Átszabhatják a magyar egészségügyet: patikai oltás és új szűrések is jöhetnek

Az elmúlt nyolc évben a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) összevonásával létrejött Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központban (NNGYK) dolgozók létszáma drasztikusan, mintegy 36 százalékkal csökkent. Ez a humánerőforrás-veszteség komoly nyomot hagyott a szakmai munkán, miközben a feladatok mennyisége és komplexitása egyáltalán nem lett kevesebb – mondta Oroszi Beatrix országos tiszti főorvos egy újságírók számára tartott háttérbeszélgetésen.

A magyar népegészségügyi intézményrendszer jelenleg túlságosan szétaprózott, ami gátolja a hatékony prevenciót. Egy találó szakmai hasonlat szerint a szervezet jelenleg olyan, mintha „feje lenne az ÁNTSZ-nek, de teste, keze és lába – azaz területi végrehajtó képessége – nem”. A tiszti főorvos szerint a további fragmentáció helyett központosításra és az utánpótlás képzésére lenne szükség. A sajtóban keringő döntés-előkészítő javaslatok – mint például az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) esetleges kiválása vagy a minimumfeltételek ellenőrzésének egy új, független hatósághoz való átkerülése – még kormányzati döntésre és jogszabályi módosításra várnak, így ezeket a tiszti főorvos szerint egyelőre korai lenne kész tényként kezelni.

Kórházi fertőzések és a megfoghatatlan Covid-tanulságok

A kórházi fertőzések kérdése folyamatosan foglalkoztatja a közvéleményt. A magyar kórházi fertőzések adatai szeptember elejétől nyilvánosan is elérhetők az NNGYK honlapján, erről itt írtunk bővebben.

A módszertan, amit megalkottak, egyébként világszinten is újdonság, erről Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem egyetemi tanára beszélt korábban.

Az NNGYK-nál jelenleg is zajlik az MRSA-rezisztens kórokozók és a véráramfertőzések adatainak validálása és előkészítése a nyilvános dashboardra. Bár a monitorozás kulcsfontosságú, a tiszti főorvos hangsúlyozta: az infekciókontroll nemcsak az NNGYK ügye. Ez egy sokszereplős folyamat, ahol a stratégiaalkotás a szakpolitika dolga, a finanszírozás biztosítása a NEAK (OEP) feladata, a személyi és tárgyi feltételek megteremtése a fenntartó, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) feladata, a megvalósítás pedig magán a kórházi menedzsmenten és annak elkötelezettségén múlik.

A múlt hibáiból való tanulás szintén elengedhetetlen lenne, ám a Covid-pandémia alatti egészségügyi döntések hátteréről, az erőforrások mozgósításáról vagy a kórházkiürítések döntés-előkészítő anyagairól jelenleg az NNGYK-nak sincs érdemi információja vagy hozzáférése.

Ha most nem tanulunk a pandémiából, legközelebb ugyanazokat a hibákat fogjuk elvéteni, és ugyanúgy nulláról fogunk indulni – figyelmeztetett a tiszti főorvos.

Ingyenes szifiliszszűrés minden kismama számára

A beszélgetés egyik legfontosabb gyakorlati tisztázása a veleszületett szifiliszes esetek számának növekedéséhez kapcsolódott. Kiderült, hogy sok várandós nő azért nem jut el a szükséges vizsgálatokra, mert nincs társadalombiztosítása, az orvosok pedig tévesen azt hiszik, hogy a vizsgálatért fizetni kell.

A tiszti főorvos nyomatékosította: a szifiliszszűrés járványügyi érdekből végzett vizsgálat, amelyet teljes egészében az NNGYK költségvetéséből finanszíroznak, így minden várandós nő számára teljesen térítésmentes, biztosítási jogviszonytól függetlenül.

Innentől kezdve minden egyes veleszületett szifiliszes esetet egyedileg ki fognak vizsgálni a kormányhivatalok, hogy pontosan feltárják, hol szakadt meg az ellátási folyamat. Az adatok áramlását az alapellátásban az is nehezíti, hogy a háziorvosok jelenleg mentesítve vannak az ambuláns lapok részletes feltöltése alól, így csak egyszerű bejegyzések látszanak az EESZT-ben, ami népegészségügyi szempontból komoly információveszteséget jelent.

