Hiába tervez a kormány közel 192 milliárd forintot az egészségügyi szakdolgozók béremelésére, a bejelentés komoly elégedetlenséget váltott ki. Többen attól tartanak, hogy a 2027-re ígért, átlagosan 15 százalékos fizetésemelés nem lesz elég a pályaelhagyás megfékezésére, a szakdolgozói kamara pedig azt állítja: a korábbi ígéretekhez képest kevesebb pénz jut a bérekre, ráadásul az emelés időpontja sem ismert pontosan.
„Lehet készülni a legrosszabbra, azok a szakdolgozók is elhagyják a pályát, akik eddig kitartottak, elfogyott a türelem!” – írta egy kommentelő Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Facebook-posztja alatt. A tárcavezető egy ábrán mutatta be, hogy a 2027-es költségvetés tervezetében az egészségügyi büdzsé 510 milliárd forint többletforrást tartalmaz. A bejegyzés alatt azonban nem mindenki fogadta elégedetten a számokat: többen a szakdolgozói béremelés mértékét kifogásolták, mások pedig attól tartanak, hogy az intézkedés nem lesz elegendő a pálya elhagyásának megállításához.
Miniszter úr! Ezt gondolják át még egyszer! – írta egy másik hozzászóló, aki szerint 2027-re akár már nem is kell majd szakdolgozói béremeléssel tervezni, mert nem lesz, aki a betegellátásban dolgozzon. Ezt orvosként írom– tette hozzá.
A 2027-es büdzsében szereplő adatok szerint átlagosan 15 százalékos béremelésre számíthatnak az egészségügyi szakdolgozók. A költségvetésben csaknem 192 milliárd forintot különítenének el az ápolók és a háttérdolgozók, valamint az érintett egészségügyi szolgáltatói kör béremelésére.
A közösségi médiában többen azt kifogásolták, hogy korábban 25 százalékos béremelésről, illetve 250 milliárd forintos bérfejlesztési keretről volt szó. A most ismertetett összegek ezért sokak várakozásától elmaradnak.
Van olyan hozzászóló is, aki szerint az egészségügyi dolgozók számára a társadalombiztosítási járulék mérséklése vagy valamilyen kedvezmény bevezetése is segítséget jelenthetne. Érvelése szerint más ágazatokban is léteznek a munkavállalóknak nyújtott juttatások: a tömegközlekedésben dolgozók például ingyen utazhatnak, míg a gáz- és áramszolgáltatóknál dolgozók kedvezményesen juthatnak energiához.
Hegedűs Zsolt tájékoztatása szerint a jövő évi költségvetési tervezetben szereplő, összesen 667 milliárd forintos béremelési keret csaknem harmadát, 192 milliárd forintot fordítanák az egészségügyben dolgozók keresetének emelésére. A miniszter ezt az ágazat eddigi legszélesebb körű bérfejlesztéseként mutatta be. Az egészségügy nem orvosi munkaköreit érintő intézkedés összesen 123 ezer embert érintene.
A tervezett béremelés tényleges hatása azonban attól is függ, mekkora összeget kapnak kézhez a dolgozók, és hogyan alakul közben a megélhetésük költsége.
Jelenleg a szakdolgozói átlagbér bruttó 570 ezer forint a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) adatai szerint – emelte ki Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző. Számításai alapján a béremelés után a bruttó átlagkereset megközelítheti a 650 ezer forintot, ami havi szinten, ami nagyságrendileg 70-80 ezer forint többletet jelenthet a dolgozóknak. Hogy ez megfelel-e a korábban tett vállalásoknak, azt mindenki maga döntheti el – fogalmazott az elemző.
Az viszont kérdéses, hogy a tervezett béremelés önmagában elegendő lesz-e ahhoz, hogy vonzóbbá tegye az egészségügyi szakdolgozói pályát, illetve érdemben mérsékelje az elvándorlást. A bérek rendezése mellett a munkakörülmények, a terhelés és a kiszámítható életpálya is meghatározó abban, hogy a dolgozók hosszú távon az egészségügyben maradnak-e.
A szakdolgozói béremelés ügyében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) is megszólalt, és egyértelművé tette: a bejelentett összegek nem felelnek meg a várakozásaiknak.
A szakdolgozói kamara is hangot adott a nemtetszésének – azt írták, hogy nagyon csalódottak.
A MESZK álláspontja szerint a miniszterelnök által bejelentett szakdolgozói béremelés elmarad mind a várakozásoktól, mind a korábban tett ígéretektől.
A szakdolgozók a korábbi vállalások alapján arra számítottak, hogy az egészségügyre fordítható 500 milliárd forintos többletkeret legalább felét a béreik emelésére fordítják. A Magyar Péter által bejelentett összeg azonban nem éri el a keret felét – közölte a kamara.
A MESZK szerint arra is ígéretet kaptak, hogy a bérfejlesztésre nagy eséllyel még idén sor kerülhet. A most ismertetett tervekben azonban egyelőre nincs szó idei béremelésről: a fizetések emelését 2027-re tervezik, és azt sem közölték még, hogy pontosan melyik hónaptól léphet életbe az intézkedés.
A kamara ezért azt kéri, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően az 500 milliárd forintos egészségügyi többletkeret legalább felét a szakdolgozói bérek emelésére fordítsák, a bérrendezés még az idén valósuljon meg, valamint a részletek kidolgozásába vonják be a szakmai szervezetet is.
A MESZK szerint a szakdolgozók nélkül nincs betegellátás, ezért továbbra is minden fórumon kiállnak azért, hogy a munkájuk valódi megbecsülést kapjon.
A béremelés mellett a gyógyszerfinanszírozásban jelenik meg a legnagyobb külön nevesített többlet: a nagy költségű kórházi gyógyszerek finanszírozására 95 milliárd forinttal fordítanának többet. Emellett a patikákban elérhető gyógyszerek támogatása 38 milliárd forinttal emelkedne.
A két tétel együtt 133 milliárd forintos többletet jelentene a gyógyszerek finanszírozásában.
A kórházak mindennapi működésére további 51 milliárd forintot szánnának. Ez az összeg a bérrendezéstől és a fejlesztésektől elkülönítve szerepel a tervekben, vagyis a költségvetésben az intézmények folyamatos működésének finanszírozására is nagyobb keretet biztosítanának.
A betegek számára közvetlenül is érzékelhető változásokat céloz a kórházi klimatizálásra tervezett 25 milliárd forintos többlet, valamint a kórházi étkeztetésre szánt további 10 milliárd forint. A két területet a kormány az első magyar orvosnőről elnevezett Hugonnai Vilma-programhoz kapcsolja.
Az egészségügyi ellátás eszközállományának fejlesztésére is több külön keretet jelöltek meg. Új mentőautók beszerzésére és mentőállomások felújítására 21 milliárd forint jutna, új CT- és MR-berendezésekre pedig 20 milliárd forintot szánnának.
A diagnosztikai eszközök beszerzése és a várólisták csökkentése tehát két külön tételként szerepel a költségvetési tervekben. A felsorolt összegek alapján a kormány nemcsak a dolgozók bérezésére, hanem a kórházi infrastruktúra és a betegellátás több területének fejlesztésére is többletforrást biztosítana.
Az Egészségügyi Minisztérium azt közölte lapunkkal, hogy a 2027-es egészségügyi költségvetési tervek több területen ígérnek többletforrást: a szakdolgozói béremelés mellett 18,9 milliárd forint jut a várólisták rövidítésére, 35,4 milliárd a háziorvosi ellátás megerősítésére. A fejlesztések a mentőellátást is érintenék: 176 új mentőautó állhat szolgálatba, a mentőállomások felújítására több mint 5,3 milliárd forint jutna. A háziorvosi praxisok finanszírozását 43 százalékkal emelnék, a fiatal háziorvosok elhelyezkedését pedig magasabb bértámogatással ösztönöznék. Emellett közel 10,9 milliárd forintot fordítanának a krónikus betegek háziorvosi gondozásának eszközfejlesztésére, és 9,7 milliárd forinttal növelnék a gyógyászati segédeszközök és a speciális ellátások támogatását.
A kormány célkitűzései között szerepel a kórházi adósságok újratermelődésének megakadályozása és a finanszírozás kiszámíthatóbbá tétele is. A bejelentett összegek egyelőre a költségvetési terveket tükrözik; a fejlesztések tényleges megvalósulása a részletes szabályozástól és a források felhasználásától is függ.
A nyilvánosságra hozott összegek egyelőre a kormányzati terveket mutatják, nem az elfogadott költségvetés végleges számait. Az október 19-i hivatalos ismertetés szerint a részletes dokumentumot elküldik a Költségvetési Tanácsnak, majd ezt követően terjesztik az Országgyűlés elé.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza