A magánszektorban konszolidációra lesz szükség, az állami egészségügy pedig forrásbevonásra szorul, mondta Lengyel Lívia egészségügyi szakértő az Economxszerint.
Nagyon sokat változott az elmúlt 15 évben a magánegészségügyi szektor, de jelentős változás ment végbe az elmúlt három évben is – mondta Lengyel Lívia egészségügyi szakértő egy háttérbeszélgetésen. Egyre kevesebb a beteg, mert laposabb a páciensek pénztárcája és már a magánszolgáltatók sem tudnak hatalmas profitot termelni. Az utolsó békeév 2021 volt, 2022-ben már megmutatkoztak a válság első jelei magánellátóknál, a 2023-as év a platózás éve volt, 2024-ben stagnáltak vagy csökkentek az árbevételek a rendelőkben, 2025-ben pedig aggasztó jelek látszódtak.
Mint a lap írja: 2024-ben a top30 magánegészségügy szolgáltató árbevétele 192 milliárd forint volt, 2023-ban 170 milliárd forint, 2022-ben pedig 115 milliárd forintot könyveltek el. A 2024-es átlagos éves árbevétel növekedés 19 százalékot tett ki. Az első tíz szereplő a top30-as lista árbevételének a 70 százalékát realizáltak, a top10-es magánszolgáltatók átlagosan 11 százalékos árbevétel növekedést értek el.
Manapság egyre kevesebb a páciens a rendelőkben. Lengyel Lívia kiemelte, azt tapasztalják a magánszolgáltatók is, ugyanúgy, mint az állami ellátásban az orvosok, hogy a betegek 20 százaléka nem megy el a foglalt időpontjára. Több magánszolgáltató ezt előrefizetéssel próbálja kiküszöbölni, de ez jellemzően elijeszti a pácienseket. Ma az látszik, hogy azok a rendelők felkapottak, ahol a 30-33 ezer forintos vizitdíjjal dolgoznak. A 40-45 ezer forintos budai vizitdíjat ma már egyre kevesebben engedhetik meg maguknak.
Tapasztalatai szerint idén januárban 10-20 százalékos betegszám csökkenés miatt aggódnak a magánrendelők. De ez nem újdonság, hiszen a 2023-as 2024-as években is 30 százalékos betegszámcsökkenést tapasztalnak főleg a műtéti területeken, így például az ortopéd sebészetben. Vagyis az látszik, hogy egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a 3-4 millió forintos csípőprotézist a magánklinikákon.
A magán és az állami egészségügyi szektorok szétválasztása helyett a finanszírozást és a forrásbevonást kellene megoldani. Jelenlegi becslések szerint kétezer milliárd forint hiányzik az egészségügyi költségvetésből, a rendelkezésre álló forrásokból nem lehet 9,5 millió magyar egészségügyi ellátását biztosítani.