Betegségek kockázata a cukrosok és túlsúlyos emberek körében

Szív-érrendszeri- és vesebetegségeket, de akár daganatos betegségeket is okozhat a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás. Elengedhetetlen az életmódváltás és a szűrővizsgálatok elvégzése, ugyanis a cukorbetegek körében több mint négyszer, a túlsúlyosoknál pedig mintegy 30 százalékkal gyakoribb az onkológiai betegségek kialakulásának kockázata – hangzott el a Magyar Diabetes Társaság XXXII. Kongresszusán, ahol többek között az elhízás témakörét és a megelőzési lehetőségeket járták körül a szakemberek.

Az elhízás: a modern kor „világjárványa”

A WHO és a Nemzetközi Elhízás Munkacsoport 1997-es jelentésében már olyan súlyos és krónikus betegségként jelölte meg a túlsúlyt, ami egyéni és társadalmi szinten egyaránt megelőzési és kezelési stratégiákat igényel.

Kialakulásának hátterében állhatnak szociokulturális, környezeti, genetikai, életmódbeli és pszichológiai tényezők is, vagy akár a bélrendszerünkben előforduló mikróbák. A legfrissebb World Obesity Atlas alapján elmondható, hogy míg 2020-ban 1,39 milliárd felnőtt élt túlsúllyal, addig 2035-ben várhatóan már 1,77 milliárd főt érint majd az obezitás. Hazánk lakossága a túlsúlyosokat és az elhízottakat is figyelembevéve a negyedik helyen szerepel az Európai Unió országai között.

Az elhízás súlyos következményekkel járhat

A túlsúly miatt kialakulhat cukorbetegség, magas vérnyomás, légzőszervi megbetegedések és daganatok is.

„Az emberek gyakran csupán esztétikai problémaként tekintenek az elhízásra.  A túlsúly azonban olyan krónikus betegségek okozója is lehet, amik akár évekkel rövidebb élettartamot eredményezhetnek. Az elhízás kezelése összetett folyamat, amely komplex terápiás eljárást igényel: diétával, életmódváltással, megfelelő gyógyszeres kezeléssel és rendszeres szűrűvizsgálatokkal sokat tehet a beteg az életminősége javítása érdekében. A villámfogyókúrák hatása nem hoz tartós eredményt, a mozgás és a diéta során is a fokozatosság a legfőbb szabály. A fenntartható testtömeg-csökkenés nőknél átlagosan naponta 1200 kcal, míg férfiaknál naponta 1500 kcal energiabevitellel érhető el” – mondta el a rendezvényen Prof. Dr. Bedros J. Róbert, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság elnöke.

A cukorbetegség szövődményei

Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás jelentősen megnöveli a szív- érrendszeri, az idült vesebetegség és a daganatos megbetegedések kockázatát. Egy friss kutatásunkban a hazánkban évente újonnan diagnosztizált 50 000 2-es típusú cukorbeteget hasonlítottuk össze a 7 000 000 nem cukorbeteggel és 600 000 már régebb óta ismert 2-es típusú cukorbeteget 7 000 000 nem cukorbeteggel. Az eredmények azt mutatják, hogy a daganat megjelenésének kockázata 4,32-szerese, illetve 2,5-szerese volt a cukorbetegek körében. Elsősorban a hasnyálmirigy, a máj és a vese daganatának kockázata volt magasabb 2-es típusú diabetesben. A nem cukorbetegek között a daganat előfordulása csökkent az elmúlt években, de a cukorbetegek körében nem változott.” – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Diabétesz, elhízás és daganatos betegségek: „az életmódváltást és a szűrővizsgálatokat nem lehet megúszni” szakmai-társadalmi kerekasztal beszélgetésen.

A cukorbetegség a túlsúly és a daganat sokrétű, átfogó megelőző kezelést igényel. A Magyar Diabetes Társaság május 23-26. között rendezett szakmai-társadalmi kerekasztal-beszélgetésének célja ezért, hogy teret biztosítson az érintett szereplők közötti tudásmegosztásnak és kommunikációnak. Az egészségügyi ellátást szervezők, az abban résztvevők és a cukorbetegeket képviselő szervezetek részvételével rendezett szakmai találkozón a jelenleg készülő Nemzeti Diabétesz Stratégiáról is szó esett, ami meghatározó lesz az elhízás, a vesebetegség, a kardio-vaszkuláris és a daganatos betegségekben érintettek jövőjének szempontjából.

***

A kongresszuson részt vett és felszólalt továbbá Pavlos Theodorakis, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) regionális egészségpolitikai szakértője; Dr. Takácsi-Nagy Zoltán, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-helyettese; Prof. Dr. Várkonyi Tamás, a Magyar Diabetes Társaság főtitkára; Gémes Renáta, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány projektvezetője; valamint Füzesi Brigitta, a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének elnöke, továbbá a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkársága nevében Baranyai Nagy Éva, a Népegészségügyi Főosztály osztályvezetője.