Közös nyomásgyakorló akcióba kezd három egészségügyi dolgozókat képviselő szervezet, mert eredménytelenek voltak az egyeztetések a kormánnyal a bérek és a ráfordítások növeléséről. Dr. Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke elmondja, az elmúlt időszakban világossá vált, hogy nincs olyan kormányzati szándék, hogy a következő években érdemi mértékben többetforrásokat vonjanak be az egészségügybe. A MOSZ felméri, a munkavállalóik milyen nyomásgyakorló eszközöket vállalnának azért, hogy elérjék a követeléseiket.
Dr. Srádi Péter: - Megkérdezzük a tagjainkat, hogy milyen eszközök alkalmazását támogatnák azért, hogy a márciusi demonstráción követelt 500 milliárd forintos évi plusz forrást megkaphassa az ágazat. Ez teremtené meg az alapját az ellátás minőségének és a bérek inflációkövető felzárkóztatásának. Így is egy évtized míg utolérjük európát, hiszen 2-3 százalékos GDP elmaradása van az ágazatnak az Európai Uniós átlaghoz képest.
- Tehát, hogy Magyarország GDP arányosan keveset költ az egészségügyre.
- Igen, ezért azt szertnénk, ha kidolgozásra kerülne egy felzárkózási terv. Bár a kormány 2026-ra 281 milliárdos forrásbevonást emleget, ugyanakkor mi úgy látjuk, hogy ez inflációarányosan forráscsökkenést jelent! Ráadásul kiderült, hogy a következő két évre nincs tervben semmilyen bérkorrekciós terv. Nagy problémák vannak a szakdolgozói bérekkel, az míg az orvosok esetén a korábbi béremelések értékét az infláció jelentősen csökkentette. Korrekcióra szorulnak a 2020-ban megállapított ügyeleti bérek is, hiszen szakorvosok esetén jelenleg bruttó 5-6 ezer forint az ügyeleti alapbérrel lehet számolni. Ne felejtsük orvosok esetén is az utolsó bérfejlesztés két éve történt.
- Mit lehet tenni ebben a helyzetben?
- Megnézzük, mit szeretnének a kollégák! Várjuk a visszaérkező szándéknyilatkozatokat, amelyet ebben a hónapban adtunk közre. A központi e-mail címen gyűjtjük a válaszokat.
- A MOSZ azt méri fel, hogy egy esetleges demonstrációnak milyen erős a támogatottsága?
- Ha továbblépünk, akkor ez egy demonstrációnál több lesz. Az önként vállalt túlórák felmondása, ill. a másodállás-felmondás mellett a felmondások letétbe helyezése a legerősebb eszközünk.
- Létezik-e a korábbi akcióegység más egészségügyi szervezetekkel?
- Igen, a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Magyar Orvosi Kamara, a Független Egészségügyi Szakszervezet közösen gyűjti a túlmunkaszerződéseket felmondó nyilatkozatokat a dolgozóktól, emellett FESZ sztrájktárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal.
- Mikorra tervezitek az akciókat?
- Attól függ, hogyan jönnek vissza a nyilatkozatok, illetve a FESZ hogyan halad a tárgyalások során. A sztrájktárgyalást ugyanakkor nehezíti, hogy nem működik a sztrájk alatti minimumszolgáltatásokat meghatározó Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórum, az ESZÉF. A MOSZ korábban kérte a kormányt, hogy hívja azt össze. Az ESZÉF benne van a szolgálati jogviszony-törvényben, ennek működnie kellene mint a legmagasabb szintű ágazati egyeztető fórumnak. De a kormányzat azt nem működteti. Úgy érezzük többek között ez is szándékos szabotálása az érdekérvényesítési lehetőségeknek. A fórumnak 2020 óta működnie kellene. Itt jelen lennének például az országos önkormányzati érdekképviseleti és más, egészségügyi szolgáltatást működtető szervezetek, mindazoknak, akiknek fontos, hogy az egészségügy lokálisan és regionális szinten is működjön.
- Úgy érzem, hogy a korábbi interjúnk óta kevés dolog történt.
- Világossá vált, hogy nem is fog, nincs is erre szándék. Ez most már teljesen egyértelmű és ezt el is mondták, hogy a következő két évben nem lesz érdemi forrásbevonás. Ezt elfogadhatatlannak tartjuk, ezért tovább szeretnénk lépni.
k.l.
(a képen dr. Srádi Péter a 2025 márciusi egészségügyi tüntetésen)
Tweet Megosztás Facebook-on Megosztás LinkedIn-en Vissza