Nehéz megoldani, ki hogy menjen szabadságra, főleg azóta, hogy az új szolgálati jogviszony miatt többen elhagyták a pályát.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke az ATV Start című műsorában azt mondta: a tavalyi évben a nyári időszak békésnek volt mondható, de a nyarat a kollégák elsősorban visszarendezéssel, újraindítással töltötték, ezért már a tavalyi nyár is olyan volt, ahol irreguláris módon adták ki a szabadságokat, voltak olyanok, akik nem tudták mindet kivenni.
Balogh Zoltán szerint az, hogy 10 nap fizetett szabadságot kapnak a járvány elleni védekezésben aktívan résztvevők - így az egészségügyi szakdolgozók is - alapvetően jó dolog, de az elmúlt egy év küzdelmei után nem erre számítottak. Szerinte ugyanis azután, hogy az elmúlt évben extra juttatásban részesültek, azt várták, hogy most is ez történik, de ez "nem jött be". Mint mondta, ez lett volna az a fajta ellentételezés, ami jobb hangulatot hozott volna a szakdolgozók körében. Az egészségügyi szolgálati jogviszony nem adott kompenzációt, mint ahogy az orvosok esetében, ezért még nagyobb volt a várakozás - tette hozzá.
Nehéz megoldani, ki hogy menjen szabadságra, főleg azóta, hogy az új szolgálati jogviszony miatt többen elhagyták a pályát. Mindig a nyár a kritikus időszak, hiszen itt a kollégák 90 százaléka nő, akik a gyerekekre, unokákra felügyelnek, ezt kell megoldaniuk. Most kevesebb a tábor is, esetleg drágábbak is lehetnek, így még inkább rájuk hárul, hogy oldják ezt meg - magyarázta az elnök.
A következő években azért várnak romlást, mert sokan érik majd el a nyugdíjkorhatárt, vagy a Nők 40 életkori határát. Ráadásul feloldják a felmondási tilalmat, ezután elvileg sokan szándékoznak külföldre menni. Ez abból is látszik Balogh Zoltán szerint, hogy az utóbbi időben megnőtt a jó hírnév igazolást kérők száma. Ausztria, Németország, Anglia és a skandináv országok népszerűek, ott akár 300-700 ezer forinttal is többet kereshetnek az egészségügyi dolgozók.
Továbbiak a cikkben
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza