Bejelentkezés
 
 
Ma 07:55Economx.hu

Betegéletek forognak kockán: öt területen kell azonnal beavatkozni az egészségügyben

Kóka János szerint kritikus állapotban van a magyar egészségügy, és már nem lehet tovább halogatni bizonyos beavatkozásokat. Öt területen összesen több százmilliárd forintos intézkedéseket sürget, mert szerinte a késlekedésnek a betegek egészsége és élete lehet az ára.

A magyar egészségügy már nem egyszerű korrekciókra, hanem azonnali beavatkozásra szorul – így látja Kóka János, aki szerint a rendszer hosszú távú átalakítása mellett azokat a területeket is meg kell erősíteni, ahol a betegellátás rövid időn belül megbénulhat. A volt gazdasági és közlekedési miniszter, a Doktor24 alapító tulajdonosa a LinkedIn-oldalán öt konkrét intézkedést vázolt fel: több pénzt adna a szakdolgozók bérére, a megelőzésre és az alapellátásra, emellett a mesterséges intelligencia alkalmazását és a magánszolgáltatók bevonását is sürgeti.

Kóka János szerint a magyar egészségügy problémái már nem kezelhetők további halogatással. Azt írta: az öt intézkedés elmaradásának árát az emberek az egészségükkel és akár az életükkel fizethetik meg.

Durván plusz 300 milliárdra lenne szükség

Kóka János egy baleseti ügyelet példájával érzékeltette a helyzetet: ahogy a sürgősségi ellátásban el kell dönteni, melyik sérülés kezelése élvezzen elsőbbséget, úgy a magyar egészségügyben is meg kell találni azokat a pontokat, ahol a leggyorsabban szükség van segítségre. Szerinte a kórházközpontú, elsősorban a betegségek kezelésére épülő rendszert idővel az egészségmegőrzésre és a megelőzésre építő működésnek kellene felváltania. Ehhez azonban nem elegendők az apró javítások: új egészségügyi törvényre, kiszámítható finanszírozásra és a betegek érdekeit képviselő biztosítóra is szükség lenne.

A reformok mellett ugyanakkor öt olyan lépést nevezett meg, amelyet szerinte már a következő költségvetési döntéseknél figyelembe kellene venni.

Az első a szakdolgozói bérek további emelése. Kóka szerint 2027-ben a már bejelentett, átlagosan 15 százalékos alapbéremelésen felül további 100 milliárd forintot kellene fordítani az ápolói válság enyhítésére. Az OECD adatai alapján Magyarországon ezer lakosra mindössze 5,5 gyakorló ápoló jut, miközben az OECD-országok átlaga 9,2. Kóka János úgy látja, hiába épülnek új kórtermek, műtők, és hiába sikerül orvosokat hazacsábítani, ha nincs elegendő ápoló, aki a betegeket ellássa.

A pluszforrás elosztását nem központilag határozná meg: azt a szakdolgozókra, szakmai és érdekképviseleti szervezeteikre bízná. Ők tudják ugyanis a legpontosabban, mely területeken fenyeget felmondási hullám, és hol kell a leggyorsabban javítani a béreken. A fedezetet egy átalakított népegészségügyi termékadóból, az általa javasolt NETA 2.0-ból teremtené elő. Ez elsősorban a cukrozott üdítőitalokat, valamint a kedvezőtlen tápanyag-összetételű, ultrafeldolgozott élelmiszereket érintené.

A második javaslat 100 milliárd forintos programot indítana a megelőzés, az egészségnevelés és a szűrések megerősítésére. Kóka szerint a magyar egészségügy egyik legsúlyosabb hiányossága, hogy a betegségek korai felismerésére nem fordít kellő figyelmet. Példaként a vastagbélszűrést említette: 2024-ben a szervezett szűrésre jogosultak kevesebb mint 5 százaléka vett részt a programban, miközben az uniós átlag megközelítette az 50 százalékot.

A 100 milliárd forintos program elindítására célhoz kötött egészségkötvény kibocsátását javasolja. A pénzből többéves, nyilvános célokkal és független eredményméréssel működő programokat finanszírozna.

A harmadik sürgős feladat az alapellátás megerősítése lenne, évi további 60 milliárd forinttal. Kóka János szerint a háziorvosi rendszernek kellene időben felismernie a betegségek kockázatait, gondoznia a krónikus betegeket, és segítenie abban, hogy mindenki a megfelelő ellátási szintre kerüljön. Ha azonban nincs elegendő szakember, idő vagy diagnosztikai lehetőség, a betegek állapota romolhat, végül pedig drágább kórházi ellátásra szorulhatnak.

A többletforrást több szakdolgozó alkalmazására, a diplomás ápolók kompetenciáinak jobb kihasználására, valamint az alapellátásban elérhető diagnosztikai vizsgálatok bővítésére fordítaná. A finanszírozásnak szerinte a megelőző munkát és a krónikus betegek gondozását is jobban el kellene ismernie. A szükséges összeget a gyógyszerreklámokra kivetendő célzott adóból, illetve a hevített dohánytermékek magasabb adóztatásából teremtené elő. Számításai szerint ez körülbelül 60 milliárd forint többletbevételt hozhatna.

A negyedik pont a mesterséges intelligencia bevezetése az egészségügyben. Kóka János a közfinanszírozott egészségügyi kiadások egy százalékát, mintegy 40 milliárd forintot különítene el erre a célra. A mesterséges intelligencia segíthetne az időpontfoglalásban, a betegek tájékoztatásában, az adminisztráció csökkentésében, de megfelelő szakmai felügyelettel a sürgősség megítélését és a képalkotó vizsgálatok értékelését is támogathatná.

Az ötödik javaslat az állami és a magánegészségügyi szolgáltatók szorosabb együttműködése. Kóka János szerint a magánszolgáltatók kapacitásait elsősorban ott kellene bevonni a közfinanszírozott ellátásba, ahol a legnagyobbak a szűk keresztmetszetek. Ilyen terület lehet a szűrés, a járóbeteg-ellátás, az egynapos sebészet, a hosszú várólistával érintett műtétek, a rehabilitáció és az életvégi ellátás. Úgy véli, ehhez elsősorban nem újabb pénzre, hanem nyitottságra és a működési keretek átalakítására lenne szükség. A várólisták csökkentésére szánt források önmagukban nem hoznak áttörést, ha az állam nem használja ki a magánszolgáltatók meglévő kapacitásait.

Vissza
Kapcsolat Adatvédelem Számlaszámunk: 11100104-18180169-36000001 Látogatók: 34159804 Cikket olvasták: 3 Layout & Coding: Dexef Kft.