Kékesi Annát, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Intézet genetikai laboratóriumainak vezetőjét az Mfor kérdezte a PGT-k körüli félreértésekről.
Kékesi Anna az Mfornak adott interjúban kifejtette, hogy a beültetés előtti genetikai vizsgálatok (PGT) körül kialakult félreértést egy olyan kommunikációs csúsztatás okozta, amely azt sugallta, hogy a Semmelweis Egyetemen teljesen állami és ingyenes keretek között történt egy SMA-szűrés és az azt követő beültetés. A szakember tisztázta, hogy bár a magánklinikák államosítása óta a lombikprogramok valóban ingyenessé váltak Magyarországon, a genetikai előszűrések soha nem voltak államilag finanszírozottak, és az egyetemi központban is fizetni kell értük. Elkülönül a lombikcentrumok munkája, ahol a páciensek ellátása és a beültetés zajlik, a genetikai központokétól, amelyek a levett minták elemzését végzik.
A laboratóriumvezető elmondta, hogy a PGT-vizsgálatokra akkor van szükség, ha a pár valamelyik tagjánál kromoszóma-rendellenesség vagy monogénes betegség, például SMA vagy Huntington-kór áll fenn, és a szűréssel biztosítható, hogy csak az egészséges embriókat ültessék be. A technológia az indulás óta sokat fejlődött, a korábbi, részleges vizsgálatot biztosító eljárás helyett ma már a teljes genetikai állományt térképezik fel. Ez a modernebb módszer a kitolódott gyermekvállalási életkor miatt is lényeges, mivel 35 év felett jelentősen nő a kromoszóma-rendellenességek esélye. Bár a korszerűbb eljárások drágábbak és 500-600 ezer forintba kerülnek, sokkal pontosabbak és több információt nyújtanak.
Kékesi Anna felhívta a figyelmet arra is, hogy bizonyos szűrések, mint a kromoszómaszám-eltérést vizsgáló PGT-A módszer, jogi szabályozás miatt még fizetősen sem elérhetők Magyarországon, ha a szülőknek nincs ismert genetikai betegségük, ezért sokan külföldre kényszerülnek utazni. A szakember úgy vélte, az államosított meddőségi ellátásban a páciensek nem mindig kapnak személyre szabott kezelést, és a várólisták hossza is változó a különböző centrumokban. Végezetül hangsúlyozta, hogy már egy évtizede szorgalmazzák a genetikai vizsgálatok állami támogatását, hiszen egy beteg gyermek életre szóló kezelése százmilliókat követel meg az államtól, míg a megelőző szűrés finanszírozása elenyésző összeg lenne ehhez képest. A laboratóriumvezető bízik abban, hogy az új egészségügyi vezetés felülvizsgálja a helyzetet, és támogatni fogja a kezdeményezést.