„Álljunk ki egy jobb egészségügyért!” felszólítással szervezett tüntetést a Kossuth térre a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ). A Parlament előtt az egészségügy súlyos problémáira akarják felhívni a figyelmet, ezekre pedig sürgető megoldásokat követelnek.
A szervezők szerint változtatni kell azokon a problémákon, amiket a demonstráció elején Svéd Tamás kamarai főtitkár is felsorolt. Így azon, hogy
A tiltakozás elején Svéd Tamás felolvasta Gálvölgyi János támogató levelét, amelyben az ismert színész felidézte azt a tavalyelőtti esetét, amikor súlyosan rosszul lett, de a mentő félóra után sem érkezett meg érte, így a lányai vitték kórházba (az eset után a mentőszolgálat is elismerte, hogy hibáztak).
Svéd Tamás arról is beszélt – válaszul Takács Péter egészségügyi államtitkárnak, aki szerint az orvosi kamara beállt az ellenzéknek kampányolni –, hogy a tüntetés nem pártpolitikai rendezvény, mert nincs jobb- és baloldali egészség, ráadásul egy átfogó egészségügyi reform 10-15, akár 20 évre is szól.
t. ő az egészségügyben dolgozók helyzetét ismertette néhány sokkoló számmal. Így többek között azzal, hogy
A szakszervezeti elnök azt mondta, hogy 500 milliárd forintnyi évente növekvő többletforrással is nyolc év kellene, hogy a magyar egészségügyi ellátás elérje az európai átlagot. Arról is beszélt, hogy évente egy városnyi embert veszítünk el, akik menthetőek lennének megfelelő ellátás esetén.
A magyar egészségügy olyan, mint a zuhanóspirálba került repülő: nincs már felhajtóerő” – erről Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke beszélt. Magyarország a felénél is kevesebbet költi idén az állampolgárai egészségére, mint más EU-tagállamok teszik. Egy magyar ember egészségére évente 720 000 forinttal jut kevesebb, mint az EU-ban.
Srádi szerint az egészségügy befektetés a jövőbe. A magyarok egészsége többet érdemel, mint amennyit most erre szánnak, zárta beszédét.
A tüntetés résztvevői ezután egy perc néma csenddel emlékeztek a covid áldozataira; az erre felhívó beszédében Svéd Tamás azt mondták: a világjárvány, annak tragédiája máig feldolgozatlan, kibeszéletlen maradt. Az emlékezés után Tapasztó Orsolya mentálhigiénés szakember mondott beszédet a gyerekek egészségéről.
„Ma Magyarországon több mint százezer gyermeknek egyszerűen nincs háziorvosa, szakellátásról ne is beszéljünk”
– mondta a szakember. A gyerekeknek, de szüleiknek sincsenek alapvető egészségügyi ismeretei, ehhez megfelelő oktatás kellene. Minden negyedik gyerek és fiatal túlsúlyos, az egészséges étkezés sokaknak megfizethetetlen, a legszegényebb 2-3 éves gyerekek 20 százalékának szuvas foga van, ezek fele ellátatlan marad, sorolta.
Nincs mentálhigiénés stratégia. Ha lenne, kevesebb lenne a bullying, kevesebb lenne a bántalmazással végződő konfliktus, mondta Tapasztó. Arról is beszélt, hogy a fiatalok betegségeinek 40 százaléka köthető szorongásos zavarokhoz, a fiatal korosztályban a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság. A beszédét azzal zárta, hogy a tüntetéseken követelni szoktak, ő csak kérni szeretne: „empátiát ebbe az épületbe” – mutatott az országházra.
A következő felszólaló Hábetler András, aki orvosként végzett, majd operaénekes lett, de néhány éve visszatért az orvosi pályára is. Azt mondta, ötvenévesen tért vissza az egészségügybe rezidensként, „a tápláléklánc legalján”. Rezidensként három év alatt mindent látott, „ezek katartikus tapasztalások voltak” a szó jó és rossz értelmében egyaránt. Az egészségügyi dolgozókat „elképesztő héroszoknak látta”, ami „nem udvariaskodás, hanem tény”.
Beszélt az ügyeleten töltött műszakokról, a várakozó betegek végtelen soráról, az egészségügy állami támogatásának hiányáról. „Kit érdekel a repülőtér, a stadion, a mit tudom én, micsoda? Ha ez már működik, akkor ide nekünk az oroszlánt is!” Szerinte a betegek és az egészségügyi dolgozók közös csónakban ülnek, ami most egy lélekvesztő, pedig lehetne „uram bocsá' egy luxusjacht” is.
„A magyar állam spórol az egészségüggyel, és a spórolásának az árát mindannyian megfizetjük: gyerekek egészségügyi mutatóival, a várható életkorral, az egészségügyi állapotunkkal” – mondta a demonstráció utolsó felszólalója, Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke.
A hivatás és így a betegek nagyon rossz kézben vannak. A politika húsz éve nem adja ki a kezéből a szakmai protokollokat. „Jelképes, hogy egy családbarát országban alapvető szakmai mutatók hiányoznak az anyák és a megszülető gyerekek biztonságos ellátásához” – mondta. Két éve a kormányzat politikai okból magához ragadta az etikai rendszert, és totális amnesztiát hirdetett azoknak az orvosoknak, akik kollégáik szerint méltatlanak voltak a hivatásukra, mondta.
A rendszerhibák súlyos hatással vannak az orvos-beteg találkozókra, frusztrált betegek találkoznak kimerült egészségügyi dolgozókkal. A kamarai elnök elnézést kért mindazoktól, akiknek ilyen rossz tapasztalataik voltak az egészségügyi ellátásban.
Mire van szükség? Álmos Péter szerint az alábbiakra:
A MOK február elején kampányt is indított, amelynek célja az állampolgárok egészségtudatosságának erősítése, az egészségügyi rendszer fontosságának, egy robosztus állami egészségügyi rendszer kialakításának támogatása. Ehhez Semmelweis Ignácnak ebből az alapvetéséből indultak ki: „Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is a beismerés, nem a letagadásban rejlik ellenszere”.
Álmos Péter, a MOK elnöke a kampányról azt mondta, hogy 350 plakátot terveztek kirakni, de ebből csak 70 lett végül, mert több cég közvetlenül a kampány kezdete előtt visszalépett. Szerinte az elmúlt évtizedekben a dolgozók vitték a hátukon a súlyosan alulfinanszírozott egészségügyi rendszert, de mostanra elfogyott az energiájuk, folyamatos a frusztrációjuk. "Bár a kamara folyamatosan dolgozik azon, hogy a kormány meghallja a szakma hangját, úgy tűnik, érveink nem igazán érvényesülnek" – fogalmazott a kamarai elnök.
Van három konkrét javaslatuk is, amikkel el kellene kezdeni az egészségügy rendbetételét:
1. Azonnali gyorssegély az egészségügyi kasszának a legkritikusabb területeket célozva (pl. kórházi ügyeletek, háziorvosi ellátás, eszközhiány).
2. A betegellátás minőségének javítása és nyilvános reformterv készítése érdekében ágazati egyeztető fórum haladéktalan összehívása a szakmai kamarák, ágazati szakszervezetek és betegképviseleti szervezetek bevonásával.
3. A 2026-os költségvetésben 500 milliárd forinttal fordítson többet a kormány az egészségügyi kiadásokra és változtatásokra, majd 5 év alatt az egészségügyi költés érje el az európai átlagot.
Bár várták őket, az ápolókat tömörítő Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) jelezte, hogy nem csatlakoznak a tüntetéshez, mert a megoldást a tárgyalásban és az egyeztetésben látják. Azt a tagokra bízzák, hogy egyénileg elmennek-e a tüntetésre, vagy sem.
A szervezők jelezték, hogy a demonstráció politikamentes, ezért kérték, hogy pártok ne csatlakozzanak a kiálláshoz. Ez egy pillanatra sem ingatta meg a kormányzati kommunikációt, így aztán mint minden hasonló tiltakozásnál, itt is közölték: a demonstrációnak egyértelműen politikai és nem szakmai töltete van.
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára vállalta magára a feladatot, hogy bebizonyítsa, nincs miért tiltakozni. Pénteken az állami tévé vendégeként tette fel a kérdését a MOK-vezetésének, hogy „mikor volt jobb orvosként dolgozni Magyarországon: 2010-ben vagy most?” Miután a MOK-vezetése - bár a tüntetés volt a téma - nem volt jelen az állami média stúdiójában, Takács maga válaszolta meg a saját kérdését: „a kollégák döntő többsége szerint jó ma Magyarországon orvosként dolgozni". Felsorolta, hogy milyen jelentős béremeléseket hajtottak végre az egészségügyben, ami az elvándorlás problémáját is megoldotta.
"Megtizedelődött azoknak az orvosoknak a száma, akik elhagyják az országot" - húzta alá, hozzátéve: ez egyértelműen megmutatja, hogy a kormány intézkedései hatékonyak voltak. És fiatalodik az orvostársadalom, egyre több több fiatal szakorvos csatlakozik a rendszerhez, sokkal többen lépnek be a rezidensképzésbe, mint néhány évvel ezelőtt. „Örömtelien sokan vannak a fiatalok" - mondta az államtitkár. Arra nem tért ki, az állami tévében pedig nem kérdeztek rá, hogy a szervezők nem a bérek, hanem az egészségügyi ellátás jobbá tétele érdekében tüntetnek.
Aztán Takács szombaton egy Facebook-posztban is ráerősített minderre, közölve, hogy a szervezők beálltak kampányolni az ellenzéknek, majd a kormány nevében köszönetet mondott minden egészségügyi dolgozónak, aki nem hajlandó részt venni a „színjátékban", és inkább a hivatást, a gyógyító munkát, a betegeket választja és „nem hagyja, hogy őket is dróton rángassák".
Csak egy példa, hogy talán nem annyira tökéletes a kép, mint az államtitkár mondta: a MOK szerint 6000 orvos hiányzik az egészségügyi rendszerből, ezen belül is a háziorvosokból van a legnagyobb hiány.
Porpáczy Krisztina, az orvoskamara Háziorvosi Csoportjának vezetője pedig még korábban reagált Takács Péter államtitkárnak arra a kijelentésére, hogy ugyan sok a betöltetlen praxisok száma, de ellátatlanul nem marad beteg. Porpáczy szerint minőségromlást okoz az, hogy háziorvosoknak több körzetet, ezáltal több beteget kell ellátniuk, így a páciensekre jóval kevesebb idő jut.
„Az orvosok lemorzsolódása és a praxisok összevonása az utóbbi két évben gyorsult fel: duplaannyi praxis lett üres, mint amennyi az előtte való négy évben”
– mondta Porpáczy, aki szerint a gyógyítás minőségének romlása a munkateher fokozódásával együtt mozog, ezt viszont figyelmem kívül hagyja a kormány, amikor azt mondja, minden beteget ellátnak. Szerinte a háziorvosok eljutottak a tűrőképességük határáig, és mivel 61 év az átlagéletkor, a terhelés növekedésére a nyugdíjba vonulás a válaszuk. „Valójában nem 956 praxis munkája romlik, hanem a duplájáé” – mondta Porpáczy.
A szervezőknek azt a kérését, hogy nem várnak politikai szereplőket a demonstrációra, tudomásul vette a Tisza Párt. De Magyar Péter korábban azt jelezte: teljes mellszélességgel kiáll a bírák és az orvosok követelése mellett. „Minden honfitársunk érdeke a működő egészségügy, igazságszolgáltatás és oktatás. Ma már minden józan ember számára világos, hogy nem működik az állam, Orbánék dilettantizmusa és korrupciója miatt szétesnek a közszolgáltatások.”