Hálapénz: Egy személlyel szemben évente három alkalommal rendelhető el integritásteszt, a kiválasztás szúrópróbaszerű is lehet.
„Hálapénzkommandó”, „orvosokra vadásznak”, „csapdát állítanak” – csak három a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) újonnan felállított egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztályával kapcsolatos, eltúlzott felvetésekből. A Magyar Nemzet Váradi Piroska rendőrezredest, a már évek óta működő korrupciómegelőzési főosztály vezetőjét kérdeztük, aki hangsúlyozta: az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem.
– Kezdjük a legfontosabbal! Sem az NVSZ, sem az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem! A főosztály hivatásos rendőrökből és rendészeti igazgatási alkalmazottakból áll. Alkalmazásuk feltétele nem az esetleges egészségügyi végzettség, hanem a megfelelő rendvédelmi (hivatásosoknál főiskolai) képesítés, illetve a többéves bűnügyi és bűnfelderítési tapasztalat volt. Az állomány egy része már korábban is az NVSZ-nél teljesített szolgálatot védelmi tisztként.
– Tisztázná a hálapénz jogi fogalmát? Nem inkább vesztegetés, ha az egészségügyi dolgozó kéri – előre, utólag – vagy éppen követeli a hálapénzt?
– A vesztegetés és a vesztegetés elfogadása bűncselekmények tényállását 2021. január 1-jei hatállyal egészítették ki az egészségügyi szolgáltatás kapcsán adott (ígért), illetve elfogadott (kért) jogtalan előny (pénzbeli vagy más ellenszolgáltatás) fogalmával. Ezzel a jogalkotó egyértelművé tette a hálapénz büntetőjogi megítélését, hisz a kivételes elbánás vagy más előnyhöz jutás érdekében kért, felajánlott, illetve elfogadott hálapénz a korábbi szabályozás szerint is vesztegetésnek, azaz bűncselekménynek minősült! Ráadásul mind a hálapénzt kérő vagy elfogadó egészségügyi dolgozó, mind az azt felajánló, vagy átadó személy (a beteg vagy hozzátartozója, rokona, más ismerőse) részéről is. Az egészségügyi szolgáltatásért a hivatalos térítési díjon felül pénzbeli vagy anyagi ellenszolgáltatás – előre – adása és elfogadása is tilos. A jogtalan előnyt adó személy akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ugyanakkor az azt elfogadó egészségügyi dolgozó esetében a büntetés felső határa három év szabadságvesztés alapesetben. Nem ütközik viszont jogszabályba, ha az egészségügyi ellátás során, vagy azt követően, önként adott ajándéktárgy értéke nem haladja meg a mindenkori, havi minimálbér öt százalékát (2021-ben: kb. 8370 forint). Ha a beteg ellátása egészségügyi intézményben történő hosszabb benntartózkodást igényel, ez idő alatt kéthavonta egy alkalommal adható (és fogadható el) ilyen értékű ajándéktárgy. Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyi törvény következetesen csak ajándéktárgy adását és elfogadását engedi meg, így a pénzbeli vagy más ellenszolgáltatás értékhatártól függetlenül (az ajándéktárgy pedig a megadott értékhatár felett) a Btk.-ba ütközik!
– Az egészségügyben dolgozók mellett értelemszerűen érintettek a betegek. Nekik mit kell, kellene feltétlenül ismerniük az új szabályozásból?
– Az egészségügy területén a vesztegetés pszichológiája teljesen más, mint bármely más élethelyzetben, például egy gyorshajtás esetében. Az első esetben az motiválja az előny átadását, hogy az állampolgár magán vagy hozzátartozóján segítsen, míg a másik esetben tudatában van annak, hogy egy jogszerű szankciót, intézkedést akar elkerülni jogtalan eszközökkel. A betegeknek azzal kell tehát tisztában lenniük, hogy a már említett két kivételen kívül, minden más hálapénz bűncselekménynek minősül, amivel bajba sodorják magukat, de sokkal inkább azt az egészségügyi dolgozót, akinek ha jóhiszeműen is, de átadják vagy a zsebébe erőszakolják. Továbbiak a cikkben
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza