A magyar nők egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást. Tavaly óta azonban Magyarországon is elérhető a szociális célú petesejtfagyasztás, amely új lehetőséget kínál a családtervezésben, ám az ára akár az egymillió forintot is elérheti. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a módszer nem jelent garanciát a későbbi gyermekvállalásra, ráadásul a meddőségi centrumoknak a szűkös tárolókapacitások problémájával is szembe kell nézniük.
Egyre később vállalnak gyermeket a magyar nők, a termékenység azonban továbbra is szorosan összefügg az életkorral. Sokan a tanulmányok, a karrier, párkapcsolati helyzet vagy anyagi megfontolások miatt halasztják a családalapítást. Ebben a helyzetben hozott jelentős fordulatot a tavalyi jogszabály-módosítás, amely lehetővé tette Magyarországon a szociális indikáció alapján történő petesejtfagyasztást. A lehetőség sok nő számára jelenthet biztonságot, az ára azonban korántsem elhanyagolható.
A legnagyobb hazai reprodukciós központok egyikének számító Dunamenti REK árlistája szerint a beavatkozás ára attól függ, hogy mennyi ideig vállalja az intézmény a petesejtek tárolását.
Az ötéves tárolást is tartalmazó csomag 700 ezer forintba kerül, tíz év tárolással 850 ezer forintot kérnek, míg a 15 éves tárolási idővel kínált szolgáltatás ára eléri az 1 millió forintot.
Az ár magában foglalja a kontrollált petefészek-stimulációt, a petesejtleszívást, a vitrifikációs eljárást és a tárolást is. A végösszeg ugyanakkor ennél magasabb is lehet. A központ külön felhívja a figyelmet arra, hogy a kezelést megelőző kivizsgálások költségeit a csomagár nem tartalmazza. A szükséges nőgyógyászati konzultáció, ultrahangos vizsgálatok, laborvizsgálatok és egyéb szűrések így további tíz- vagy akár százezres nagyságrendű kiadást jelenthetnek.
A Semmelweis Egyetem szakembereinek Orvosi Hetilapban megjelent összefoglaló tanulmánya szerint a gyermekvállalás kitolódása már nem csupán egyéni döntés, hanem komoly demográfiai és egészségügyi kihívás is. Magyarország népessége évtizedek óta csökken, miközben az öregedési index elérte a 145,5 százalékot, vagyis az időskorúak száma jóval meghaladja a gyermekkorúakét, a demográfiai krízisről itt olvashat bővebben. A probléma hátterében részben az áll, hogy a női termékenység az életkor előrehaladtával jelentősen romlik.
A kutatások szerint a reproduktív képesség a 40 éves korra nagyjából a felére csökken a húszas évek végi, harmincas évek eleji csúcsidőszakhoz képest.
Egy 35 éves, két éve meddőséggel küzdő nő esetében a spontán teherbeesés esélye egy év alatt 24 százalék, míg egy 42 éves nőnél ugyanez már csak 13 százalék.
A meddőségi kezelések iránti növekvő igényt jól mutatja, hogy 2010 és 2024 között a közfinanszírozott lombikprogramok éves száma közel háromszorosára emelkedett Magyarországon.
2024‑ben 3089 gyermek született az IVF, vagyis lombikkezelések segítségével Magyarországon, egy évvel korábban 2607 lombikbaba látta meg a napvilágot az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóságának (HRI) adatai szerint. Ha részletekre kíváncsi erről itt írtunk bővebben.
A becsült kumulatív élveszülés, vagyis a sikerességi ráta 2024-ben 26,4 százalék volt, ami növekedést jelent, mivel egy évvel korábban 2023-ban 20,1 százalékos élveszületést mutattak a statisztikai adatok. Az OKFŐ szerint a 2024-es év volt az eddigi legeredményesebb a hazai asszisztált reprodukciós ellátásban. Mint ismeretes az Orbán-kormány 2019-ben döntött arról, hogy az IVF centrumokat állami tulajdonbaveszi.
Korábban petesejtet jellemzően csak orvosi okokból lehetett lefagyasztani, például daganatos kezelés előtt vagy olyan betegségek esetén, amelyek veszélyeztethetik a termékenységet.
A 2025 júliusában módosított rendelet azonban már azoknak a nőknek is lehetőséget biztosít, akik egészségügyi probléma nélkül szeretnék megőrizni későbbi gyermekvállalási esélyeiket.
A szakmai irányelv szerint az eljárás 18 és 45 éves kor között végezhető el, a lefagyasztott petesejteket pedig legfeljebb 50 éves korig lehet saját célra felhasználni.
Fontos ugyanakkor, hogy a szolgáltatás nem tartozik a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások közé, vagyis a teljes költséget a páciensnek kell állnia.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a petesejtfagyasztás nem jelent garanciát a későbbi gyermekvállalásra. Az eredményességet elsősorban az életkor és a lefagyasztott petesejtek száma határozza meg.
A nemzetközi kutatások alapján 35 éves kor alatt 8–10 lefagyasztott petesejt esetén 30–45 százalék közötti az élveszületés valószínűsége, míg 25 petesejt esetén ez akár a 95 százalékot is elérheti. Más vizsgálatok szerint a 35 év alatti korban elvégzett petesejtfagyasztás után az élveszületés esélye átlagosan 52 százalék, a 36–39 éves korcsoportban 34 százalék, 40 év felett pedig már csak 19 százalék.
A kutatók szerint ezért kulcsfontosságú, hogy a nők időben kapjanak hiteles információkat a termékenység életkorral összefüggő változásairól, és ne tekintsék a technológiát minden helyzetben biztos megoldásnak.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a lefagyasztott petesejteknek csupán 11–16 százalékát használják fel később a nők.
A legtöbben végül természetes úton esnek teherbe, vagy más élethelyzet alakul ki náluk. Ez azonban új problémákat is felvet. A meddőségi centrumok tárolókapacitása véges, miközben egyre több embriót, spermiumot és most már petesejtet is hosszú éveken át kell biztonságosan tárolni.
A tanulmány szerint
a jövőben elkerülhetetlenné válhat a tárolókapacitások bővítése, illetve speciális kriobankok létrehozása.
A szociális petesejtfagyasztás technológia társadalmi hatásai sem elhanyagolhatók. Ha a petesejtfagyasztás széles körben elterjed, az tovább erősítheti azt a szemléletet, hogy a gyermekvállalás korlátlanul halasztható. Ez hosszabb távon növelheti az asszisztált reprodukciós kezelések iránti igényt, miközben az idősebb anyai életkorhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok továbbra is fennmaradnak. A szakemberek szerint a szociális petesejtfagyasztás fontos új eszköz lehet a családtervezésben, de csak akkor, ha reális elvárások és megfelelő tájékoztatás kíséri. A technológia nem állítja meg a biológiai órát, legfeljebb több mozgásteret ad azoknak, akik későbbre halasztanák a gyermekvállalást.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza