Brit kutatók olyan fehérjealapú gélt fejlesztettek, amely laboratóriumi körülmények között képes volt új, a természetes fogzománchoz hasonló ásványi réteget kialakítani a sérült fogfelszínen. A módszer a fogérzékenység kezelésében is új lehetőséget teremthet, de a klinikai alkalmazásig még további vizsgálatokra van szükség.
A fogzománc elvesztése eddig visszafordíthatatlan folyamatnak számított, egy új fejlesztés azonban megváltoztathatja a fogászati kezelések lehetőségeit. A Nottinghami Egyetem kutatói olyan fehérjealapú mátrixot fejlesztettek ki, amely laboratóriumi körülmények között képes volt a sérült fogfelszínen új, zománcszerű ásványi réteget növeszteni. A kutatás eredményeit a Nature Communications tudományos folyóiratban jelent meg, amit a Hvg.hu szemléz.
A fejlesztés azért lehet jelentős, mert a fogzománc nem tartalmaz élő sejteket, ezért az elvesztett szövet természetes úton nem regenerálódik. A kutatók egy elasztinszerű rekombináns fehérjékből álló, úgynevezett ELR-mátrixot hoztak létre, amely a zománc természetes kialakulásában szerepet játszó folyamatokat utánozza. A bevonat elősegíti az ásványi kristályok rendezett növekedését, így a kutatók szerint a természetes zománc szerkezetéhez hasonló réteg alakítható ki.
A kísérletekben akár 10 mikrométer vastag új ásványi réteget is sikerült létrehozni, amely nem egyszerűen a fog felszínére tapadt, hanem szerkezetileg integrálódott a meglévő zománccal.
A kutatók azt is vizsgálták, hogyan viselkedik az új réteg fogmosás, rágás, mechanikai terhelés és savas környezet hatására. Az eredmények alapján az újraépített zománc több fontos mechanikai tulajdonsága megközelítette a természetes fogzománcét.
A technológia a zománc eróziója mellett a szabaddá vált dentin kezelésére is alkalmas lehet, így a jövőben a fogérzékenység csökkentésében is szerepet kaphat. A kutatók természetes emberi nyállal is tesztelték a mineralizációt, és két hét alatt sikerült új zománcszerű struktúrát létrehozniuk.
Fontos azonban, hogy egyelőre nem egy kész fogszuvasodás elleni gyógyszerről van szó. A kutatás laboratóriumi és ex vivo vizsgálatokon alapult, a valódi klinikai alkalmazáshoz további, többek között élő szervezeten végzett vizsgálatok szükségesek. A fejlesztés mögött álló kutatók már létrehozták a Mintech-Bio nevű startup vállalkozást, amely a technológia gyakorlati hasznosításán dolgozik.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza