Egy kiszivárgott belső levél szerint szinte minden orvos távozott a Dél-Budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház sürgősségi osztályáról, az intézmény közleményben cáfol, közli az ATV.
Kritikus helyzet alakulhat ki a Szent Imre Kórház sürgősségi osztályán, egy belső levél szerint januártól nem biztosítható az ügyeleti működés. A dokumentumot Facebookon tették közzé.
Az osztály vezetője a levélben arról ír: „Gyakorlatilag az összes sürgősségi szakorvos felállt, jelenleg 1,6 főállású szakorvosuk van. Emiatt december végéig és várhatóan januárban sem tudják kiállítani az ügyeletet. Az eddig besegítő belgyógyász és intenzíves kollégák egyhangúan jelezték, hogy nem vállalják tovább a műszakvezetést. Átmeneti megoldási javaslatként az hangzott el, hogy a kritikus állapotú betegeket a működő sürgősségi osztályok között osztanák szét, míg a nem kritikus betegek ellátását valamilyen formában a Szent Imre próbálná megoldani. Fontos, hogy konkrét konszenzus vagy végleges döntés egyelőre nem született.”
A Szent Imre Kórház korábbi főigazgatója szerint a sürgősségi orvosok nagy része a szakképesítés megszerzése után külföldre ment dolgozni. Azt mondja, félrevezető azt állítani, hogy az ellátás feltételei biztosítottak. Az ellátás mindig meg fog valósulni, de egyre bizonytalanabban és alacsonyabb szinten – fogalmazott László Imre.
A kórház közleményben reagált a megjelent hírekre. Azt írják, hogy a sürgősségi betegellátó osztály változatlanul fogadja az ellátási területéről beszállított betegeket, és dolgoznak a szakorvosi kihívások megoldásán – közli az ATV.
Kimerítő Facebook-posztban elemezte a helyzetet a Magyar Orvosi Kamara főtitkára
Svéd Tamás a kamara hivatalos Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében azt írja, a kórház közleményével szemben koránt sincs minden rendben.
A szakember jelezte, számos alkalommal leírták már, hogy hova vezet:
a magyar egészségügy krónikus alulfinanszírozottsága;
az így kialakult menedzsment csapda, melyben az eladósodás és a működőképesség veszélyeztetése közül lehet választani;
az egészségügyi dolgozók kizsigerelése, rájuk újabb túlmunkák és feladatok pakolásával;
valamint a szolgálati jogviszony szellemiségének megfelelő vezénylési, kényszerítési kísérletek egy leginkább a benne dolgozók etikus és lelkiismeretes hozzáállására épülő szakmában.
Svéd Tamás úgy fogalmazott: „úgy fest, a kórház igazgatása - leginkább Bedros J. Róbert - a fenti menedzsment dilemmából azt választotta, hogy a fentről érkező elvárásoknak megfelelve az intézmény adósságát próbálja minimalizálni - szinte bármi áron. Ez vezetett oda, hogy az osztályok és vezetőik fejlesztési és eszközigényeit, jobbítási javaslatait anyagi okokra hivatkozva rendre visszadobták, a rosszul megfizetett, túlterhelt szakdolgozók pedig elfogytak. Utóbbi miatt noha osztályok hivatalosan nem zártak be, egyre több kórterem maradt ápolók hiányában zárva, üresen, bizonyos épületekben komplett emeletek állnak kihasználatlanul, de akadozva működnek a műtők is. Eközben a megmaradt orvosok és szakdolgozók erejüket megfeszítve próbálják a betegeket pörgetve fenntartani az ellátást a megmaradt ágyakon.”
A Magyar Orvosi Kamara főtitkára jelezte, hogy a bezárt részlegek közé tartoznak az osztályok mellett működő szubintenzív részek, őrzők, ébredők, kiemelt ápolási egységek. Hangsúlyozta, korábban tartozott ilyen egyebek közt a kardiológiához, neurológiához is, mostanra azonban a súlyosabb állapotú betegeket szinte kizárólag a központi intenzív osztály látja el, amely azonban szakápolók hiányában szintén nem tud teljes kapacitással, az összes ágyat kihasználva működni. A működő osztályos ágyak száma lecsökkent, emiatt pedig a Szent Imre Kórház egyébként nagy forgalmú, a főváros jelentős részét ellátó sürgősségi betegellátó osztálya (SBO) számára egyre nagyobb problémát jelentett a hozzájuk érkező betegek intézményen belüli továbbadása, illetve elhelyezése - tájékoztatott Svéd Tamás.
„A betegek feltorlódtak a sürgősségin, az osztály bedugult, az újabb érkező betegek rendszeresen hosszú várakozásra kényszerültek, a folyosón, lépcsőkön ültek-feküdtek sorukra vagy vizsgálati eredményekre várva. Mindemellett az osztályos fejlesztési igényeket - nagyobb fektető helység kialakítása, új és több műszer - a menedzsment fent leírt módon rendre visszautasította” - vázolta a MOK főtitkára, hozzátéve, ez a helyzet ellehetetlenítette a jó minőségű és tempójú betegellátást, napi szintű feszültségekhez, frusztrációhoz vezetett, melyek miatt a sürgősségi osztály szakorvosai, végül pedig nemrégiben az osztályvezetője is sorban felmondtak.
