Rengeteg hiányosságot találtak a szakrendelőkben az ellenőrzések során. A Nemzeti Védelmi Szolgálat sem unatkozik: szexuális kényszerítésről, gyógyszerhamisításról és persze pénzzel teli borítékokról is tudnak.
A Belügyminisztérium munkatársai az elmúlt időszakban 200 szakrendelést és szakambulanciát ellenőriztek, valamint 70 kórházi osztályon is jártak, mondta Szabó Tamás osztályvezető, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárság egészségügyi ellenőrzés-felügyeleti szolgálat, egészségügyi munkafolyamat felügyeleti osztály osztályvezetője a napokban rendezett XXVI. Országos Járóbeteg Szakellátási konferencián.
Az összes állami fenntartású egészségügyi intézmény, valamint az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) is az ellenőrzési területeik közé tartozik.
A betegtájékoztatás hiányosságaival kapcsolatban megjegyezte, hogy sokszor nem tudják a betegek, hogy melyik orvos rendel, és milyen rendelési időben. Az ellenőrök volt, hogy nem találták meg a szakrendelő bejáratát, sokszor olyan útvesztőkön kell átvergődniük, hogy kórháztérképpel a kezükben indulnak útnak, mert van olyan intézmény, ahol GPS-re van szüksége a kollégáknak, sorolta az ellenőrzéssekkel kapcsolatos tapasztalatokat Szabó Tamás.
A szakrendelőkben nem tapasztaltak indokolatlanul hosszú várakozási időt, az esetek többségében fél órán belül bekerültek a páciensek, de a betegjogok érvényesülése sem valósul meg maradéktalanul.
Előfordult, hogy a sorszám helyett név szerint hívták be a betegeket.
Ugyanakkor a főosztályvezető elmondta, hogy ha egy betegnél hosszabb kezelésre van szükség, akkor azt kommunikálni kellene a folyosón várakozó betegek felé. Minden beteg akceptálná, ha jeleznék neki, hogy azért kell többet várnia a megszokottnál, mert egy bonyolultabb eset kezelnek a rendelőben, mondta Szabó Tamás.
A helyettesítő orvosokkal kapcsolatos tájékoztatás is sokszor hiányos volt. A honlapok nem akadálymentesek, sem a látás- sem a hallássérültek számára nem elérhetők. Tapasztalták, hogy a szakrendelőkben időpont foglaláskor nem veszik fel a központi telefont és a weblapokon az időpontfoglalás rendjéről nem tájékoztatják a betegeket.
A rendelőknek az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) van az összeköttetése, a Járóbeteg Irányítási Rendszerrel (JIR) való kommunikáció egyelőre sok rendelőben nem megoldott.
Érdekes, hogy egyes szakrendelők megvásárolnak több informatikai programot, de ebből csak a felét használják, még mindig Mariska és Juliska vezeti papír alapon a nyilvántartásokat, ezt sok helyen tapasztalták, sorolta a hiányosságokat a szakember.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a rendelőknek mellőzni kellene a kockás füzetbe vezetett nyilvántartásokat, a jelenléti ívek vezetésével és a szakrendelők dolgozóinak a szabadság kiadásával kapcsolatban is hiányosságokat tapasztaltak.
2021 óta 837 eljárást folytattak le a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) munkatársai az egészségügyben, 245 ügyben tettek feljelentést.
Az eljárások 620 egészségügyi dolgozót és 967 polgári személyt érintettek – mondta Kertész Attila rendőr alezredes, az NVSZ főosztályvezető-helyettese.
2021 óta hálapénzt adni és elfogadni bűncselekménynek számít. A jogalkotó azért hagyott egy lehetőséget, vagyis a betegek a mindenkori minimálbér (jelenleg 266 800 forint) 5 százalékával megegyező összegű ajándékkal fejezhetik ki a hálájukat a gyógyítók felé, ez 2024-ben 13 340 forint körüli ajándékot jelent, mondta Kertész Attila.
Az NVSZ belső bűnfelderítési és bűnmegelőzési szerv, emelte ki az alezredes, nyomozati jogkörrel nem rendelkeznek. Az elkövetett bűncselekmények között volt, vesztegetés, szexuális kényszerítés, sikkasztás, hűtlen kezelés, közokirat-hamisítás, de gyógyszerhamisítás is.