2021 nyarán három alkalommal folytattunk megbeszélést. A konzultáción elvekről egyeztettünk, az egyes szakterületek és intézmények konkrét besorolásáról nem volt szó. A megbeszélések eredményét, illetve az ezzel kapcsolatos véleményünket szeptemberi levelünkben az alábbiakban foglaltuk össze:

• Egyszerűbb, átlátható, intézményi szinten egységesen alkalmazott, a kollegák számára tervezhető bevételt teremtő ügyeleti díjazásra van szükség.

• Az ügyeletben töltött idő egyetlen szakaszának a díjazása sem lehet kevesebb, mint az alapbérből számolt óradíj.

• Egységesíteni kell a rendes munkaidő terhére teljesített órák elszámolását és az ügyelet utáni kötelezően kiadandó pihenőidő elszámolásának kérdését. Az ügyelet után kötelezően kiadandó pihenőidő nem csökkentheti a jövedelmet.

• Az ügyelet díjazásának óradíját nem elsősorban a szolgálati időhöz kell kötni, hanem az ellátott feladathoz. Az alapdíjat kell korrigálni különböző szorzókkal az alábbiak szerint:

• Az ügyeletben betöltött pozíció (beosztott szakorvosjelölt, beosztott szakorvos, ügyelet/műszakvezető).

o   A munkavégzés időpontja (munkanap, pihenőnap, munkaszüneti nap).

o   Az ügyelet jellege (felvételes, csendes, készenlét stb.).

o A jellemző ügyeleti terhelés:

• progresszivitási szint,
• az ügyeleti feladatok jellege (betegfelvétel valószínűsége, frekvenciája, az egy betegre fordított idő, az ellátandó osztály/ osztályok beteglétszáma, ügyeletben hozott döntések felelősségi szintje stb.)

• A végzett munka munkajogi besorolása: elrendelt túlmunka, vagy önként vállalt többletmunka.

Ezek mellett fontos követelésünk volt:

• Az ügyeleti díjak értéktartósága, az emelkedő fizetésekkel való együttmozgása érdekében az ügyelet alapdíját a mindenkori fizetések egy sávjához (minimum a 16-20 éves gyakorlati időhöz tartozó alapbérből számolt órabérhez) kell rögzíteni. 

• Azon ritka esetekben, ha a fenti alap ügyleti órabér és az összeadódó pótlékok mátrixa alapján számolt ügyleti óradíj az orvos alapbéréből számolt órabér alá esne (idős orvos kötelezhető ügyelete kis kórházban, hétköznap), az ügyeleti óradíj helyett az alapbérből számolt órabér fizetendő az ügyeleti órákra is.

• Alapvetés, hogy az ügyeleti díjak rendezése önmagában a források belső átrendezésével nem oldható meg: ehhez célzott külső forrásnövelésre van szükség.

Levelünk után szakmai egyeztetésre nem került sor, de többször, több fórumon követeltük az ügyelet kérdésnek a fenti konszenzusos elven történő rendezést.

A fentiek után 2021 decemberében minden előzetes egyeztetés és tájékoztatás nélkül jelent meg az OKFŐ december 21. i utasítása az ügyelettel kapcsolatos kérdésekről.

Az utasítás pozitívumai:

• Egy egyszerű – sőt: túlzottan egyszerű –, átlátható rendszer jött létre.
• A közösen kialakított elvek egy részének megjelenése miatt teljesült az a MOK elvárás, hogy

• az ügyeletek díjazása (meghatározó módon) ne a szolgálati időtől, hanem az ügyeletek terhétől függjön

• támogassa a fiatalabb kollégákat, akik nagyobb részt vállalnak az ügyeleti rendszer fenntartásában
• az ügyeleti rendszer megújítása többletforrás biztosítása mellett történik, de ez a forrás nem elégséges a kialakított elvek érvényesítéséhez.

Az utasítás negatívumai

• Az alapdíj a 2021-es bértábla 5. fizetési kategóriájának felel meg. Ezt a díjat az egyeztetések lefolytatásakor 2021-re tartottuk a feltételeket teljesítőnek. A 2022-es béremelés esetén már ez a díj – melynek karbantartásra sincs ígéret – nem megfelelő.

• Az alapdíjban a szakorvosok tekintetében semmilyen differenciálás nincs a szakmában eltöltött idő alapján.

Ennek következményeként 

• számos korcsoportnál és terhelés-besorolásnál nem teljesül az az elvárás, hogy túlmunkában nem lehet alacsonyabb az ügyeleti óradíj, mint az az alapbérből számolt óradíj (1. ábra)
• Ez a probléma számos kategóriában még az önként vállalt többletmunka esetében is igaz (2. ábra).
• Számos korcsoportnál és terhelés-besorolásnál az új rendszer szerinti ügyeleti óradíj alacsonyabb, mint az a 2021-es számítás szerint lenne, azaz a változásokkal ezek a csoportok rosszabbul járnak. (3. ábra)
• Ez a probléma számos kategóriában még az önként vállalt többletmunka esetében is igaz (4. ábra).

Az ábrákon látható, hogy a hátrányba került csoportok az idősebb kollégák, akik alacsonyabb terhelésű szakmában és/vagy intézményben dolgoznak. Az ábrákból látható, hogy jelentős számú kategóriát érint negatívan a változás, de nincs információnk arról, hogy ez az ügyeletben résztvevő mekkora hányadát érinti.

Az intézmények és a szakmák besorolása a MOK-kal történt egyeztetés nélkül történt. Mindenképpen szükség van ezek tényszámokon alapuló időszakos felülvizsgálatára, illetve ezeken a megbeszéléseken kell kezelni a felmerülő problémákat. (Pl. hiányszakmák, ellátatlan területek, illetve ügyeltvezetők díjazásának kérdése.)

Összegzés 

Az új ügyeleti finanszírozás összességében és elveiben egy igazságosabb, a munkaterheléshez jobban igazodó és a fiatalabb kollégákat támogató rendszer.

Ugyanakkor a kollégák jelentős csoportjai számára nem teljesül az az alapvető követelés, hogy éjszakai túlmunkában nem kereshetnek kevesebbet, mint a normál alap órabérük. 

Az ügyeletek működőképességét, az ügyeleti sorok kiállíthatóságát veszélyezteti az, hogy az idősebb, a többletmunka tekintetében eleve kevésbé motivált kollégákat érinti hátrányosan az új szabályozás. És hiába van ügyeletes beosztott, vagy rezidens, ha nincs ügyeletvezető tapasztalt szakorvos. A kollégák visszajelzése alapján az egészségügy rendszer széttagoltsága miatt a kisebb intézményekben az idősebb kollégák nélkül nem oldható meg az ügyeleti ellátás folyamatossága.

Szintén problémát jelenthet, hogy miután ma a rendszer működésének fontos eleme az önként vállalt többletmunka, ennek szerényebb díjazása kisebb motivációt jelent.

Itt is rögzíteni kell, hogy ahhoz, hogy az ügyeletek ügye nyugvópontra jusson, a fentieken kívül garantálni kell azt, hogy ügyelet után kötelezően kiadandó pihenőidő nem csökkentheti a jövedelmet.

Végezetül azt is egyértelműsíteni kell, hogy bár az OKFŐ utasítása értelemszerűen csak az Eszjtv alá tartozó intézményekre vonatkozhat, az alapellátás vállalkozó orvosaira nem, de az alapellátási ügyeletek díjazásának szintrehozását és karbantartását is meg kell oldani.

A MOK javaslata

A fentiek alapján a MOK határozott álláspontja:

• Az ügyeleti díjak meghatározása az előzetes tárgyalásokon feltevetettek szerint történjen, azaz:
• az alapdíj összege kerekítéssel a bértábla 5. fizetési kategóriájának feleljen meg

• három életkori kategória legyen:  

• rezidens 0,7-es szorzóval
• szakorvos 1,0-es szorzóval
• szenior szakorvos 1,2-es szorzóval (20 év gyakorlat felett)
• egyértelmű szabályozás és végrehajtási utasítással garantálni kell azt, hogy ügyelet után kötelezően kiadandó pihenőidő nem csökkentheti a jövedelmet.
• Az alapellátás ügyeleti rendszer problémáit is rendezni kell úgy finanszírozási mind szabályozási - ellenőrzési oldalról.

A MOK javaslat (5. fizetési kategóriához kötés és a szenior szakorvos kategória bevezetése), mint az az 5. és 6. ábrán látható, a kollégák túlnyomó többsége esetén rendszerszinten rendezi az óradíj kérdését, és csak kis számú kolléga az, akinek egyéni intézkedéssel kell garantálni azt, hogy éjszakai túlmunkában nem kereshetnek kevesebbet, mint a normál alap órabérük.

Budapest, 2022. 01. 17.

Mellékletek: