A magyarok kétharmada szerint az EU-nak többet kéne foglalkoznia az egészségüggyel
A magyarok leginkább azokon a területeken várnak többet az Európai Uniótól, ahol leginkább elégedetlenek az itthoni helyzettel – derül ki a Závecz Research által az RTL számára készített felmérésből.
A magyarok többsége szerint az Európai Uniónak a jelenleginél többet kellene foglalkoznia az egészségüggyel, a szociálpolitikával és a környezetvédelemmel – derül ki a Závecz Research reprezentatív közvélemény-kutatásából, melyet az RTL megbízásából készített.
A június 9-ei EP-választások közeledtével a felmérés arra kérdezett rá, hogy a magyarok szerint milyennek kellene lennie az Európai Uniónak, mekkora hangsúlyt kéne fektetnie bizonyos területekre. A kutatás ezen részében 18 ügyet vizsgáltak, ezek közül 13-ról gondolja azt a magyarok többsége, hogy az EU-nak többet kellene foglalkoznia az adott területtel, ugyanakkor a többi 5 esetében is 40 százalék felett van ez az arány.
A Závecz Research elemzése szerint ezen eredmények hátterében az az általános vélemény áll, miszerint Magyarországnak az a jó, ha minél több ügyben közös döntések születnek az EU-ban. A felmérésből az derül ki, hogy leginkább azokon a területeken várnak a magyarok többet az Európai Uniótól, ahol egyébként döntően elégedetlenek az itthoni helyzettel:
az egészségüggyel a válaszadók kétharmada (67 százalék) szerint a jelenleginél többet kellene foglalkoznia az EU-nak, ideértve például a kórházak működtetését és a gyógyszerek szabályozását.
A második ilyen ügy a szociálpolitika áll (60 százalék), de jelentős azok aránya is, akik szerint a környezetvédelemmel, a bűnüldözéssel és igazságszolgáltatással, valamint az energiapolitikával is többet kellene foglalkozni uniós szinten (58-58 százalék). Az oktatáspolitika a középmezőnyben végzett, a sor végén pedig az állami földtulajdon, vízgazdálkodás szabályozása, a külkereskedelem (pl. vámok és illetékek meghatározása), valamint a bevándorlási politika áll.
Az egyes ügyeknél 2 és 4 százalék közt mozgott azok aránya, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni a kérdésekre (nt/nv).
A pártpreferenciákat vizsgálva az látszik, hogy legnagyobb arányban a Tisza Párt támogatói tartanák kívánatosnak, hogy az EU többet foglalkozzon az egészségüggyel (75 százalék), a fideszesek közül csak tízből hatan szeretnék ezt, de a szociálpolitikánál és az oktatáspolitika esetében is hasonló különbségek figyelhetők meg.
Amíg a Fidesz-KDNP szavazóinak 44 százaléka látja úgy, hogy az EU-nak többet kellene foglalkoznia az oktatáspolitikával, addig Magyar Péter pártjának szimpatizánsai körében ennek aránya 66, a DK-MSZP-Párbeszéd támogatónál pedig 56 százalék.
A bevándorlási politika esetében az átlagosnál jelentősebb azok aránya, akik szerint kevesebbet kellene az EU-nak ezzel foglalkoznia, ráadásul ez nem csak a kormánypártiak körében van így. A Tisza Párt támogatói és a DK-MSZP-Párbeszéd szimpatizánsai közt 22, illetve 23 százalék gondolja ezt, a többi ellenzéki formáció és a pártnélküliek körében pedig tízből hárman.
A községekben élők vélik a leginkább úgy, hogy az egészségügynek nagyobb prioritást kell kapnia az EU-ban, 75 százalékuk vélekedik így.
A nemek szerinti megoszlást vizsgálva pedig az derül ki, hogy nők és a férfiak közt szinte megegyező arányban ítélik meg a különböző ügyeket, ám akad kivétel is:
környezetvédelemmel a nők 63 százaléka szerint többet kellene foglalkoznia EU-nak, szemben a férfiak 53 százalékával.
A legtöbb ügynél az életkornál nem látunk nagy különbségeket, ahogy az iskolai végzettség tekintetében sem.
- Az adatfelvétel ideje: 2024. május 2-10.
- A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
- A megkérdezés módja: személyes.
- A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.