times hírportál. Az eutanázia aránya az összes elhalálozáson belül 5,8 százalékról 6 százalékra emelkedett. A kérelmezők csaknem háromnegyede, 74,7 százaléka 70 év feletti volt, és többségük testi betegségekben, elsősorban daganatos megbetegedésekben szenvedett.

Hollandiában idén júliusban először hajtottak végre halálos beteg gyermeknél eutanáziát. Sophie Hermans holland egészségügyi miniszter azt közölte, hogy az esetet a gyermekeutanáziát felügyelő különbizottság vizsgálta meg, amely egyeztetett az eljárást végző orvossal, majd értékelését továbbította az ügyészségnek.

Az ügyészség döntött arról, hogy az orvos a jogszabályoknak megfelelően járt-e el, a bizottság állásfoglalása pedig jelentős súllyal esik latba a döntés során. A miniszter nem közölt részleteket a gyermek életkoráról és betegségéről.