Átszervezik a betegellátást: megszűnhetnek az alacsony esetszámú osztályok
Átfogó, szerkezeti reformra készül a kormányzat a magyar egészségügyben, mivel a rendszer hatékonysági és minőségi problémái kizárólag pluszforrások bevonásával nem orvosolhatók. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter és Tótth Árpád, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője szerint a jövőben bevezetik az értékalapú finanszírozást, regionális szintre emelik az ellátásszervezést, és kiemelt hangsúlyt kap a betegutak tudatos menedzselése is. A legfontosabb jogi és szervezeti alapokat még az idei év végéig, de legkésőbb 2027 elejéig megteremtik - írja a Népszabadság a Magyar Zene Házában rendezett tanácskozásról tudósítva.
Magyarország egészségügyi mutatói – különösen az elkerülhető halálozások, a daganatos megbetegedések és a szűrővizsgálati részvétel terén – még a gazdasági fejlettséghez képest is kedvezőtlenek. Bár a kórházi ágyak száma nemzetközi összevetésben magas, az ellátás hatékonysága alacsony, amit a súlyos szakdolgozói hiány is tovább ront. A 2027-es költségvetésben 500 milliárd forintos egészségügyi többlettel számol a kormányzat, amelynek részletei heteken belül tisztázódnak. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy
ezt a forrást a meglévő struktúra puszta fenntartása helyett érdemi fejlesztésekre kell fordítani.
A tervek szerint a jövőben a finanszírozást közvetlenül a gyógyítás eredményességéhez kötik. A kórházak a jövőben nem kizárólag az elvégzett beavatkozások száma alapján részesülnének forrásokból, hanem a minőségi mutatók és a betegek tényleges felépülése, vagyis a kimeneti indikátorok is befolyásolnák a támogatást.
A KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS KEZDETBEN ÖT-, MAJD TÍZSZÁZALÉKOS TÖBBLETFORRÁST JELENTHET AZ INTÉZMÉNYEKNEK.
Ennek érdekében független külső szervezet bevonásával rendszeresen mérik majd a betegek tapasztalatait a beavatkozások után, emellett a jövő év elejétől feláll egy független minőségellenőrző hatóság is, amely az állami és a magánellátást egyaránt felügyeli.
Az OKFŐ egy új, regionális ellátásszervezési modell bevezetését készíti elő, amellyel felszámolnák az intézmények széttagolt, elszigetelt működését.
A BETEGELLÁTÁST A VÁRMEGYEI HATÁROK HELYETT NAGYOBB, EGY-KÉT MILLIÓ FŐS TÉRSÉGEKHEZ IGAZÍTANÁK,
és az első egyeztetések már meg is kezdődtek az Észak-Alföldön. Ez a lépés az ellátások észszerű központosításával jár, szakmailag ugyanis nem indokolt az alacsony esetszámú, évi kétszáznál kevesebb szülést levezető osztályok fenntartása. Az átszervezések alapfeltétele ugyanakkor a biztonságos betegszállítás garantálása lesz.
Komoly kihívást jelent a teljesítményösztönzők hiánya is. Bár a hálapénz kivezetése elengedhetetlen lépés volt, nem lépett a helyébe olyan ösztönzőrendszer, amely a magasabb minőségű és a nagyobb volumenű munkát jutalmazná.
Jelenleg a bérköltségek teszik ki a kórházi kiadások döntő részét, ám ezek függetlenek a teljesítménytől, ezért a szakhatóságok már dolgoznak a finanszírozási szabályok átalakításán.
Szintén sürgető feladat a betegutak rendezése, a jelenlegi hiányosságok miatt ugyanis rengeteg a felesleges, terápiás következmény nélküli labor- és képalkotó diagnosztikai vizsgálat. A cél az, hogy a krónikus betegeket az alapellátás szintjén, míg a speciális ellátást igénylő eseteket regionális centrumokban kezeljék. A gördülékenyebb betegellátás érdekében a magánszektorban már bevált betegút-menedzseri rendszereket az állami egészségügyben is alkalmazni kívánják, különösen a hosszú várólistákkal küzdő szakterületeken.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza