Magyarországon a halálesetek közel feléért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. A legfontosabb rizikótényezők között szerepel az elhízás, a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és koleszterinszint, mondta Bokori György, kardiológus. A fiatalokra is egyre nagyobb terhet rónak az egészségtelen életmód okozta problémák.
Magyarországon a halálesetek csaknem fele szív-és érrendszeri megbetegedés miatt történik, ezzel az adattal az Európai Unióban is a rangsor elején állunk. Évente mintegy 30-60 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegség miatt. Ezek a betegségek okozzák a halálozások közel 50 százalékát, míg az uniós országokban a halálesetek 37 százaléka köthető a szív-és érrendszeri katasztrófákhoz.
Tavaly a 127,4 ezer magyarországi halálesetből 31 ezer beteg valamilyen daganatos betegség miatt halt meg, szívizom elhalás miatt több mint ötezren, agyérbetegség miatt 9,6 ezren és egyéb ischaemiás szívbetegség miatt pedig 23,6 ezren vesztették életüket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
Ezeknek a betegségeknek a 80 százaléka szűrővizsgálattal és tudatos életmóddal megelőzhető, mondta Garamvölgyi-Veréb Emese, az Affidea Magyarország operatív igazgatója egy a Szív Világnapja alkalmából rendezett kerekasztal beszélgetésen.
A nők és a férfiak is érintettek a szív-és érrendszeri betegségekben, ezért mindkét nem számára a rendszeres kardiológiai szűréseket érdemes 40 éves kor körül elkezdeni, panaszmentesség esetén is.
A betegség kialakulásának legfontosabb kockázati tényezői, az elhízás, a dohányzás, a diabétesz, a magas koleszterinszint, a hipertónia, mondta Bokori György, az Affidea kardiológus szakorvosa.
Magyarországon a felnőttek 60 százalékának magas az összkoleszterin szintje, az öröklődő magas koleszterinszinttel rendelkező betegeknek pedig csak a 5-10 százaléka van diagnosztizálva. Ez a genetikailag öröklődő betegség mindenképpen terápiát igényel, mondta egy érintett Gesztes Ákos, aki szakgyógyszerész, és a SZÍVSN Országos Betegegyesület csoportvezetője.
Hazánkban a speciális kardiológiai ellátás európai szintű, világszínvonalú az infarktuson átesett betegek ellátása is. Az a cél, hogy a szív-és érrendszeri betegek ne essenek át egy szívizomelhaláson vagy egy stroke-on, hangsúlyozta Bokori György.
A szakorvos szerint a tapasztalat az, hogy ma a kardiológiai rendelésre érkező betegek 80 százaléka nem kifejezetten szívbeteg, hanem neurózis, pánikbetegség, stressz miatt vannak tünetei. Kiemelte, hogy egy jól elvégzett terheléses vizsgálat, egy pszichológiai vizsgálat, egy ultrahang megmutatja, hogy a páciensek többségének valójában nincs szívbetegsége, még ha azt is érzi a beteg, hogy fáj a szíve.
Nagyon sok fiatal elhízott, a felnőttek többsége pedig 24 órából 48 órát akar kisajtolni. A kevés alvás, a mozgásszegény életmód, a stressz vezetnek ezekhez a tünetekhez.
Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy pszichoszomatikus tünetek vezethetnek szomatikus tünetekhez is, mondta Pető Dorina a, Mélylevegő Projekt alapító pszichológusa.
A megelőzés és a prevenció nagyon háttérbe szorul, az intézményekbe vetett bizalom nem annyira erős a lakosság körében, sokan azt érzik, hogy egészségügyi ellátórendszerben nem kapnak megfelelő támogatást, ezért inkább el sem mennek a szűrővizsgálatokra.
Van egy olyan szemlélet is, hogy egy egészségügyi katasztrófa diagnosztizálása, például egy rákdiagnózis, az olyan mintha elütne az autó – emelte ki a pszichológus. Ez pedig a megelőző viselkedés hiányát jelenti.
A magyar társadalomban gyakori az alkoholfogyasztás, vagy a dohányzás. A feszültséget nem feldolgozzunk, hanem elfedjük, és az elfojtott problémák pszichoszomatikus tüneteket okoznak. Alvászavart, magas vérnyomást, fejfájást okoznak, a segítségkérés stigmatizálása pedig végül oda vezet, hogy megbetegíthetjük magunkat – emelte ki a szakember.
A társadalom fele a virtuális valóságban él, ezért is egyre több a beteg, ez nem jó tendencia, emelte ki Bokori György. Értelmes dolgok helyett pótcselekvésbe menekülnek az emberek. A virtuális világban élő fiatalokat arról kellene meggyőzni, hogy mozogjanak sportoljanak többet és táplálkozzanak egészségesebben.
Az étkezéssel bevitt zsírok 20 százalékban határozzák meg, hogy mitől lesz valakinek érszűkülete. Ugyanakkor az öröklődő magas koleszterint csak gyógyszerrel tartható karban, mondta Gesztes Ákos – szakgyógyszerész.
A kardiovaszkuláris szűrővizsgálat lényege, hogy a tünetmentes lakosság is elmenjen, mert nagyjából a páciensek tíz százalékán kiderül valamilyen probléma – emelte ki Bokori György.
Empátia és idő kell a betegek ellátásához, a pácienseknek apró, betartható tanácsokra van szüksége. Példaként említette, hogy aki elhagyja a cukrot az életéből, vagy minden nap sétál 20-30 percet, az már tett valamit az egészségéért.
A pszichológus szerint is, ha túl sok tanácsot kapnak a betegeknek, akkor bele sem kezdenek az életmódváltásba, hiszen úgysem fog sikerülni. Fontos, ha valaki csupán apró lépéseket tud tenni, az is több mint a semmi. A megküzdési stratégia fontos, hogy hogyan kezeljük a feszültségeket, van-e bennünk önreflexió, ki tudjuk-e fejezni a problémáinkat. A pszichológus szerint az emberi kapcsolatok fontosak, a magány és a társas izoláció, elszigeteltség pedig nagyon veszélyes.
A kardiológus szerint a „home monitoring” a vérnyomásmérés és az okosóra is nagyon hasznos, emellett pedig a vércukormérés fontosságát hangsúlyozta.
Járványszerűen terjednek olyan pajzsmirigybetegségek, ahol magas vagy alacsony egy páciens TSH-ja. Ez az a hormon, amit az agyalapi mirigy termel és szabályozza a pajzsmirigy működését. De jelen van a posztcovid szindróma is, és igen is van poszt vakcina szindróma is, ami éjszakai szívdobogással is járhat, sorolta a kardiológus. A fiatal lányok körében pedig gyakran jellemző a túlsúly, a policisztás ovárium szindróma (PCOS) és az inzulinrezisztencia is.
Tavaly szeptember óta változott meg a foglalkozás egészségügyi vizsgálatok szabályozása. Kérdésre válaszolva, hogy az Affidea érzékel-e bármilyen változást a cégek részéről, Garamvölgyi-Veréb Emese azt válaszolta, hogy a velük szerződésben álló cégek részéről nem csökkent az úgynevezett foglalkozásegészségügyi kereslet, sőt egyre több szűrővizsgálatra küldik el a munkáltatók az alkalmazottakat.
Ugyanakkor az alapellátás kapuőri szerepe is fontos a kardiovaszkuláris betegségek szűrése esetén, de ma rengeteg praxis üres, nincs elég háziorvos, így pedig nehéz harcolni, hogy minél korábban kiszűrjék azokat a betegek, akik érintettek lehetnek a szív-és érrendszeri betegségekben, mondta a kardiológus.
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza