Nyáron derült ki, hogy a kórházakban arcfelismerő kamerákat szereltek fel a dolgozók jelenlétének ellenőrzésére, amely nagy felháborodást váltott ki. Dr. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a 24.hu-nak azt mondta: a kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezete közösen lépett fel a rendszer ellen, és végül sikerült elérniük, hogy ne alkalmazzák a kamerákat. A MOK elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a valódi gondokat továbbra sem sikerült rendezni: a súlyos szakemberhiányt, valamint a túlórák elszámolását és kifizetését. Kaiser Orsolya hírszemléje.
„A kollégák úgy látták, hogy nem illeszkedik az orvosi és ápolói munka bizalmi jellegéhez az a fajta kontroll és bizalmatlanság, amelyet egy ilyen módszer jelez. Így a belügyminiszter úrnak mind a kamara, mind a szakszervezet jelezte, hogy nem tartjuk megfelelőnek a munkaidő betartásának ilyenfajta ellenőrzését” – válaszolta dr. Álmos Péter a 24.hu újságírójának, aki többek között az arcfelismerő kamerák megítéléséről is kérdezte a MOK elnökét.
A MOK a kamerák ügyében a Belügyminisztérium kérésére egy felmérést is végzett az egészségügyi dolgozók körében, és az ott kapott válaszok, vélemények alapján a szaktárca végül úgy döntött, hogy arcfelismerő kamerák helyett fényképes blokkolókártyákkal fogják ellenőrizni a dolgozók jelenlétét.
„A kamerák tudtommal maradnak, de nem fognak működni. Ugyanakkor így nincs kizárva, hogy valamilyen formában ez a rendszer később működésbe helyezhető” – részletezte a MOK elnöke, aki egy másik kérdésben azt is kifejtette, hogy: „Tudomásom szerint mozgóképet és arcfelismerést ezek a kamerák nem fognak készíteni. Jelenleg is készítenek fotókat a dolgozókról a beléptetőrendszerhez, de Pintér Sándor tájékoztatása szerint ezek a képek csak a belépőkártyákon lesznek rajta. Ezt elfogadható kompromisszumnak tekintjük.”
Dr. Álmos Péter a beszélgetés során arra is kitért, hogy sokszor egyszerű oka van annak, ha egy orvos a munkaideje vége előtt elhagyja a munkahelyét: át kell érnie egy másik kórházba, ahol műt vagy épp ügyel.
„Mivel nincs elég orvos ahhoz, hogy minden osztály, illetve intézmény a saját dolgozóiból kiállítsa az ügyeletet, az egyik kórház kipótolja a másik hiányát az oda küldött orvosokkal. Ahhoz rugalmasság kell, hogy a munkaidő vége előtt elmehessen az orvos, hogy odaérjen a másik intézménybe.
Részben ez a rugalmasság az, amely fenntartja ezt a gyenge és roskadozó egészségügyi rendszert. Tehát akár vissza is üthet, hogy ennyire merev szempontok szerint próbálnak ellenőrizni.
Azt biztosan elhozza a változás, hogy az OKFŐ rendszerezettebben fogja látni az orvosok és ápolók hiányát, intézmények közötti mozgását.”
A MOK elnöke az interjúban többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a kamerák ügye messze nem a legégetőbb probléma jelenleg az egészségügyben. Sokkal régebb óta fennálló gond például a túlórák elszámolása és kifizetése.
„Arról az évtizedek óta megoldatlan problémáról alig esik szó, hogy reggel, amikor az éjszakai ügyeletet ellátó orvosoknak lejár a szolgálatuk, még át kell adniuk a betegeket a váltó kollégáknak.
Ez a félórás tevékenység már a munkaidőn túl van, mégsem számolják el, és nem is fizetik ki. Havi öt ügyelettel számolva ez évente egyheti ingyenmunkát jelent. Valamiért a szaktárca és a mindenkori kormányzat évtizedek óta nem tartja ezt megoldandó problémának” – részletezte dr. Álmos Péter.
Az interjú során felmerült az a logikus, releváns kérdés is, hogy a kamerák akár hasznosak is lehetnének bizonyos helyzetek dokumentálásában, például ha vita alakul ki páciens és egészségügyi dolgozó között, bántalmazás történik, vagy éppen az kérdőjeleződik meg, hogy az ápoló, orvos, asszisztens valóban elvégzi-e a munkáját.
„Azt gondolom, hogy a kamerákat egy kórházban nem lehet úgy használni, mint egy rendőrségi épületben vagy más hatósági helyszínen. A mi ágazatunk alapja a bizalom, az empátia és a diszkréció. A szakmai tények rögzítése természetesen fontos része az egészségügy működésének, de ehhez nem kamerák kellenek.
A valós problémákra, amelyek jelenleg az ágazatot terhelik, a kamerák nem adnak megoldást, sőt, tovább rombolják a bizalmi légkört. Az egészségügy nem működhet úgy, mint a rendőrség, a hadsereg vagy a titkosszolgálat” – fogalmazott dr. Álmos Péter.
A 24.hu idézte a Népszava november 17-i cikkét is, amely szerint három intézményben – a Honvédkórházban, a Dél-pesti Centrumkórházban és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban – továbbra is működnek az arcfelismerő kamerák. Dr. Álmos Péter szerint, ha ez a hír igaz, az nem felel meg annak a megállapodásnak, amelyet a miniszterrel kötöttek. „A Honvédkórház az egyetlen intézmény, ahol a Belügyminisztérium a speciális szerepük miatt elhagyhatatlannak tartotta a kamerás rendszert, és erről minket is tájékoztattak” – tette hozzá a MOK elnöke.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza