Az állami meddőségi ellátás átalakításáról, a lombikprogram valódi helyzetéről és a 40 év feletti nők esélyeiről is beszélt a Dunamenti REK Reprodukciós Központ orvosigazgatója. Kovács Péter szerint máig nincs jó magyarázat arra, miért kellett megszüntetni a magán lombikklinikákat, miközben szerinte a várólistákról és az ellátás eredményességéről is torz kép alakult ki.
Átvilágítás előtt áll az állami meddőségi rendszert, ezt ígérte Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. Most az mfor.hu-nak Kovács Péter, a Dunamenti REK Reprodukciós Központ (DREK) orvosigazgatója a rendszer jó és rossz oldaláról, a félrement sajtóhírekről, és a terület jövőjéről is beszélt.
Az orvosigazgató szerint a szakma hat évvel a meddőségi intézmények átalakítása után sem kapott egyértelmű választ arra, mi indokolta a magán lombikklinikák megszüntetését.
Azóta sem olvastam vagy hallottam egy jó magyarázatot arra, hogy mi volt a mozgatórugója
– mondta az orvosigazgató, aki szerint a változásokat a szakma korlátozásként élte meg.
A Kaáli Intézet egykori munkatársa úgy látja, a demográfiai helyzet önmagában nem indokolta, hogy éppen a meddőségi ellátás kerüljön ilyen kiemelt átalakítás alá.
Kovács Péter az állami rendszer egyik komoly problémájaként a kiszámíthatatlanságot emelte ki. Mint mondta, hat év alatt több változás történt, mint az azt megelőző 18 évben, miközben a meddőségi kezelések több hónapos folyamatok, amelyekhez előre tervezhető működésre lenne szükség.
A Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) működésével kapcsolatban is meglehetősen keményen fogalmazott. Szerinte a Humánreprodukciós Igazgatóság kezdetben több döntést is a szakmával való egyeztetés nélkül hozott, ami konfliktusokat szült. Ugyanakkor ma már harmonikusabbnak látja a kapcsolatot.
Az orvosigazgató vitatja azt a képet is, amely szerint az állami meddőségi ellátás általánosan rosszul működik. Szerinte a sajtóban időnként egymásra licitálnak a negatív állítások, miközben olyan ügyekkel is összemoshatják az intézetet, amelyekhez annak nincs köze.
Különösen élesen bírálta a korábbi adatgyűjtést. Elmondása szerint 2022-ben a DREK szülészeti adatainak 40 százaléka nem jelent meg a statisztikában. „Nem tudom, melyik rosszabb, ha nincsenek, vagy ha rossz adatok vannak” – fogalmazott.
A várólistákról is más képet festett, mint ami az elmúlt időszakban a nyilvánosságban megjelent. Szerinte nincsenek érdemi várólisták: általában 3–6 héten belül lehet időpontot kapni, bár ez intézetenként eltérhet.
Kovács Péter szerint azonban a lombikprogram egyik legnagyobb problémája nem is a várakozás, hanem az, hogy egyre kevesebb a potenciális páciens.
Ma már azért nincsenek hosszabb várólisták az intézeteinkben, mert nincs annyi páciens. Kevesebb lett a szülőkorú nő.
Az 1990-es években ugyanis több mint 600 ezerrel kevesebb gyermek született, mint az 1970-es években, emellett az elvándorlás is több tízezer termékeny korú nővel csökkentette a potenciális pácienskört.
A külföldi klinikák előnyeiről szólva azt mondta: a hazai szabályozás miatt a 40 év feletti nők jelentős része nem kapja meg azt az ellátást, amelyre szüksége lenne. Szerinte az embriók genetikai vizsgálata és a petesejtdonáció is javíthatná az esélyeket.
„A választás lehetőségét meg kell teremteni” – hangsúlyozta a petesejtdonáció kapcsán, hozzátéve, hogy a szabályozásnak azt is meg kell akadályoznia, hogy az eljárás üzleti irányba menjen el.
Ugyanakkor az orvosigazgató szerint az állami rendszernek vannak eredményei. Kovács Péter szerint összekovácsolódott a szakma, javult az intézetek közötti kommunikáció, elindultak eszközfejlesztések, eltörölték a volumenkorlátokat, és az ellátás szakemberhiánya is kevésbé súlyos, mint az egészségügy más területein.
Kovács Péter szerint a magánklinikáknak továbbra is lenne helyük a magyar meddőségi ellátásban. Úgy véli, a verseny jót tenne a rendszernek, de csak akkor, ha az állami és a magánszolgáltatók azonos szakmai és jogi feltételek mellett működnének.