Addig nőtt a magánegészségügy, hogy beavatkozik a szektorba a kormány

Az intézkedésre, illetve a szektort övező intézményi keretek átgondolására a „magánellátás dinamikus fejlődése miatt” van szükség, amiben az NGM mellett a következő szereplők működnek majd közre:

• Belügyminisztérium/Egészségügyi Államtitkárság,
• Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ,
• Fogyasztóvédelmi Hatóság,
• Magyar Biztosítók Szövetsége,
• Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) – Egészségügyi Tagozat.

Számokban: nőtt a magánegészségügy forgalma az elmúlt években, tavaly a legnagyobb intézmények árbevétele átlagosan 18 százalékkal gyarapodott a Portfolio elemzése szerint. A keresletet az állami egészségügyből való kiszorulás ösztönzi, az orvosok pedig érdekeltté váltak a magánpraxisban, miután a közellátásban visszaszorult a többletteljesítmény ellentételezése.

• A nyereségesség azonban csökken az ágazatban a Heal Partners szerint, 2021 és 2024 között átlagosan 26 százalékkal mérséklődött az EBITDA*25 járó- és fekvőbeteg-ellátást adó magánszolgáltató körében, és a változások mediánja is -8 százalék – az 1000 milliárdos határ felé tartó magánegészségügyben a korábbinál nehezebb hasznot termelni.
• Átlagosan 29 258 forintba kerülnek a gyakori szakorvosi és diagnosztikai vizsgálatok az NN Biztosító Magánorvosi Árindexe szerint, ami jellemzően nem foglalja magába a gyógyítás költségét. Az árakat megterhelőnek tartják a páciensek, az állami ellátásban szerzett rossz tapasztalatok miatt mégis tovább nőhet a magánegészségügy népszerűsége.

Igen, de: „egy ekkora országban nincs két szektor, csak egy” – mondta Fábián Lajos Károly, a VOSZ Egészségügyi Tagozatán elnöke a Portfoliónak, hangsúlyozva, hogy a magán-állami szembenállás élezése olyan probléma, ami szembemegy a betegek érdekeivel is. A szakértő szerint a gyors és hatékony gyógyulás lehetőségének függetlennek kellene lennie a rendelő tulajdonosától.

Mit mondanak ők? A kormányzat többször is utalt a közelmúltban arra, hogy napirenden van a szektorsemleges finanszírozás lehetősége, vagyis a magántulajdonú szolgáltatók bevonása az Egészségbiztosítási Alapból fizetett ellátásokba. Később viszont már inkább a két szektor párhuzamos működésének szabályozásáról beszéltek.

• „A kormány nem tervezi megnyitni a társadalombiztosítási finanszírozást a magánszolgáltatók felé, bármennyire is szeretné ezt a magánszektor” – fogalmazott Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szeptember végén, vagyis a kormány fenn akarja tartani az állami és magánellátás közötti egyértelmű határokat.