Az egészségügyi dolgozókat hallgatásra kötelezik

Ugyanazokat a köröket futjuk: a második és a harmadik járványhullám után megint annyi covidos beteget kell kórházban ápolni, hogy az egészségügy lassan semmi mással nem tud foglalkozni. Egyre több helyen függesztik fel a halasztható ellátásokat, így azok a betegek is nehéz helyzetbe kerülnek, akik megússzák a koronavírust. „Ezeket az embereket elnyeli a kórház, a falak nem átláthatók, a nagyközönség legalábbis nem tudja, mi történik odabent. Az egészségügyi dolgozókat különböző módokon hallgatásra kötelezik, a végeredményeink pedig nem tiszteletre méltóak” - mondta a 444.hu-nak adott interjúban Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára.

Az intenzív osztályok tavaly szeptember óta szinte folyamatosan a sokéves átlagnál nagyobb terhelés alatt vannak. Ott ápolják a legsúlyosabb betegeket, a túlélési esélyeiket pedig nagyban meghatározza, hogy mennyi képzett ápoló tud figyelni rájuk. A lélegeztetéshez, a műszerek kezeléséhez, a betegek forgatásához speciális tudásra és alaposságra van szükség.

„Elfogyott az utánpótlás, mint számos más szakdolgozói területen. És nem lehet őket egyszerűen csak leakasztani valahonnan, mert évekig tart kiképezni egy jó intenzíves ápolót” - mondta Svéd.

Az elmúlt másfél évben azért lett volna idő arra, hogy legalább részben felkészítsenek ápolókat erre a feladatra. Svéd szerint mégis csak egy-egy kórházban, saját hatáskörben próbálkoztak a legnehezebb hetekben, amikor a legtöbb emberre volt szükség. Központi szándék, ütemezés, beiskolázás, tananyag nem volt.

Svéd szerint a készültség hiányát jelzi, hogy az ellátási módszerekről szóló központi protokollokat sem frissítik elég gyakran, így a kórházakon múlik, mennyire figyelik a nemzetközi ajánlásokat. Az ország különböző pontjain dolgozó intenzíves orvosok nem tehetik közzé a halálozási, gyógyulási statisztikákat, pedig ezek alapján tudnák elemezni, melyik módszer bizonyult hatékonynak, és melyik kevésbé. További részletek a cikkben