Tavaly közel 800 orvos kért hatósági bizonyítványt a többi között németországi, ausztriai vagy angliai munkavégzéshez - hangzott el a Magyar Kórházszövetség kongresszusán. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint hiába kaptak az orvosok béremelést, az egészségügyi rendszer problémái nem oldódtak meg. A Híradónknak nyilatkozó egészségügyi közgazdász úgy látja: az egészségügy legnagyobb problémája nem az orvos-, hanem az ápolóhiány. Az ATV Híradó riportja.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az országot elhagyó orvosok száma tavaly ötéves csúcsra ért, közel nyolcszáz orvos kért külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, főképp németországi, ausztriai vagy angliai munkavégzéshez. Közülük 367-en itt tanuló külföldiek voltak.
"Viszont a maradék, akik magyar kollegák, az a SOTE egy teljes évfolyamának megfelelő orvosi létszám" - mondta Rajháthy Beatrix.
A Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke szerint hiába kaptak béremelést, az egészségügy problémái nem oldódtak meg: az orvosok átvezényelhetősége csak ráerősít az elvándorlásra.
"Így is úgy is át kell rendeznie az életét, na most az, hogy a megye túlvégébe megy két hétre dolgozni, vagy egy hónapra, vagy amennyire kivezénylik, vagy azt mondja, hogy egy stabil, kiszámítható helyre leszerződik valahová, akkor már valószínűleg, ha mozdulni kell, akkor sokan választják ezt a megoldást" - folytatta Rajháthy.
A 40 alatti magyar orvosokból nagy a hiány. 2009 és 2017 között több mint 16 százalékuk ment külföldre dolgozni, ez az arány 2003 és 2011 között 14 százalék volt. A távozók között több a nő.
"A külföldi elvándorlás azt gondolom, hogy megvan" - mondta Rékassy Balázs, orvos, egészségügyi közgazdász.
Ugyanakkor az egészségügyi közgazdász szerint nem az orvoshiány a legnagyobb probléma. Rékassy Balázs úgy látja a béremelésnek visszatartó ereje van:
Ma a fiatal orvosok 78 százaléka a köz-finanszírozott rendszerben helyezkedik el, tíz évvel ezelőtt ez az arány csak 50 százalék volt.
Az ápolóhiány a legnagyobb HR-probléma az egészségügyben. Miattuk, mármint a hiányuk miatt maradnak el műtétek, vagy kevesebb beavatkozásra van lehetőség, hiszen nincs meg a megfelelő személyzet, aki ezt biztosítsa az orvosok számára - folytatta Rékassy.
2022-ben a végzett ápolók 25 százaléka vállalt munkát a hazai egészségügyben.
Egy ápoló Magyarországon havi nettó 250 ezer forintot keres, külföldön ennek háromszorosát kapja. Soós Adrianna szerint emiatt és a túlmunka hiánya miatt próbálnak sokan szerencsét külföldön.
"Most ezzel is küzdünk a jogalkotókkal, és a kormányzattal, hogy ez a béremelés, amiről most döntés van, ne az orvosi bérek harminc százalékáig terjedjen majd 2024-ben, hanem folytatódjon. Azt látjuk, hogy ahova jellemzően a magyar munkavállalók mennek dolgozni, ott a szakorvosi béreknek 44-46 százaléka az, amit egy szakdolgozó bére elér" - mondta a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.
Híradónk megkeresésére a Belügyminisztérium azt írta: az orvosok külföldi munkavállalása csökkent, a jelentős orvosi béremeléseknek is köszönhetően. Tavaly a valós külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérő magyar orvosok száma 422 fő volt, ez az elmúlt 13 év harmadik legalacsonyabb értéke.