Oltások a patikában és a „félmilliós tanfolyam” mítosza

Magyarországon a felnőttkori védőoltások – például az influenza- és a Covid-19 elleni vakcinák – elfogadottsága és hozzáférhetősége rendkívül alacsony. A tiszti főorvos személy szerint támogatná, hogy a védőoltásokat közelebb vigyék az emberekhez, akár a gyógyszertárak bevonásával. Ezzel kapcsolatban azonban máris szárnyra kaptak olyan rémhírek, miszerint a gyógyszerészeknek egy kétéves, félévenként 500 ezer forintos tanfolyamot kellene elvégezniük a részvételhez.

Biztos, hogy nem mi vagyunk ennek a javaslói – cáfolta a pletykát a tiszti főorvos, hozzátéve, hogy a felkészítést alaposan előkészített, betegbiztonságot garantáló, de nem üzleti alapú képzés keretében képzelik el, hiszen ez népegészségügyi szükséglet, itt nincs helye üzleti megfontolásoknak. Október végére egyébként mind influenza-, mind Covid-19 elleni – fehérjealapú és mRNS-alapú – vakcina rendelkezésre áll majd a kockázati csoportok számára.

Nem most először fogalmazódott meg, hogy új szerepet kapnának a patikák és a gyógyszerészek, és bekapcsolódhatnának a vakcinációba – erről egy tavalyi, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által szervezett háttérbeszélgetésen is szó volt már.

Jelenleg a világon 39 országban van már patikai vakcináció, a világjárvány előtt, 2016-ban még csak 20 olyan ország volt, ahol a gyógyszerészek oltást adhattak be. Tizenöt európai ország – Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Norvégia, Románia, Svájc és az Egyesült Királyság – már azon államok közé tartozik, ahol a gyógyszerészek saját patikájukban beadhatnak influenza- vagy Covid-19 elleni védőoltást.

Kilenc országban pedig más oltást is beadhatnak a patikusok, például HPV- vagy bárányhimlő elleni oltást, illetve az utazásokhoz szükséges védőoltásokat is, olvasható a Közforgalmú Gyógyszerek Európai Szervezetének (PGEU) weboldalán.

Magánonkológia és szektorsemleges szabályok

Szóba került az is, hogy Budapesten az elmúlt években megduplázódott a melldaganat-műtéteket végző helyek száma, és több magánintézmény is végez komoly onkológiai beavatkozásokat. Az NNGYK hangsúlyozta, hogy a működési engedélyezési eljárás szektorsemleges: a magánklinikákra pontosan ugyanazok a szigorú személyi, tárgyi és környezeti minimumfeltételek vonatkoznak, mint az állami kórházakra, és minden esetben helyszíni szemle, valamint szakfelügyelő főorvos bevonása előzi meg a döntést.

Egészségfejlesztés: „Mint a foci, mindenki ért hozzá”

A primér prevenció, vagyis az elsődleges megelőzés terén az NNGYK nagy lépésre készül: jelenleg is dolgoznak egy „Egészségfejlesztési Szolgáltatási Katalóguson”.

Cél az, hogy a jelenlegi rendkívül heterogén egészségfejlesztési szolgáltatásokat egységes, bizonyítékokon alapuló mederbe tereljék.

Az egészségfejlesztés olyan, mint a foci: mindenki ért hozzá, csak nem biztos, hogy tud gólt rúgni. Mi azt szeretnénk, hogy a gólrúgás az egészségben eltöltött életévek számának növekedése legyen – mondta Oroszi Beatrix. Bár a hazai rendszer számos strukturális kihívással küzd, az NNGYK nemzetközi elismertsége továbbra is erős.

Egy nemrégiben lezajlott ECDC (Európai Járványügyi Központ) látogatás során a külföldi szakemberek elismerően nyilatkoztak a magyar referencialaborokról és a járványügyi felügyeleti rendszerről. Varga Orsolya elmondta: az NNGYK jelenleg 53 futó és 20 előkészítés alatt álló uniós projektjével az egyik legaktívabb állami szereplő a nemzetközi kutatási hálózatban. Az alapok tehát megvannak, a kérdés már csak az, sikerül-e a gyakorlatban is végrehajtani a szükséges fejlesztéseket.