A rezidenseket átadták, a bérüket viszont nem

Át kellett venniük a kórházaknak ez évtől a náluk tanuló rezidenseket a 2020 decemberében megszüntetett ÁEEK-től, ami az anyagi terheken túl egyéb bonyodalmakat is okoz. Mint a Kórházszövetség szerdai, graduális és posztgraduális orvosképzéssel foglalkozó online konferenciáján Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatójának szavaiból kiderült, február elején a kórházak csak a rezidensek béremelésének különbözetét kapták meg a NEAK-tól, a többit nekik kellett állniuk. Erre erősített rá Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, jelezve, hogy ahol sok rezidens tanul, ott bizony tízmilliós adósság keletkezett emiatt. Egy-egy intézménynek nincs is annyi státusza, ahány fiatal szakorvos-jelöltet tanítanak osztályaikon, így fordulhat az is elő, hogy a rezidensek csak közreműködői szerződéssel tudnak ügyelni.  

Az ország szegényebb térségeinek intézményeit nem érte emiatt hidegzuhany, ám onnan nagyon hiányoznak a rezidensek, derült ki Szabó Géza, a Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet főigazgatójának prezentációjából. Nógrád megye például nem vonzó a fiataloknak, alacsony a rezidenshelyek betöltöttsége, pedig igyekeznek ösztönzőkkel, letelepedést segítő megoldásokkal lendíteni a helyzeten. Bár minden szakma immár hiányszakma náluk, felszereltségük, orvostechnikai ellátottságuk magas színvonalú, tette hozzá.

Velkey javaslata a gyermekorvos-hiány kezelésére 

Külön speciális törvényszerűségekkel rendelkező terület a gyermekorvosi rezidensi képzés, mutatott rá Velkey György, s a szakorvosi hiány enyhítésére javasolta, hogy a 7-8 éves képzési időt a szak- és speciális  vizsgák összevonásával rövidítsék 5-6 évre. Egészen széles az az ellátási terület, ahová gyermekorvos kell, így például az alapellátásba, a kórházak gyermekosztályaira, a neonatológiai részlegekre. Az elmúlt években fokozatosan több és több rezidensi helyet hirdettek meg, 2019-ben hetvenet, de lehetne még bővíteni a létszámot, illetve véleménye szerint garanciát kellene kérni a házi gyermekorvos jelöltektől arra, hogy praxisban dolgozzanak a képesítés megszerzése után. 

Nem egységes(en jó) a képzés

Nem mindig kap minőségi képzést a rezidens, meglehetően változó a rezidensképzés: függ a képzési központtól, a képzés területétől és persze a kritikus szemléletű fiataloktól, fogalmazott Báthori Gergő, a Magyar Rezidensszövetség elnöke. Mint jelezte, nem könnyű objektíven felmérni a véleményeket, s hiányolta a minőségbiztosítási eszközöket. Egyelőre úgy látja, hogy a mennyiség kap nagyobb hangsúlyt az állami intézkedésekben, s látható, hogy hatalmas erőforrások mozdulnak ezen a területen, ám a minőség nem eléggé hangsúlyos. A rezidensek nem szívesen mennek a fővárosi agglomerációnál és a vidéki nagyvárosoknál kedvezőtlenebb adottságú településekre, ezért jobban kellene motiválni őket. Előfordul, hogy bár van akkreditációja egy adott ellátásra a befogadó kórháznak, mégsem végzik a gyógyítást, így a rezidens képzése hiányos marad.

Pozitívumként értékelhető szerinte, hogy egyre nagyobb arányban maradnak itthon a rezidensek, amiben nyilván közrejátszik a béremelés, ám az új szolgálati jogviszony miatt sok a bizonytalanság, és ennek következményei még nem láthatók. 

Minél előbb legyen kompetenciája a rezidensnek 

Kétévente, sőt most már kevesebb idő alatt duplázódik meg az orvosi tudás, amire fel kell készíteni a hallgatókat, hogy kapcsolódni tudjanak innovatív programokhoz, képesek legyen egy életen át tanulni, derült ki a Semmelweis Egyetem orvosképzési reformját bemutató Kellermayer Miklós előadásából. Az elméleti tudás mellett a gyakorlati készségek is kiemelten fontosak a képzés során, szögezte le a Semmelweis Egyetem dékánja. Éppen ezért külföldi mintákat is alkalmazva szerkezetváltást hajtottak végre a klinikai modulban: az előadás – gyakorlat klasszikus mechanizmusát felváltotta náluk a blokkrendszer az ötödik tanévtől. Ez azt jelenti, hogy a medikus bekapcsolódik egy klinika életébe, a tutorát követi, mint az árnyék, minden tevékenységbe beavatják. Nincs vizsgaidőszak, hanem közvetlenül a blokk végén történik meg az ismeretek számonkérésére. Az új oktatási formát 2019-ben kezdték bevezetni, összességében túlnyomórészt pozitív visszajelzések érkeztek a hallgatóktól, ám a programot némileg megakasztotta a koronavírus-járvány.

A rezidensképzés átalakításának terveiről Nyírády Péter, a Semmelweis Egyetem Szak- és Továbbképzési Központjának vezetője beszélt. Az egyik legfontosabb változás (és cél), hogy a szakorvos-jelöltek minél előbb önálló kompetenciát szerezhessenek a gyakorlatközpontú képzés során. Ezért kialakították azokat a beavatkozási listákat – részben amerikai mintára –, amelyeket teljesíteni tudnak a rezidensek, beleértve a legmodernebb technikai eljárásokat. A szakorvos-jelöltek egy-egy szakma bonyolultságától függően egy és öt közötti számban részvizsgákat tesznek. Az eredménytelenség szakmai szűrésre is lehetőséget ad (nem alkalmas orvosnak valaki), illetve több sikertelen vizsga esetén eltanácsolják a jelöltet. Minderről azok a szakmai grémiumok döntenek, amelyekben - az új szemléletnek megfelelően - fiatal szakorvosok és rezidensek is helyet kapnak az egyetemi oktatók mellett.