Az áldatlan állapotot a vezetés nem hivatalos eszközzel próbálja kezelni, azaz a kórház más osztályairól, elsősorban a belgyógyászatokról kezdtek orvosokat levezényelni a sürgősségi osztályra - közölte Svéd Tamás.
„A szabályok szerint sürgősségi osztályon műszakot csak oxyológus azaz sürgősségi szakorvos vagy aneszteziológiai és intenzív terápiás szakvizsgával rendelkező orvos vezethet. Egy folyamatosan dolgozó SBO esetében ez havi nagyjából hatvan 12 órás műszakot jelent” - jelezte Svéd, aki úgy folytatta: amikor tehát a fenti szakvizsgával rendelkezők elfogytak, e szabályokat figyelmen kívül hagyva már műszakvezetőnek is a más szakterületeken dolgozókat jelölték ki, először csak havi 1-2 alkalommal, majd egyre gyakrabban.
Mindeközben a sürgősségi betegellátó osztály problémái nem enyhültek, sőt, a bajt csak súlyosbítja, hogy a szabálytalanul odavezényelt orvosoknak saját szakterületüktől távol, egy másik osztályon, egy másik feladatkörben kellett helytállniuk, betegek életéért felelősséget vállalniuk.
„Ismételt kéréseik ellenére - lévén szabálytalan - ekkor a menedzsment még arra sem volt hajlandó, hogy az SBO-ra vezénylésüket írásba adva hivatalossá tegye, így látszólag önként jelentkeztek a feladatra és viseltek minden felelősséget - ráadásul mindezt többnyire a saját, az SBO-n szokásosnál jóval alacsonyabb ügyeleti díjaikért” - emelte ki a helyzet abszurditását Svéd Tamás.
Az egésznek tehát az az eredménye, hogy a jelzett kirendelések az onnan emiatt hiányzók miatt egyre inkább veszélyeztetik az érintett osztályok mindennapi működését is.
A helyzet tarthatatlansága miatt a leggyakrabban átrendelt szakorvosokat adó osztályok végül fellázadtak és ultimátumot adtak a Bedros-féle kórházvezetésnek: követelik a sürgősségi helyzetének rendezését, de addig is hivatalos, aláírt kirendelést, biztos intenzíves hátteret, az SBO-n általuk vállalt műszakok számának racionális maximalizálását és ezen időre az ügyeleti díjak megfelelő megemelését, amíg pedig ez nem történik meg, a további SBO-műszakok vállalását egy előre meghatározott időponttól megtagadják - derül ki a posztból.
A vezetés azonban alkalmazkodás helyett inkább fenyegetőzni kezdett, további szakorvosok kirúgását kilátásba helyezve.
„A hangjukat felemelők népes csapata azonban erősnek és egységesnek bizonyult, vállalták, hogy bárki kirúgása esetén mindenki felmond” - írta Svéd, hozzátéve, ez végülis meghátrálásra kényszerítette a vezetést és mézesmázosabb szavak után tettek néhány ígéretet is, amelyek azonban szinte napról napra módosultak a határnap közeledtével majd átlépésével.
Megoldás azóta sincs: a kórházvezetés végül megkísérelte lemondani a sürgősségi ellátást, más intézményeket kérve a betegek ellátására, azonban az Országos Kórházi Főigazgatóság ezt sem engedélyezte, így jelenleg patthelyzet van.
„Az osztály új osztályvezetővel, a sajtóban is megjelent, foghíjas beosztással, napról napra odakönyörgött műszakvezetőkkel működik, miközben a hírek szerint már bárhonnan felvennének műszakvezetőket 40 000 forintos órabérrel is, csak működhessen az osztály. Mindeközben hivatalosan „a betegellátás zavartalan”. A valóságot illetően bátran használjuk a fantáziánkat” - fogalmazott a főtitkár, aki tanulságként a következőket vonta le:
Az egészségügyön való spórolás hosszabb távon rendkívül drága. Az árat lepusztuló épületekben, bezáró kórtermekben, elfogyó dolgozókban - végső soron romló minőségű betegellátásban, emberéletekben fizetjük meg.
Az egészségügyi dolgozó egyre inkább ritka kincs.
Megtartásuk lehetetlen kényszerítő, karhatalmi eszközökkel, hosszabb távon nem működik a vezénylés, kirendelés, erőből utasítgatás.
Végül: ha ma az egészségügyben egy vagy több munkacsoport jelentős része egy közösségként igaza tudatában feláll, egységes és rendíthetetlen marad, akkor óriási erőt képvisel.
A tudás, a szakértelem hatalom - zárta posztját a MOK képviselője.