Az egészségügyi reformjavaslatról vitáztak a parlamentben

Képviselői hozzászólásokkal zárult az egészségügyi törvény módosításához benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája kedd délután a parlamentben.

Képviselői hozzászólások

Aradszki András (KDNP), a törvényalkotási bizottság előadója az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról azt mondta, korszerűbbé és hatékonyabbá teszi a magyar egészségügyi ellátórendszert. Kiemelte, hogy a törvényjavaslat előkészítése során és a kidolgozásakor több szakmai szervezettel, így a Magyar Orvosi Kamarával is egyeztettek.

A javaslat tartalmazza az egészségügyi alapellátás terén a praxiskörzetek meghatározását. A háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerülne egy ellátásszervezéssel foglalkozó állami háttérintézményhez, az Országos Kórházi Főigazgatósághoz. A javaslat bővíti a mentőszolgálat hatáskörét, az este 10 órától reggel 8-ig tartó ügyeleti időszak ellátását is a mentőszolgálat fogja biztosítani.

A törvényalkotási bizottság ülésén elfogadott módosítások közül Aradszki László kiemelte, hogy az ügyeleti ellátás átalakításának a fokozatosságot szem előtt tartó végső határideje 2024 február 29-e lesz.

Komáromi Zoltán (DK) a népjóléti bizottság kisebbségi véleményét ismertetve közölte, noha a minisztérium és az államtitkárság két hónapja folyamatosan hangoztatja, hogy az érdekelt szakmai szervezetekkel folyamatosan egyeztetett a csomagról, a plenáris vitán és a bizottság ülésén is kiderült, hogy ezek az egyeztetések inkább a tájékoztatás kategóriába tartoztak. A javaslatba nem kerültek bele a DK-nak a Magyar Orvosi Kamara javaslatai alapján megfogalmazott módosításai sem. Példaként említette a megyei kórház személyi állományába átvett egészségügyi szakemberek utazási hozzájárulását és feltételeit érintő kérdést, valamint a vezényelhetőség időbeli felső határának meghatározását.

Varga Zoltán (DK) azt emelte ki, hogy a betegek a kórházi ápolási osztályokról a szakápolási központokhoz kerülnek. Ezért az ellátásért majd "vastagon" fizetni kell, de arról hallgatnak, hogy mennyit, ahogy azt sem lehet tudni, hogy hol lesznek ezek a központok - mondta a politikus. A képviselő kijelentette, hogy már el kellett volna kezdeni a szociális otthonok fejlesztését és rendezni a szociális dolgozók bérét.

Sebők Éva (Momentum) arról beszélt, hogy olyan egészségügyi reformra lenne szükség, amitől megszűnik vagy legalább visszaszorul a "szülészeti erőszak", megszűnik az igény a Pozsonyba és Bécsbe irányuló "meddőségturizmusra", amitől a várólisták rövidülnek és amitől jó egészségügyi dolgozónak lenni. Hozzátette, olyan ellátásra van szükség, ahol a betegségeket komplexen kezelik, a prevenció pedig kiemelt ügy. A reform ezek közül egyiket sem biztosítja - szögezte le a politikus, aki egyúttal bejelentette, hogy a Momentum nem támogatja az indítványt.

Gy. Németh Erzsébet (DK) hangsúlyozta, semmiféle garanciát nem kaptak arra, hogy az állam meg kívánja oldani az ellenzék által korábban említett aggályokat. A képviselő megkérdezte, hogy mi lesz a szakrendelőkkel?

Szabadi István (Mi Hazánk) emlékeztetett, hogy pártjuk kéréseit és javaslatait 11 pontban fogalmazták meg. A törvényjavaslatból hiányzik az olyan kulcsfontosságú kérdések rendezése, mint például a finanszírozás, illetve a köz- és magánellátás viszonya - mondta a politikus. A Mi Hazánk nem ért egyet a szakrendelők államosításával - szögezte le. Rámutatott, hogy ha a mentősöknek az ügyeletet is el kell látniuk, akkor félő, hogy a leterheltségük miatt nem tudnak kivonulni a sürgős esetekhez.

Komáromi Zoltán (DK) azt mondta, hogy a teljesítményértékelésnek a motiváció növelését kellene szolgálnia, ezért nem járhat az alapbér csökkentésével. Hozzátette, veszélyeztetve látják a lakóhelyközeli ellátást, ha az önkormányzati tulajdonban lévő szakrendelőket a megyei kórházak "bekebelezik".

Kormány: a javaslat a korszerű és hatékonyabb betegellátást szolgálja

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az elhangzottakra reagálva hangsúlyozta, hogy a javaslat a korszerű és hatékonyabb betegellátást szolgálja. Az indítványnak két fontos szempontja van, a betegbiztonság és a betegérdek - tette hozzá.

Kiemelte, hogy már az előkészítő munka során számos alkalommal konzultáltak a Magyar Orvosi Kamarával. Hozzátette, hogy a MOK javaslatai közül egyet teljes mértékben, egyet pedig részben tudnak támogatni. Két indítványt a jogszabályok, többek között a Munkatörvénykönyve megfelelően rendeznek, két kamarai indítványt pedig nem tud támogatni az előterjesztő - emelte ki.

Az államtitkár bejelentette, hogy a minősítésekre vonatkozó elképzeléseket még ezen a héten el fogja küldeni az orvosi kamarának. Kitért arra is, hogy első körben legfeljebb 2800 ágyra terjedhetnek ki a változtatások, ez a szakápolási ágyaknak kevesebb, mint a fele. Nincs még kormánydöntés arról, hogy megtörténik-e a szakrendelők állami tulajdonba vétele - hangsúlyozta.