Az orvostársadalom összetart és nem fogadja el a szakma megkerülését

A magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is - szerepel a Magyar Orvosi Kamara legfrissebb kutatásában. A felmérésből - amelyben 3 nap alatt közel 8.000 magyar orvos vett részt - az is kiderült, hogy a hazai szakorvosok több mint fele 2 vagy több állásban dolgozik egyszerre, majdnem kétharmaduk pedig egyáltalán nem fogad el hálapénzt. A megkérdezett orvosok 99 százaléka ragaszkodik ahhoz, hogy a Kormány a Magyar Orvosi Kamarát érdemben vonja be a törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotásába és 99 százalékuk ragaszkodik az átlátható, de szabad munkavállalás lehetőségéhez.

Az Orvosi Kamara nyilatkozati felületén mindössze három nap alatt 7739 kamarai tag nyilvánított véleményt az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről, annak várható hatásairól és személyes terveiről.

Munkaviszonyok

A kérdőív eredménye leplezetlenül mutatja be, hogy a magyar egészségügy eddig kizárólag az orvosok hivatásuk iránti elkötelezettsége és önkizsákmányolása miatt maradt működőképes. A magyar szakorvosok 52%-a kettő vagy több állásban dolgozik. 

Az orvosok közel fele, 43 százaléka vállalkozóként is dolgozva teszi lehetővé a magyar betegek ellátását. A válaszadók hetede, 1143 orvos csak vállalkozóként dolgozik a magyar közegészségügyben, ezt a munkavégzést a törvény január 1-től nem teszi lehetővé.

Emellett felszínre került az is, hogy a magyar orvosok 58 százaléka az Európai Uniós direktíva feletti 48 óra felett dolgozik, sőt,  20 százalékuk a törvény által engedett maximális 60 óra felett tartja lélegeztetőgépen a betegek ellátását. 

Magánrendeléssel a szakorvosok 37 százaléka rendelkezik, a medián heti 6 óra, tehát nem ezt érinti elsősorban a törvény által kijelölt másodállás korlátozás, hanem a közegészségügyben kezelt betegek maradhatnak orvos nélkül.

Bérviszonyok

Az orvosok átlagos bevétele havonta minden túlmunkával nettó  581.327 forint, ezen belül a vállalkozásból származó bevétel átlagosan 270.000 forint volt.  

A kamara bértábláját az orvosok 80%-a megfelelőnek találta, a bértáblával a hálapénzt elfogadó orvosok kevésbé elégedettek.

A kérdőív alapján az orvosok 64.2%-a nem fogad el hálapénzt. A hálapénzt elfogadók 10 százaléka havonta 200e forint felett jutott ilyen jövedelem kiegészítéshez, de 63.3 százalékának ez a bevételi forma havi 50e Ft-nál alacsonyabb bevételt jelent. A férfi orvosok és az idősebb kollégák kétszer akkora arányban fogadnak el hálapénzt, mint a nők és a fiatalabbak. (A kérdőív e kérdésére a válaszadási arány viszonylag alacsony volt, így a következtetések csak tájékoztató jellegűek, a probléma nagysága továbbra is rejtett maradt).

Az új jogviszonnyal kapcsolatos álláspontok 

A fenti eredményekből egyértelmű, hogy az egészségügyi rendszer megújításra szorul, az orvosok bérviszonyait rendezni, az egészségügy működését átláthatóvá kell tenni, és a paraszolvenciát meg kell szüntetni. A Kamara üdvözli, hogy a Kormány belekezdett ebbe a folyamatba, de ahogy a következő eredmények jelzik, az egyeztetések nélküli átalakítás kudarcba fulladhat és egyértelműen veszélyezteti a betegek biztonságát.

A törvény elutasítottsága számottevő, de jelentős módosítások mellett az orvostársadalom diszkrét többsége (57%) el tudná fogadni az új jogviszonyt.

Az egyik sarkalatos pont a másodállások korlátozása, ahol az orvosok enyhe többsége (54%)  látja indokoltnak az álláshalmozások jelenleginél határozottabb szabályzását, ugyanakkor szinte a teljes orvostársadalom (98.9%) a szabad munkavállalásnak törvényben garantált teret kíván hagyni (pl. az eddig szabályozás megtartása vagy a főálláson túl plusz egy jogviszony esetén csupán bejelentési kötelezettség, esetleg automatikus engedélyezés bizonyos kritériumok mentén).

Miközben a kitöltők 99%-a ragaszkodik ahhoz, hogy a Kormány az Orvosi Kamarát a törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotásába érdemben vonja be, a Kamara a mai napig egyetlen rendeletalkotással kapcsolatos egyeztetésre nem kapott meghívást, a Kormány szándékai ismeretlenek.

Az Orvosi Kamara rákérdezett a törvény általa legaggasztóbbnak tartott elemeire és ezek megváltoztatásának képviseletére nagyon erős támogatást kapott tagjaitól. Ezért a Kamara konszenzusos törvénymódosítást (nem rendeleti szabályozást) vár a következő pontokban:

• A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel. 
• A másodállások gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni
• Az eredeti, szakmai előmenetelt tükröző és későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérjük
• A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a közalkalmazotti viszonyban
• A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászat kivételezése és az önkéntes segítő megjelenése)
• Az érdekképviseleti lehetőségek - nemzetközi jogba is ütköző - korlátozását vegyék ki a törvényből

A válaszadók tervei

A válaszadók nagyon egyértelmű állást foglaltak a Kamara által képviselt módosítások elmaradása esetén. A minta 77 százaléka, 5970 orvos nyilatkozott úgy, hogy nem írja alá az új jogviszonyt. 

Legnagyobb részük, az orvosok 37.4%-a a magánegészségügybe tart, de 35.3% nyilatkozott úgy, hogy a szerződés aláírása helyett elhagyja az országot vagy az ágazatot. Külföldre a fiatalabb, a magánegészségügybe a középkorú kollégák terveznek távozni.

Az Orvosi Kamara elektronikus felületet biztosított arra, hogy tagjai magukat azonosítva nyilatkozzanak arról, hogy a Kamarát törekvéseit támogatva a szerződést nem írják alá. 5110 közellátásban dolgozó kolléga névvel nyilatkozott, hogy ez év végével az új jogviszonyt nem fogja felvállalni.

Ez a nyilatkozat tükrözi, hogy a magyar orvostársadalom a valódi egyeztetések lefolytatását és tisztességes eljárást vár. A törvény beterjesztése, az azóta eltelt időszakban az egyeztetések hiánya ahhoz vezetett, hogy a járványhelyzet közepén az orvostársadalom jelentős része nem bízik a Kormányban és elhagyni készül a közegészségügyet. Felhívjuk egyes sajtóorgánumok figyelmét, hogy az orvosellenes fellépéssel ez a folyamat tovább romolhat. A Kamara bevonásával, az orvosok felé transzparensen kivitelezett megegyezéssel lehet megnyugtatóan rendezni a helyzetet, ahogy a szakdolgozókat képviselő MESZK szempontjainak figyelembevétele is szükséges.

A járványügyi helyzet romlik, az orvostársadalomnak a hatalmas kihívásra kellene koncentrálnia. A Kamara várja a kollégáink egy hete elküldött kérdéseire adott válaszokat és a hét végéig a törvénymódosítási javaslatokról szóló tárgyalás időpontjának kitűzését, a végrehajtási rendeletek előzetes ismertetését.